Adatbejelentési kötelezettség 2013. február 1. napjáig

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.11.16. 12:10

Közzétéve: 2013.01.08. 23:26

 

Valószínűleg a sajtóból vagy könyvelőjétől már értesült róla, hogy a jogszabály minden cég számára kötelező adatszolgáltatást írt elő.

 

1. Az adatszolgáltatás tartalma

 

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 129. §-a szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

 

A székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okirat elkészítéséhez szükséges az ingatlan tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése. Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárultak a használathoz, a cégbíróság felé az ügyvezető (üzletvezető) nyilatkozik.

 

A cégek a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének bejegyzését, valamint a tagok (tulajdonosok) születési idejét szintén legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani [2006. évi V. törvény 129. §].

 

2. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok, iratok

 

Az adatszolgáltatást kizárólag ügyvéd közreműködésével, elektronikus úton lehet megtenni.

 

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az alábbi adatokra van szüksége a jogi képviselőnek:

- a hatályos társasági szerződés és aláírási címpéldány (vagy aláírás-minta) eredeti példányban;

- a székhely, telephely helyrajzi számára;

- a társaság székhelyét, telephelyét a tulajdonosnak külön megállapodásban kell rendelkezésre bocsátania (ezt az összes tulajdonosnak és haszonélvezőnek alá kell írnia);

- pontosan leírni, hogy milyen módosítások lesznek a cégadatokban.

 

Érdemes átgondolni, hogy szeretnének-e vagy kell-e mást is módosítani (pl. e-mail cím, ügyvezető személye, tagok neve és címe), hogy azt is ebben a cégeljárásban egy költséggel be lehessen jegyeztetni. Ha változás történt bármilyen adatban, azt legkésőbb 30 napon belül kötelező bejelenteni a cégbíróságnak.

 

A cégmódosításhoz szükséges iratok aláírásakor mindenképpen legyenek Önnél és a többi aláírónál az alábbi érvényes okmányok:

-          személyigazolvány (vagy jogosítvány),

-          lakcímkártya (ha van),

-          adókártya.

 

3. Aláírás-minta, címpéldány cégbírósági benyújtása

 

2012. július 1-től új lehetőség, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül [2006. évi V. törvény 9. §]. Ennek a lehetőségnek a lényege, hogy a cég címpéldányát (aláírás-mintáját) a cégbíróság elektronikusan nyilvántartja, és ezt követően ez egyes hatósági eljárásokban a címpéldányt (aláírás-mintát) nem szükséges külön-külön benyújtani, azt a hatóság a cégjegyzékből lekéri. Ezzel a lehetőséggel hitelesítési költséget is meg lehet spórolni.

 

Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni (ez a JÜB rendszerben történő ellenőrzést jelent) [2006. évi V. törvény 9. §].

 

4. Költségek

 

4.1. Illeték, közzétételi díj

Amennyiben egyéb változás nem következett be illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a kötelező adatszolgáltatásra irányul [2006. évi V. törvény 129. §].

 

Ha bármilyen módosítás szükséges (pl. tagok címének változása) a módosítás költségei:

- Illeték: 15.000 Ft - az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bek.)

- Közzétételi díj: 3.000 Ft - (a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §, 5. §).

 

Az illetéket és a közzétételi díjat átutalással, közvetlenül a Magyar Államkincstárnak kell megfizetni (az ügyvéd erről e-mailben utalványt küld).

 

4.2. Egyéb költségek

Valamennyi esetben:

- nem hiteles vagy e-hiteles tulajdoni lap másolat a cég székhelyéről, telephelyéről;

- aláírás-minta készítés esetében az ügyvezető ellenőrzése a JÜB rendszerében;

- ügyvédi munkadíj (nem kötött ár, a jogi képviselők szabadon állapítják meg).

 

5. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

 

Amennyiben az adatszolgáltatás nem történik meg, a cég 2013. február 1-jét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást fog indítani, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. törvény 80. §].

 

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,

b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. törvény 81. §].

 

A bírság elkerülése érdekében a jogszabályi határidő (2013. február 1.) betartása indokolt.

 

Rejtett tartalom

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt