Az ÉTDR általános tájékoztatási felületét 2013-ban hozták létre, és egy minimális információt nyújtott az érintettek számára, itt ugyanis legalább a beruházás léptéke, és az utcakép változása felmérhető volt. Sajnálatos módon 2024. augusztus 16. napjától ez a tájékozódási lehetőség megszűnt. Vitézy Dávid 2026. június 5-én bejelentette, hogy visszaállítják a tervek nyilvános elérhetőségét, hiszen mindenkinek joga van tudnia, mi épül a szomszédjában vagy a környékén. A cikket 2026.06.15. napján frissítettük a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezettel kapcsolatos tájékoztatással.

A Kormány 2024. augusztus 16. napjával előzmények nélkül és érdemi indokolás nélkül szűkítette le az építésügyi hatósági eljárásokban a lehetséges ügyfelek személyi körét. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. június 5-én jelentette be, hogy felülvizsgálják ezt a rendelkezést, és kibővítik azon személyek körét, akik ügyfelek lehetnek például egy építési engedélyezési eljárásban (a Facebook videó IDE kattintva nézhető meg). Az Építésijog.hu mindenképpen üdvözli ezt a változást, de fontosnak tartjuk, hogy a korábbinál is bővebb legyen az ügyfélnek minősíthetők köre. A cikket 2026.06.15. napján frissítettük a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezettel kapcsolatos tájékoztatással.

Vitézy Dávid a pünkösdi hétvégén hozta nyilvánosságra, hogy az elismert szakembernek számító Szemerey Samu lett a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára. A 2026. június 5-én megjelent Hivatalos Értesítőből derült ki, hogy a miniszter az országos főépítészi feladatok ellátásával is az építészeti államtitkárt bízta meg. A miniszteri utasítás egyidejűleg hatályon kívül helyezte Lánszki Regő, korábbi államtitkár kijelöléséről szóló 2022. évi döntést. Jelen cikkből megismerhető az országos főépítész feladatköre is.

2026. február 27. óta az építésügyi hatósági eljárásokban kötelező földmérő által készített tervezési alaptérképet csatolni, továbbá ez alapján kell elkészíteni az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot. A módosítás indoka az volt, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzéssel megelőzzék az épületek szabálytalan telepítését. A tervezési alaptérkép alapjául szolgáló kitűzés megtörténte kapcsán az építésügyi és a földhivatali hatósági gyakorlatban számtalan olyan probléma jelentkezett, amelyet a hatóságok jelen cikk közzétételének időpontjában (2026.06.09.) még nem kezelnek egységesen.

Az épülő új négyszintes, 30 ezer négyzetméteres irodaházban a cégcsoport mintegy 1200 munkavállalója számára teremt modern, fenntartható és jóllétet támogató munkakörnyezetet. A fejlesztéssel megszépül az irodaház környezete is, zöldebb, park jellegű és emberközpontúbb lesz. Az MVM Neuron épülete a hazai új építésű irodaépületek között elsőként ért el a teljes irodaterületre vonatkozó WELL Előminősítést Magyarországon.

A 2026. április választásokat követően megalakult Országgyűlés első döntései között foglalkozott a háborús veszélyhelyzeti rendeletekkel, és számos rendeletet törvényi szintre is emelt. Egy 2026. februári veszélyhelyzeti rendelet kiemelt beruházássá nyilváníthatóvá tette a szénhidrogén-szállításhoz, -kezeléshez kapcsolódó beruházásokat is, függetlenül attól, hogy nincs európai uniós vagy központi költségvetési forrás a beruházásban.

A 2026. áprilisi országgyűlési választásokat követően az építésügy területe egy új elnevezésű minisztérium alá került, illetve egyes részterületeket más miniszterek irányítanak. Jelen tájékoztatóban összehasonlítjuk a Lázár János által vezetett Építési és Beruházási Minisztérium, és a Vitézy Dávid irányítása alatt álló Közlekedési és Beruházási Minisztérium feladatköreit. A cikket folyamatosan frissítjük a Minisztériumhoz kapcsolódó jogszabályi és egyéb változásokkal. Amennyiben megszületik például a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, arról haladéktalanul tájékoztatást adunk.

Vitézy Dávid tárcájánál immár négy felső vezető ismert; a miniszter a politikai (a parlamenti kapcsolattartásért felelős) államtitkárát már május 11-én bemutatta, a közigazgatási államtitkár és két szakállamtitkár nevét a pünkösdi hétvégén, május 23-án, illetve 24-én jelentették be. Az elismert szakembernek számító Szemerey Samu lett a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.

A mai napon derült ki, hogy Vitézy Dávid lesz az új közlekedési és beruházási miniszter, aki már több mint húsz éve foglalkozik közlekedéspolitikával. A telex.hu élő beszélgetéséből kiderül, hogy milyen körülmények között zajlott a felkérés, és a leendő miniszter miért gondolja óriási lehetőségnek a felkérését. A tömegközlekedés, és ezen belül a vasút fejlesztése kifejezett prioritás lesz. A leendő miniszter elmondta azt is, hogy „azért is a beruházás szó került bele a minisztérium nevébe, mert azt szeretnék, hogy legyenek állami beruházások”. Pár órával a hivatalos felkérését követően a telex.hu élő adásában Vitézy Dávid, leendő közlekedési és beruházási miniszter nyilatkozott. Az alábbiakban összefoglaljuk az interjúban elhangzott - véleményünk szerint - legfontosabb építésügyi témákat.

A 2026 április választásokat megelőző egyik legutolsó építésügyi jogszabályváltozás az Otthon Startos beruházásokat érintette. A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet kiegészítése alapján újabb 10 projekt kapott kiemelt státuszt, azonban ebben a listában is vannak olyan beruházások, amelyeket az érintett települések a jelenlegi formájukban nem támogatnak.

Az alábbiakban a 2026. február 27. napjától kötelezővé tett tervezési alaptérkép alkalmazásával kapcsolatosan felmerült, gyakorlati kérdésekre találják meg az Építésijog.hu szerzői, illetve a 2026. február 18-i "Építésijog.hu 2026 Településtervezés, tervezés és kivitelezés" című konferenciánk előadói által adott válaszokat. A válaszokat a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata is észrevételezte, külön is köszönjük a segítségüket. A "Tervezési alaptérkép - Gyakran ismételt kérdések-válaszok (GYIK)" jelenleg 35 darab kérdés-választ tartalmaz. Folyamatosan érkeznek a kérdések, és szerzőink folyamatosan dolgoznak a válaszokon. Amint elkészült egy válasz, azt feltöltjük az Építésijog.hu 28. gyakran ismételt kérdés-válasz gyűjteménybe.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében az új településtervek készítését érintő (ezek hatályba lépésével érvényesülő) TÉKA-módosítások közül egyes építési övezeti, övezeti előírásainak módosításai. A cikkből kiderül egyebek mellett, hogy intézményi vegyes területen 50 százaléknál nagyobb mértékben is lehet lakórendeltetés, új elemmel bővült a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető rendeltetések köre, illetve milyen változások történtek a közúti közlekedési és erdőterületekre vonatkozóan.

A hatósági eljárások során többször előforduló probléma, hogy a térképi és a természetbeni telekhatár sok esetben nem egyezik, amely eltérést csak földmérő jogosult megállapítani. 2026 januárjától ezért bevezetésre került a „tervezési alaptérkép” fogalma, amelynek benyújtását február végétől meg is követelik az építésügyi hatóságok az építészeti-műszaki dokumentáció részeként. A felmért eltérések jogkövetkezményeit az érintett telekhatár-szakaszokra a TÉKA szintén február végi kiegészítése tartalmazza. A cikkünkből kiderül egyebek mellett, hogy egyszerű bejelentéseknél is szükséges-e a tervezési alaptérkép, a térképi és a természetbeni telekhatár közül melyiket kell kötelezően figyelembe venni, és ki jogosult a tervezési alaptérképet elkészíteni.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében egyebek mellett bemutatjuk a zártsorú beépítés és az úszótelek szabályozásában bekövetkezett változásokat. Az elő-, oldal- és hátsókerteket érintően a TÉKÁ-ban szövegpontosítások történtek, illetve a helyi építési szabályzatok új lehetőséget kaptak a telepítési távolságok csökkentett mértékű megállapítására.

A TÉKA közvetlenül alkalmazandó előírásai közül több, zöldfelületi számításra vonatkozó előírás is kikerült, így az OTÉK alapú helyi építési szabályzatok esetében még a korábbi szabályok alapján lehet meghatározni a zöldfelület minimális mértékét. A 2026. január 14-étől hatályos TÉKA-módosítás a zöldfelület számítását több ponton is érintett, így például a kinyúló épületrészek alatti területekre és az élősövényekre vonatkozó szabályok is változtak.

A 2026. január 14-től hatályos TÉKA-módosítások több zöldterületre vonatkozó rendelkezést tartalmaznak. Az alábbi cikkben a települési zöldinfrastruktúra-hálózat kialakításának helyét érintő, a csere-zöldterület (vagy csere-erdőterület) kijelölésére vonatkozó településrendezési követelményekre és az új lakóterületek kijelölésével összefüggő zöldterületi követelményekre vonatkozó módosításokat mutatjuk be. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben a zöldterület beépítésre szánt területhez viszonyított százalékának megállapítási szabályai is kiegészültek.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében az új településtervek készítését érintő (ezek hatályba lépésével érvényesülő) TÉKA-módosítások közül a zöldterületekre vonatkozó módosításokkal foglalkozunk. A zöldterület övezetbe sorolásnak már nem előfeltétele a telek közterületként megtörtént ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A cikkünkben kitérünk arra is, hogy a változással megoldódott-e a magántulajdonban lévő zöldterületek problémája.

A TÉKA VI-XI. Fejezetei, az országos építési követelmények közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések: ezeket az OTÉK alapú településrendezési eszközök vagy településtervek esetén is alkalmazni kell, és amennyiben tartalmazna valamilyen okból a helyi építési szabályzat ezekkel ellentétes vagy ezekkel össze nem egyeztethető előírásokat, úgy azokat nem lehet alkalmazni. 2026. január 14-étől a TÉKA több építési követelménye is módosult, amelyek közül jelen cikkben az egyes építményekre, építményrészekre vonatkozó fogalommeghatározások módosításait mutatjuk be. Kiemelten fontosnak tartjuk az előtető, az erkély, a loggia, a kerti építmény és az önálló rendeltetési egység új szabályait, illetve az új lakásokhoz tartozó tárolók elhelyezésének módosított követelményét.

A TÉKA VI-XI. Fejezetei, az országos építési követelmények közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések: ezeket az OTÉK alapú településrendezési eszközök vagy településtervek esetén is alkalmazni kell, és amennyiben tartalmazna valamilyen okból a helyi építési szabályzat ezekkel ellentétes vagy ezekkel össze nem egyeztethető előírásokat, úgy azokat nem lehet alkalmazni. 2026. január 14-étől a TÉKA több építési követelménye is módosult, amelyek közül jelen cikkben az egyes építési követelményeket érintően hatályba lépett változásokat mutatjuk be. Egyebek mellett az érintett változások: vályogházak lábazata, illetve alapozása; légaknákra, légudvarokra vonatkozó szabályváltozások; felvonók méretére vonatkozó enyhítések; belső légállapotra előírt konkrét páratartalmi követelmények törlése; szellőztetés követelményeinek módosítása.

A TÉKA 34. § (6)-(12) bekezdései a közvetlenül alkalmazandó rendelkezések közé tartoznak. A mezőgazdasági területek azon épület elhelyezési szabályait találhatjuk meg ezekben a szakaszokban, amelyek 2025. augusztus 28-ig nem szerepeltek a kötelezően, közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések felsorolásában. 2026. január 14-étől a zártkerti művelés alól kivett földrészletekre vonatkozó rendelkezések is módosultak, és generális előírást tartalmaznak ezen zártkertek beépíthetőségére. A cikkünkből kiderül, hogy a helyi építési szabályzat előírhat-e a zártkertekre TÉKÁ-nál kisebb beépíthetőséget, illetve, hogy milyen feltételekkel van lehetőség a lakóépület építésére.