A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a jogszabálynak megfelelő tartalmú kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. 2025. márciusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkezdte a kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzését. Az MKIK alábbi tájékoztatójából fontos részleteket és tudnivalókat ismerhetnek meg az éritett kivitelezők és az építtetők.

Az Alaptörvény 15. módosításának javaslatába csak pár nappal az elfogadása előtt került bele a településeket érintő új jogalkotási eszköz megalapozása: a helyi önazonossághoz való jog. A jogalkotási folyamat következő lépése is gyorsan bekövetkezett, mivel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. április 16-án közzétette a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezetét. A betelepülőkre használt kifejezés alapján akár majd „Gyüttment-törvény”-nek is hívhatjuk az új jogszabályt, hiszen a törvény egyik célja az adott település által kívánatosnak tartott lakosságszám megőrzése.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának 2025. február 25-én közzétett határozata egy Pest vármegyei város két változtatási tilalmi rendeletének törvényi rendelkezésekkel való ütközését állapította meg. Egyiknek egy szövegrészét (amely 11 földrészlet helyrajzi számos felsorolását tartalmazta) semmisítette meg, míg a másikat teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három éven túl érvényesülő, azonos – illetve egymást átfedő – területekre ismételten elrendelt változtatási tilalmak törvénybe ütközését korábbi kúriai döntés is kimondta. A mostani határozat újdonsága, hogy azt is leszögezi: nem lehet egy település egészére változtatási tilalmat jogszerűen elrendelni. Miután ezt konkrétan nem mondta ki korábban az Étv., és a hatályos Méptv.-ben sem szerepel ez így szó szerint, e döntésével a Kúria az utóbbi törvény egy bekezdésének az értelmezését is felvállalta. Legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan Kúria döntés, amely a Méptv. valamelyik rendelkezése alapján született meg. Ismereteink szerint más önkormányzat nem alkotott a Méptv. kihirdetése óta hasonló, a település egészére (vagy csaknem egészére) hatályos változtatási tilalmi rendeletet, és ilyen korábban is csak elvétve fordult ilyen elő. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy jogszerű lehet-e az egyetlen (vagy néhány) telekre elrendelt változtatási tilalom.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-ig kellett megkötniük a kötelező felelősségbiztosítást, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 márciusában már meg is kezdte a felelősségbiztosítások ellenőrzését. Olyan cégek is megkapták már az építőipari kivitelezői tevékenység végzését megtiltó döntést, amelyek megkötötték a felelősségbiztosítást, csak elfelejtették azt feltölteni az mkik.hu oldalon.

Márciius 15-én Ferencz Marcel DLA Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja átvehette a Kossuth-díjat. Több építész és belsőépítész is állami díjban részesült.

A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.

2025 március elején sok építtető kapott váratlan levelet a Lechner Tudásközponttól: a megnyitott és még le nem zárt elektronikus építési naplók után éves díj befizetésére vonatkozó díjbekérő érkezett. Egy 2024 utolsó napján megjelent kormányrendelet ugyanis nem csak megemelte az e-építési naplók rendszerhasználati díját, hanem a teljes beruházási időszakra vonatkozóan, rendszeres fizetési kötelezettséget is bevezetett. A jövőben minden - még a 2025 márciusa előtt megnyitott - építési napló után is éves díjat kell fizetni. Különösen azok az építtetők fognak kellemetlen helyzetbe kerülni, akiknek az építési naplóját nem lehetett lezárni, például azért, mert egy szubalvállalkozó megszűnt, vagy csak egyszerűen nem adta vissza a munkaterületet. A cikkből kiderül az is, hogy az Építésijog.hu mit javasol a már nem használt építési naplók esetében.

  A 2025. április 1-től hatályos jogszabály - mely szerint a közhasználatú épületek tervezési folyamatába kötelező bevonni „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót - milyen feladatokat ró a tervezőre? Mi következik most az úgynevezett BIM-rendeletből az állami építési beruházások gyakorlatában, különös tekintettel az állami építési tételrendre? Hogyan érintik a Közbeszerzési Hatóság új útmutatói az építési beruházásokat? A közbeszerzési törvény (Kbt.) legújabb módosításai, illetve a döntőbizottsági határozatok kapcsán mire érdemes különösen figyelniük az ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek? Az „aránytalanul alacsony ár” értelmezését és vizsgálatát hogyan befolyásolják a márciustól hatályba lépő változások? A „zöld közbeszerzési rendeletnek” milyen hatása van az építési beruházásokra? Milyen felelősségbiztosítást kell, illetve érdemes kötniük a kivitelezőknek? Milyen lehetőségek vannak a kivitelezői követelések érvényesítésére?   

A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

Olyan terjedelmű lett a tervezői, építtetői feladatokat, dokumentációs kötelezettségeket bemutató téma, hogy a 2025. január 29-i rendezvényünkön a TÉKA csak érintőlegesen kerül szóba: több előadásban azért részben kitérünk rá, de a kifejezetten TÉKA előírásaira szánt időkeretet fel kellett használnunk a hatósági eljárások gyakorlatias bemutatására. Azért, hogy a január 29-i rendezvény résztvevői a TÉKA aktuális információihoz is hozzájussanak az Építésijog.hu egy "TÉKA-csomag"-ot állított össze, amelyet a konferencia és webinárium résztvevői fognak megkapni. Így próbáljuk biztosítani, hogy a részvevők az új építtetői-tervezői feladatokat is megismerhessék, de a TÉKA rendelkezéseiről is tájékoztatást kaphassanak.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Építész Kamara, a Bács-Kiskun Vármegyei Építész Kamara és a Heves Vármegyei Építész Kamara is megkereste az Építésijog.hu-t, hogy a BÉK tagjaihoz hasonlóan ezen területi kamarák tagjai is használhassák ingyenesen a szakmai portált. A területi kamarák kérésének megfelelően az Építésijog.hu lehetővé teszi, hogy a HBVÉK, a BKVÉK és a HVÉK tagjai is két hónapig, ingyen hozzáférhessenek az Építésijog.hu portál Éves Előfizetéses csomagjához tartozó teljes tartalomhoz. Az ingyenes előfizetéshez való hozzáférés folyamata attól függ, hogy az adott tag regisztrált-e már az https://artifexkiado.hu rendszerében, vagy sem. Fontos, hogy az ingyenes hozzáférést 2025. február 15-ig lehet igényelni! Az igénylési folyamat egyes lépéseit az alábbi tájékoztatóból ismerhetik meg az érintett területi kamara tagjai.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – az egyes egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – 2025. január 15-e óta csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A cikkünk 2025. március 31-i kiegészítéséből kiderül, hogy mi a következménye annak, ha a kivitelező cég megfeledkezett a kötelező felelősségbiztosításról, és mit tehetnek azok, akik pótolni szeretnék ezt a hiányosságot.

Az Eljárási kódex alapján a tervező az építészeti-műszaki dokumentációt az aláírólappal hitelesíti. Az építészek jelentős része az Ügyfélkapu keretein belül elérhető AVDH szolgáltatást vette igénybe az aláírólapok elektronikus hitelesítéséhez. Az Ügyfélkapun keresztül eltérhető AVDH szolgáltatás ugyan 2024. december 31-ével megszűnt, de fontos tudni, hogy a portálba integrált alkalmazások és űrlapok esetén a hitelesítés 2025. október 31-ig használható. Az aláírólap AVDH szolgáltatással történő hitelesítése az e-Papír szolgáltatás keretén belül változatlanul működik. Jelen tájékoztatásból lépésről-lépésre bemutatjuk a hitelesítés folyamatát, illetve erről egy 8 perces videót is megnézhetnek.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie. Dr. Püski András, a kotelezofelelosseg.hu szakértője a cikkből elérhető videóban lépésről-lépésre bemutatja, hogy a tervezők hogyan tudják egyszerűen, gyorsan és teljesen online megkötni a kötelező felelősségbiztosítást.

A területi építész kamara vagy a területi mérnöki kamara mint névjegyzéket vezető szervnél kell az építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, építésügyi műszaki szakértői, településrendezési szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri tevékenység folytatására engedélyt kérni. Az energetikai tanúsítói, zöldfelületi tanúsítói tevékenység végzését csak be kell jelenteni a területileg illetékes kamaráknál. Az engedély és a bejelentés kamarai díjai 2025. január 20-i hatállyal változnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzékben való regisztráció díja 5000 forintról 6500 forintra emelkedik.

Milyen tervezői szerződéseket érdemes kötni a megváltozott jogszabályi keretek között? Mik a tapasztalatok a tervtanácsok új típusú működésével kapcsolatban? Terjed-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok kötelezővé teszik a településképi véleményt? Hogyan változott az építész tervezők felelőssége október óta, és a tapasztalatok szerint sikerül-e ezt a változást jól kezelni? Mire kell figyelni az – immár kötelező – tervezői felelősségbiztosítás megkötésekor? Milyen hibákat követnek el gyakran a tervezők és építtetők az engedélyezés, illetve a használatbavétel során?

2023 után a Kormány újra módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) munkájáért felszámítható szakértői díjak mértékét. A TSZSZ eljárásáért fizetendő díj 2025. január 1-jétől a kérelemben szereplő bruttó vállalkozói díj 1 %-a helyett 3 % lett, és a minimálisan fizetendő díj bruttó 200 ezer forintra emelkedett. A maximális díj maradt kétmillió forint, így a bruttó 200 millió forint feletti kérelmeknél nincs díjemelés.

A Méptv. az építésgazdaságért felelős miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékét. A Magyar Közlöny 132. számában megjelent a 2024. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet. A jogszabályi mérték közel 15,5 %-os növekedést mutat a 2023. évi összeghez képest. Az is lényeges változás, hogy a 2024. évi építőipari rezsióradíj a Méptv. felhatalmazása alapján ajánlott, míg az Étv. alapján meghatározott 2023. évi minimális építőipari rezsióradíj volt.