Bár az építési és közlekedési miniszter a Kormány műemlékvédelemért, régészetért és kulturális javakért felelős tagja is, mégis: a műemlékekre vonatozó szabályokat nemcsak törvényi szinten különítették el a másik két kulturális örökségvédelmi szakterülettől, hanem 2025. november 20-án megjelent az új, önálló „műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról” szóló kormányrendelet tervezete, melyet társadalmi egyeztetés keretében mindenkinek lehetősége volt 2025. november 27-ig véleményezni. Az alábbi cikkből kiderül az is, hogy a TÉKA alapján az örökségvédelmi (közte a műemlékvédelmi) hatóságoknak milyen sajátos szerepe van a helyi építési szabályzatok készítésében.

Egészségesek-e az új lakóépületek? Hogyan értékelhető annak a térnek az egészségünkre gyakorolt hatása, ahol jellemzően időnk legalább 50%-át töltjük? A WELL Residence az első olyan holisztikus, harmadik fél által ellenőrzött tanúsítási program, amely kizárólag az egészséggel és a jólléttel foglalkozik minden típusú lakóépületben, beleértve a családi házakat és a többlakásos épületekben található lakásokat is. Bemutatjuk ennek az új minősítésnek a fókuszterületeit, témaköreit és előnyeit.

A 2025. november 18-i "Építésijog.hu 2025 - Építési beruházások építési jogi és közbeszerzési jogi speciális feltételei" című konferencia két részből állt. A délelőtti program: tervezők és kivitelezők a közbeszerzési eljárásokban - jellemző problémák és megoldások; a szerződésmódosítás lehetőségei, az Európai Bíróság döntéseinek következményei. A délutáni program: Otthon Start-lakásfejlesztések mint kiemelt beruházások; ipari épületek engedélyeztetése, építkezések mezőgazdasági területeken, az Országos Építészeti Tervtanács működésének tanulságai. Építmények elhelyezése építési helyen kívül, tereprendezés, közművesítettség, támfal, kerítés. A résztvevők a konferencia témájával kapcsolatosan előzetesen írásban, majd a rendezvényen a chat ablakban és személyesen is feltehettek kérdéseket. Az alábbi összefoglalóban - a konferencia résztvevői és az Építésijog.hu előfizetői - a kérdéseket és az előadók által megküldött válaszokat találhatják meg. A konferencia résztvevői Építésijog.hu előfizetés nélkül 2025. november 29. és december 15. napja között olvashatják el az előadói válaszokat.

Ön sem maradt le az elődásokról: december 5-ig még elérhetők a november 18-i építési jogi konferencián készült videófelvételek! Téma: az építési beruházások közbeszerzési jogi és építési jogi speciális feltételei.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. Az alábbi tájékoztatóban a www.kotelezofelelosseg.hu szakértője bemutatja, hogy milyen szempontok alapján kell az építészeknek elvégezniük a biztosítási szerződésük felülvizsgálatát. Megismerhetjük azokat az indokokat is, amelyek miatt nem érdemes az év végi aktualizálást elmulasztani.

2025. november 15-i hatállyal – egy október végi kormányrendelettel egyidejűleg – több kisebb változás lépett életbe a kamattámogatott lakáshitelek vonatkozásában. Ezek egy része könnyítés, de szigorítás is van. A Kormány összhangba hozta az Otthon Start program és a CSOK Plusz hitelprogram szabályozását, illetve több ponton is kibővített a Otthon Start hitelprogramot.

A 28/2025. (IX. 11.) ÉKM rendelet az állami építési beruházásokra vonatkozó minősített szolgáltatások címkézési rendszerét szabályozza. A rendelet célja, hogy a tervezési és kivitelezési szolgáltatások minőségét egységesen értékelhető címkékkel jelölje, elősegítve a fenntartható, digitálisan fejlett és társadalmilag felelős beruházási gyakorlatokat.

A Kormány négy másik rendeletének korrekciójával együtt hirdette ki a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) negyedik módosítását. A 2025 október végén megjelent jogszabályban az Otthon Start Program és a zártkerti ingatlanok földhivatali eljárásának részletszabályai sokkal jelentősebbek voltak, mint a salátarendelet TÉKA módosítása. Csupán a TÉKA egyetlen bekezdése változott, és csak a beruházások nagyon szűk körét érintően.

A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet az Otthon Start program további gyorsítását szolgálja: kiemelt beruházássá minősített egy budapesti és két vidéki lakáscélú fejlesztést. A kormányrendelet alapján az Otthon Start feltételeinek megfelelő lakások építésének engedélyezése gyorsulhat, illetve egyedi beépítési szabályok alkalmazására van lehetőség. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a beruházásokra vonatkozó egyedi követelményeket is.

Amint az ingatlan-nyilvántartási törvény 2025. június 26-i módosításáról szóló cikkünkben már jeleztük, 2025. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátották a kormányrendeleti szintű szabályozás tervezetét, amely 2025. október 30-án már kormányrendeletként kihirdetésre is került. Így a zártkertek művelés alóli egyszerűsített eljárásrendű kivonása elől elhárult az egyik akadály. Amennyiben a települési önkormányzat is meghozza a maga vonatkozó rendeletét, úgy el lehet indítani a földhivatali adatváltoztatásra irányuló eljárásokat.

Az Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) átfogóan megújította az építésügyi hatósági eljárások szabályozását, és ezzel a jogszabállyal a régi Eljárási kódex, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Az Eljárási kódex 2024. október 1-jén hatályba lépett, azonban volt egy kötelezettség, amelynek bevezetésre a jogalkotó egy év haladékot adott: az alapozás elkészültét 2025. október 1-jétől kell bejelenteni. Érdemes ezt a kötelezettséget észben tartani, mert az elmulasztása akár 500 000 forint építésügyi bírsággal is járhat.

A WTS Klient legfrissebb podcastjában (12:55 perc) felmerülő kérdések: 2025-ben milyen lehetőségei vannak a munkáltatóknak, milyen új vagy már létező elemek vannak az adópolitikában az otthonteremtéssel összefüggésben? Vezető kollégák motiválási lehetőségei. Mennyire használják ki a cégek az adópolitikai eszközöket, a cégeknek miért lehetnek ezek előnyösek, és mi az, ami elijesztheti a cégeket a munkáltatói támogatásoktól? Illetékmentességek az ingatlanokhoz kapcsolódóan.

Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. A cikksorozat öt részben foglalkozik a TÉKA módosításaival, míg négy részben az egyéb építésügyi rendeletek változásait mutatja be.  

Alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 5/1. részében találhatjuk meg a TÉKA egyes településrendezési követelményeinek 2025. augusztus 28-ától hatályos módosításait. Egyebek mellett az alábbi témákról olvashatnak az alábbi cikkben: kiegészült a melléképítmények példálózó fogalommeghatározása, a szabályozási vonal több esetben újra nem akadálya az építkezésnek, a gazdasági területeken több melléképítmény létesíthető az elő- és oldalkertben.

Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 4. részében a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) és a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) egyszerű bejelentés alapján végzett kivitelezésekre vonatkozó módosításait mutatjuk be.  

A rezsicsökkentés átalakításának 2022 évi bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberétől hatályos kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. augusztus 1. napjával hatályon kívül helyezésre került ez a kormányrendelet, és az energiaügyi miniszter egy NFM rendelet módosításával rögzítette a részletszabályokat.

A Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA rögzített paramétereit „úgy kell elképzelni, mint egy iránytűt, egy tervezési segédletet, amely közérthető és alkalmas arra, hogy a főépítész és a megrendelő által megbízott építész párbeszédében támpontokat adjon. Sok benne az eltérési és feloldási lehetőség, de ez nem azt jelenti, hogy lazább lesz a szabályozás” – nyilatkozta Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a hely.hu portál számára adott 2025. július 2-i interjújában. Jelen cikkben táblázatos formában is áttekintjük a helyi építési szabályzatok eltérési lehetőségeit az országos előírásoktól.

A Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA alapulvételével elkészített, és 2025 első félévében elfogadott helyi építési szabályzattal – az njt.hu Önkormányzati Rendelettára szerint – négy hazai település rendelkezik, két vármegyéből. Legnépesebb közülük Szigetcsép, amelynek a helyi építési szabályzata már 2025. június 23-tól hatályos. Három Zala vármegyei aprófalu gyorsabb volt: TÉKA alapú HÉSZ-eiket már hónapokkal a TÉKA alkalmazhatósága előtt hatályba léptették. A valószínűleg minimális számú építési tevékenységből adódóan, ez nem jelenthetett érdemi jogalkalmazási problémát a HÉSZ elfogadása és a TÉKA alkalmazhatósága közötti átmeneti időszakban. Az ÉTDR általános tájékoztatási felülete 2024. augusztusi elérhetetlenné tétele miatt azonban nem tudhatjuk, hogy voltak-e engedélyezési eljárások ezeken a településeken a TÉKA július 1-jei alkalmazhatósága előtt.

2025 első félévében 14 vármegyében fogadtak el új HÉSZ-t, összesen 33-at. Ebből már TÉKA alapú 4 db volt, míg OTÉK alapú az új HÉSZ-ek közül 29 darab. Lényegesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az OTÉK alapú helyi építési szabályzatokban a beépítési magasság meghatározására milyen megoldásokat alkalmaztak a települések. Jelen cikkben röviden bemutatjuk az épületmagasság-, homlokzatmagasság- és párkánymagasság-alapú beépítési magasság meghatározások közötti szemléletbeli különbségeket is.

A korábbi évekhez hasonlóan 2025. július 15-étől idén is megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet. Az ítélkezési szünet 2025. augusztus 20-ig tart, és ezen időpontig a bíróságokon - főszabály szerint – nem telnek a határidők és nem tartanak tárgyalásokat. Lényeges azonban, hogy az építőiparban nagy jelentőséggel bíró, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapuló peres eljárások az ítélkezési szünet időtartama alatt is folynak.