Az már pár nappal ezelőtt kiderült, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. június 30-áig kell alkalmazni, és csak ezt követően váltja le a TÉKA. A 2024. december 23-i Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet nem a korábban kihirdetett szöveggel fog hatályba lépni.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervezőnek a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, de 2024 decemberében már megjelentek az első kötelező felelősségbiztosítási termékek. Az Euro-Sales Kft. közreműködésével készített tájékoztatónkból kiderül, hogy van arra is lehetőség, hogy teljesen online kössék meg a kötelező felelősségbiztosítást.

Még néhány napja is úgy fogalmaztunk, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. Ez annyiban igaz, hogy az OTÉK hatályát veszti 2024 végén, és 2025 elejétől a TÉKA hatályba lép, de nem azzal a tartalommal, amit eddig ismertünk. Egy 2024. december 11-én kihirdetett kormányrendelet valójában főszabályként az építmények (építési tevékenységek), telekalakítások vagy területhasználatok esetében - függően a helyi építési szabályzat elfogadásától - az OTÉK egyes rendelkezéseinek a 2012. augusztus 6-i, 2021. július 15-i vagy 2024. december 31-én hatályos időállapotát rendeli el alkalmazni. A TÉKA csak a 2025. június 30-a után indult eljárásokban lesz alkalmazható, de - kivéve a TÉKA kötelező, 136. § (2) bekezdésében felsorolt rendelkezéseit - csak azokon a településeken, ahol már a HÉSZ-t a TÉKA alapján fogadták el.

Ha Ön a Budapesti Építész Kamara Tagja, akkor most – az Építész Továbbképző Nonprofit Kft., az Építésijog.hu portállal, valamint az Artifex Kiadóval létrejött együttműködés keretében – két hónapig ingyen hozzáférhetnek portálunk teljes tartalmához, vagyis az előfizetéshez kötött tartalmakhoz is. Lényeges, hogy élő előfizetéssel rendelkezők az Építésijog.hu szakmai rendezvényein 25 % kedvezménnyel vehetnek részt. A következő két konferencia és webinárium időpontja - amelyen a személyes jelenlét 2, az online részvétel 1.5 MÉK továbbképzési ponttal jár -: 2025. január 29. és február 26. Az alábbiakból kiderül, hogy mit kell tennie az ingyenes előfizetés használatához. Az igénylés meghosszabbított határideje: 2025. február 15.

Az Építésijog.hu Fogalomtárában megtalálhatják a TÉKA új beépítési magasság-számítására vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztató a 2025. január 1. napjától hatályos jogszabályban található rendelkezések és ábrák mellett egy összefoglaló magyarázatot is tartalmaz.

2025. január 1-jén lép hatályba a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA). A TÉKA előírja, hogy a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség relatív páratartalma 40-60 százalék közötti legyen, amennyiben a helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja. Ez a szigorú tartomány növelheti a beruházási és üzemeltetési költségeket is, és jelentős kihatással lesz az épületek tervezésére is.

Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése, az új részletszabályok megjelenése kapcsán két olyan elemet vizsgált meg részletesen, melyekkel kapcsolatban már korábban is számos aggály merül fel. A figyelemfelhívás az ügyféli kör szabályozására és az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésére terjed ki.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoznak. A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) rendelkezéseinek megfelelően 2024. szeptember 30. napján megjelentek a Magyar Közlönyben a Méptv. 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel összefüggő kormányrendeletek. Hatályát vesztette egyebek mellett az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (az Eljárási kódex), valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is. A Kivitelezési kódex és a Szakmagyakorlási kódex is jelentős változásokon esett át 2024. október 1-jei hatállyal, de egyes új rendelkezéseket – például a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítást – csak 2025 januárjától kell alkalmazni. 2025. január 1-jétől lép hatályba, de csak 2025. július 1. napjától kell alkalmazni a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet, amelynek TÉKA lesz a rövidítése. Jelen cikkbe összegyűjtjük, hogy a Méptv. 2024. október 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan milyen kormányrendelet születettek meg. A cikkben elhelyezett linkeken keresztül megismerhetik a jogszabályok szövegét, hatályba lépését, illetve az Építésijog.hu oldalán már megjelent tájékoztató anyagainkat.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) legtöbb rendelkezése 2024. október 1-jén lép hatályba. Ma már ismert, hogy legalább nyolc új végrehajtási kormányrendelet egyidejű hatályba lépésével számol az építésügyi tárca, és körülbelül hetven kapcsolódó jogszabály módosul. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó első két új rendelet már 2024 augusztusában kihirdetésre került. Az alábbi cikkben az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet felváltó új jogszabályt mutatjuk be.

Az építésfelügyeleti hatósági hatáskör megszüntetése és egyéb módosítások miatt az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 2024. október 1. napján lép a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Hatásköri rendelet) helyébe. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó új jogszabályban találhatunk egy igen fontos, az iratbetekintési jog gyakorlásának feltételeire vonatkozó előírást is.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) legtöbb rendelkezése 2024. október 1-jén lép hatályba. Ma már ismert, hogy legalább nyolc új végrehajtási kormányrendelet egyidejű hatályba lépésével számol az építésügyi tárca, és körülbelül hetven kapcsolódó jogszabály módosul. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó első két új rendelet már 2024 augusztusában kihirdetésre került. Az alábbi cikkben a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Hatásköri rendelet) helyébe lépő jogszabályt mutatjuk be, amelyből kiderül, hogy 2024. október 1-jétől milyen új foglalkoztatási (alkalmazási) feltételeket írnak elő az építésügyi hatósági ügyintézőknek.

Elsődlegesen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg azokat az előírásokat, amelyek alapján az építmények tervezése, engedélyezése zajlik. Az OTÉK az elmúlt 27 évben számtalan alkalommal módosult, azonban valószínűleg nem fogja megélni a 30 éves kort, mivel 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet. A 2024. szeptember 30-án kihirdetett jogszabály az OTÉK szerkezetét követi, de több fejezetet tartalmaz, illetve számos előírás tekintetében lényeges változásokra kell felkészülnie a tervezőknek, építtetőknek.

Már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) rendelkezései alapján sejteni lehetett, hogy a Méptv. hatályba lépésével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (az Eljárási kódex) jelentős változásokon fog átesni. A kormany.hu oldalon megjelent jogszabálytervezetből az derül ki, hogy új kormányrendelet születik az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről elnevezéssel, és ez magába fogja olvasztani a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is.

2024. október 1-jén lépnek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) leglényegesebb rendelkezései. A Méptv. teljesen átalakítja a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét, és az új törvényhez kapcsolódóan több tucat eddig ismert rendeletet cserélnek le (pl. OTÉK, Eljárási kódex) vagy módosítanak (Kivitelezési kódex). Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, akkor feltétlenül érdemes részt vennie – akár személyesen, akár az online közvetítés megtekintésével – október 15-i konferenciánkon!

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozta az építésügyi engedélyezési eljárásokban az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. A „Korlátozták az ügyfelek iratbetekintési jogát” című cikkünkben írtunk arról, hogy az ügyfelek számára kizárttá tették az ÉTDR-en keresztüli iratokhoz való hozzáférés biztosítását, és a hatóságnál történő iratbetekintést is csak nehezen teljesíthető feltételekhez kötötték. A megjelent tájékoztatásunkkal kapcsolatosan a Lechner Tudásközpont rendkívül hasznos és gyakorlatias észrevételeket küldött az Építésijog.hu szerkesztőségének, amelyeket természetesen be is emeltünk a cikkünkbe. A 2024.09.04. napján kiegészített cikkből egyebek mellett már kiderül, hogy milyen módon tudnak az ügyfelek továbbra is az ÉTDR-en keresztül élni az iratbetekintési jogukkal, illetve, hogy mi volt az oka egyedi kóddal történő ÉTDR iratbetekintés szigorításának.

2024. augusztus 16-ától hatályos az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása. A sajtóban több helyen is megjelent, hogy a jogszabály hatályba lépésével megszűnt az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, de ezt összemosták egyéb olyan változással, amelyek az egyéb ügyféli jogokat érintettek, és az ÉTDR általános tájékoztatási felületén megjelent információkhoz semmilyen köze nem volt. Az biztos, hogy az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésével a beruházások érintettjei egy fontos, és pótolhatatlan kapaszkodót veszítettek el.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozta az építésügyi engedélyezési eljárásokban az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabály az ügyfelek számára kizárttá teszi az ÉTDR-en keresztüli iratokhoz való hozzáférés biztosítását, és a hatóságnál történő iratbetekintést is csak nehezen teljesíthető feltételekhez köti. A cikkünket 2024.09.04. napján frissítettük a Lechner Tudásközpont észrevételeivel, amelyből kiderül, hogy milyen módon tudnak az ügyfelek továbbra is az ÉTDR-en keresztül élni az iratbetekintési jogukkal, illetve, hogy mi volt az oka egyedi kóddal történő ÉTDR iratbetekintés szigorításának.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló jogszabályban egyéb, az ügyféli jogokat korlátozó módosítás is megjelent. A 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozza, hogy ki lehet ügyfél egy építésügyi engedélyezési eljárásban.

2024. június végén egy igazi „saláta” módosító kormányrendelet jelent meg, „egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról” címen. Összesen tizennégy kormányrendelet érintett a módosításban, amelynek lényege, hogy a Bányafelügyelet eddigi szakhatósági szerepe több eljárásban megszűnik. A hatóságok 2024. július 1-től már csak - bizonyos feltételek mellett - a határozattal értesítik a Bányafelügyeletet. A Bányafelügyelet szakhatósági feladatainak megszüntetése értelemszerűen azzal jár, hogy az építtetőknek, kivitelezőknek kell sokkal nagyobb körültekintéssel eljárniuk, amire azért is szükségük lesz, mert a bírságösszegek is jelentős mértékben növekedtek. Szintén a salátarendelet alapján a szakmagyakorlói körben már jogszabályi szinten is megjelentek a geotermikus szakmérnökök.