A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet az Otthon Start program további gyorsítását szolgálja: kiemelt beruházássá minősített egy budapesti és két vidéki lakáscélú fejlesztést. A kormányrendelet alapján az Otthon Start feltételeinek megfelelő lakások építésének engedélyezése gyorsulhat, illetve egyedi beépítési szabályok alkalmazására van lehetőség. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a beruházásokra vonatkozó egyedi követelményeket is.

Amint az ingatlan-nyilvántartási törvény 2025. június 26-i módosításáról szóló cikkünkben már jeleztük, 2025. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátották a kormányrendeleti szintű szabályozás tervezetét, amely 2025. október 30-án már kormányrendeletként kihirdetésre is került. Így a zártkertek művelés alóli egyszerűsített eljárásrendű kivonása elől elhárult az egyik akadály. Amennyiben a települési önkormányzat is meghozza a maga vonatkozó rendeletét, úgy el lehet indítani a földhivatali adatváltoztatásra irányuló eljárásokat.

Az Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) átfogóan megújította az építésügyi hatósági eljárások szabályozását, és ezzel a jogszabállyal a régi Eljárási kódex, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Az Eljárási kódex 2024. október 1-jén hatályba lépett, azonban volt egy kötelezettség, amelynek bevezetésre a jogalkotó egy év haladékot adott: az alapozás elkészültét 2025. október 1-jétől kell bejelenteni. Érdemes ezt a kötelezettséget észben tartani, mert az elmulasztása akár 500 000 forint építésügyi bírsággal is járhat.

A WTS Klient legfrissebb podcastjában (12:55 perc) felmerülő kérdések: 2025-ben milyen lehetőségei vannak a munkáltatóknak, milyen új vagy már létező elemek vannak az adópolitikában az otthonteremtéssel összefüggésben? Vezető kollégák motiválási lehetőségei. Mennyire használják ki a cégek az adópolitikai eszközöket, a cégeknek miért lehetnek ezek előnyösek, és mi az, ami elijesztheti a cégeket a munkáltatói támogatásoktól? Illetékmentességek az ingatlanokhoz kapcsolódóan.

Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. A cikksorozat öt részben foglalkozik a TÉKA módosításaival, míg négy részben az egyéb építésügyi rendeletek változásait mutatja be.  

Alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 5/1. részében találhatjuk meg a TÉKA egyes településrendezési követelményeinek 2025. augusztus 28-ától hatályos módosításait. Egyebek mellett az alábbi témákról olvashatnak az alábbi cikkben: kiegészült a melléképítmények példálózó fogalommeghatározása, a szabályozási vonal több esetben újra nem akadálya az építkezésnek, a gazdasági területeken több melléképítmény létesíthető az elő- és oldalkertben.

Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 4. részében a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) és a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) egyszerű bejelentés alapján végzett kivitelezésekre vonatkozó módosításait mutatjuk be.  

A rezsicsökkentés átalakításának 2022 évi bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberétől hatályos kormányrendelet úgy tette lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. 2025. augusztus 1. napjával hatályon kívül helyezésre került ez a kormányrendelet, és az energiaügyi miniszter egy NFM rendelet módosításával rögzítette a részletszabályokat.

A Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA rögzített paramétereit „úgy kell elképzelni, mint egy iránytűt, egy tervezési segédletet, amely közérthető és alkalmas arra, hogy a főépítész és a megrendelő által megbízott építész párbeszédében támpontokat adjon. Sok benne az eltérési és feloldási lehetőség, de ez nem azt jelenti, hogy lazább lesz a szabályozás” – nyilatkozta Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész a hely.hu portál számára adott 2025. július 2-i interjújában. Jelen cikkben táblázatos formában is áttekintjük a helyi építési szabályzatok eltérési lehetőségeit az országos előírásoktól.

A Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata, azaz a TÉKA alapulvételével elkészített, és 2025 első félévében elfogadott helyi építési szabályzattal – az njt.hu Önkormányzati Rendelettára szerint – négy hazai település rendelkezik, két vármegyéből. Legnépesebb közülük Szigetcsép, amelynek a helyi építési szabályzata már 2025. június 23-tól hatályos. Három Zala vármegyei aprófalu gyorsabb volt: TÉKA alapú HÉSZ-eiket már hónapokkal a TÉKA alkalmazhatósága előtt hatályba léptették. A valószínűleg minimális számú építési tevékenységből adódóan, ez nem jelenthetett érdemi jogalkalmazási problémát a HÉSZ elfogadása és a TÉKA alkalmazhatósága közötti átmeneti időszakban. Az ÉTDR általános tájékoztatási felülete 2024. augusztusi elérhetetlenné tétele miatt azonban nem tudhatjuk, hogy voltak-e engedélyezési eljárások ezeken a településeken a TÉKA július 1-jei alkalmazhatósága előtt.

2025 első félévében 14 vármegyében fogadtak el új HÉSZ-t, összesen 33-at. Ebből már TÉKA alapú 4 db volt, míg OTÉK alapú az új HÉSZ-ek közül 29 darab. Lényegesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az OTÉK alapú helyi építési szabályzatokban a beépítési magasság meghatározására milyen megoldásokat alkalmaztak a települések. Jelen cikkben röviden bemutatjuk az épületmagasság-, homlokzatmagasság- és párkánymagasság-alapú beépítési magasság meghatározások közötti szemléletbeli különbségeket is.

A korábbi évekhez hasonlóan 2025. július 15-étől idén is megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet. Az ítélkezési szünet 2025. augusztus 20-ig tart, és ezen időpontig a bíróságokon - főszabály szerint – nem telnek a határidők és nem tartanak tárgyalásokat. Lényeges azonban, hogy az építőiparban nagy jelentőséggel bíró, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapuló peres eljárások az ítélkezési szünet időtartama alatt is folynak.

2025. július 1. napjától már alkalmazni is kell a TÉKA előírásait. Lényeges, hogy egyes rendelkezések helyett még az OTÉK II. és III. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni, és a kivételek alól is vannak kivételek. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy a 2025. július 1-jét követően indított építési engedélyezési és egyszerű bejelentési eljárásban, valamint az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység végzésekor, zöldfelület kialakításakor az OTÉK és a TÉKA mely rendelkezéseit és mely időállapotban kell alkalmazni. Az Építésijog.hu Előfizetője az összefoglalóból elérheti a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) hatályos - a 2025. augusztus 28-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - jogszabályszövegét, amelyben a TÉKA és az OTÉK alkalmazását elősegítő jelöléseket helyeztünk el.

Dr. Jámbor Attila néhány perces videónkban elmondja, miért érdemes részt venni az Építésijog.hu TÉKA-konferenciáján.  Figyelem, a június 12-én elhangzott előadások videófelvételről elérhetők egészen június 30-ig! 

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a jogszabálynak megfelelő tartalmú kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. 2025. márciusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkezdte a kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzését. Az MKIK alábbi tájékoztatójából fontos részleteket és tudnivalókat ismerhetnek meg az éritett kivitelezők és az építtetők.

Az Alaptörvény 15. módosításának javaslatába csak pár nappal az elfogadása előtt került bele a településeket érintő új jogalkotási eszköz megalapozása: a helyi önazonossághoz való jog. A jogalkotási folyamat következő lépése is gyorsan bekövetkezett, mivel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. április 16-án közzétette a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezetét. A 2025. májusában - jelentős módosításokkal - benyújtott törvényjavaslatról valószínűleg 2025. június 11-én fog dönteni az Országgyűlés. A betelepülőkre használt kifejezés alapján akár majd „Gyüttment-törvény”-nek is hívhatjuk az új jogszabályt, hiszen a törvény egyik célja az adott település által kívánatosnak tartott lakosságszám megőrzése.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának 2025. február 25-én közzétett határozata egy Pest vármegyei város két változtatási tilalmi rendeletének törvényi rendelkezésekkel való ütközését állapította meg. Egyiknek egy szövegrészét (amely 11 földrészlet helyrajzi számos felsorolását tartalmazta) semmisítette meg, míg a másikat teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három éven túl érvényesülő, azonos – illetve egymást átfedő – területekre ismételten elrendelt változtatási tilalmak törvénybe ütközését korábbi kúriai döntés is kimondta. A mostani határozat újdonsága, hogy azt is leszögezi: nem lehet egy település egészére változtatási tilalmat jogszerűen elrendelni. Miután ezt konkrétan nem mondta ki korábban az Étv., és a hatályos Méptv.-ben sem szerepel ez így szó szerint, e döntésével a Kúria az utóbbi törvény egy bekezdésének az értelmezését is felvállalta. Legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan Kúria döntés, amely a Méptv. valamelyik rendelkezése alapján született meg. Ismereteink szerint más önkormányzat nem alkotott a Méptv. kihirdetése óta hasonló, a település egészére (vagy csaknem egészére) hatályos változtatási tilalmi rendeletet, és ilyen korábban is csak elvétve fordult ilyen elő. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy jogszerű lehet-e az egyetlen (vagy néhány) telekre elrendelt változtatási tilalom.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – a korábban már bevezetett egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – már csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-ig kellett megkötniük a kötelező felelősségbiztosítást, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 márciusában már meg is kezdte a felelősségbiztosítások ellenőrzését. Olyan cégek is megkapták már az építőipari kivitelezői tevékenység végzését megtiltó döntést, amelyek megkötötték a felelősségbiztosítást, csak elfelejtették azt feltölteni az mkik.hu oldalon.

Márciius 15-én Ferencz Marcel DLA Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja átvehette a Kossuth-díjat. Több építész és belsőépítész is állami díjban részesült.