Kilenc beruházás kiemelt státuszát törölte el a Tisza-kormány

2026. szeptember 2-án kilenc beruházás veszítette el kiemelt státuszát. Ez annak a nagyszabású deregulációnak az előfutára, melyet a Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról szóló 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat rendelt el. A stratégiai irányváltást Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a 2026. augusztus 14-i kormányszóvivői tájékoztatón is megerősítette. A miniszter előrevetítette a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kidolgozását, amellyel összefüggésben a jövőbeni felülvizsgálatok elsősorban az Otthon Start Programot, valamint a rozsdaövezeti fejlesztéseket érintik majd. Ezzel párhuzamosan – ahogyan a jelenlegi intézkedések is mutatják – egyéb szakpolitikai megfontolásokból bizonyos ipari-logisztikai, turisztikai, sportcélú vagy egyéb közösségi beruházások is kiszorulhatnak a nemzetgazdaságilag kiemelt státuszú projektek köréből.

Magyar Közlöny: 2026. évi 122. szám
Módosuló jogszabályok: 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet; 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet; 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet
Hatályukat vesztett jogszabályok: 122/2017. (VI. 2.) Korm. rendelet; 25/2021. (I. 28.) Korm. rendelet; 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet
Hatály: 2026. szeptember 2.

 

Három beruházás kormányrendelete hatályát vesztette

Kilenc évig volt hatályban a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 122/2017. (VI. 2.) Korm. rendelet. A beruházást a fővárosi 23800/2, 23800/4 és 23800/6 helyrajzi számú ingatlanokon tervezték megvalósítani; az ÉTDR Nyilvános felülete egyik építési telken sem jelez építési engedélyezési eljárást a beruházás kiemelt státuszának ideje alatt. A hvg.hu 2018 szeptemberében arról tudósított, hogy a fákat letarolták, de nem épül a teniszstadion a Margitszigeten. Megállapítható, hogy építési engedélyköteles beruházás itt azóta sem valósult meg (azt már 2022 decemberében törölték a kiemelő rendeletből, hogy a beruházás járulékos közbeszerzési szolgáltatója, beruházás-lebonyolítója és építési műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett volna). Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy valószínűleg ez a projekt kormányváltástól függetlenül is elmaradt volna.

2021 januárjában nyilvánította a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekké a Nyugati pályaudvar mellett (Eiffel tér – vasúti pálya – Ferdinánd híd – Podmaniczky utca által határolt területen) elhelyezkedő ingatlanokon a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítményei elhelyezését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Három éve az index.hu arról tudósított: továbbra is kérdés, hol lesz az új cirkusz, de az artistaképző biztosan a Nyugati pályaudvar mellett épül majd fel. A kormányrendelet teljes deregulációja miatt azonban nem lehetünk biztosak az új artistaképző intézmény megvalósításában sem, annak ellenére, hogy a „Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-Művészeti Szakgimnázium, Gimnázium, Technikum, Alapfokú Táncművészeti Iskola, Circuschool” az A és B épületének építésére – az ÉTDR Nyilvános felületének tanúsága szerint – már építési engedélyt is kapott.

Részlet a közzétett, anonimizált tervlapról:
 

Forrás: e-epites.hu

 

Mi várható a Pázmány Campus beruházásánál?

A teljes egészében hatályon kívül helyezett harmadik kormányrendelet: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet.

A korábbi két projekttel ellentétben a józsefvárosi Pázmány Campus fejlesztése a kezdetektől fogva kiemelt figyelmet kapott mind a nagyközönség, mind a belpolitikai és építészeti szaksajtó részéről. Az Építésijog.hu már 2023 decemberétől önálló, folyamatosan frissített, összefoglaló cikkben követte a beruházáshoz kapcsolódó hatósági és jogi eljárásokat.
 

A Pázmány Campus beruházása mintapéldájává vált annak a jogalkotási küzdelemnek, amelyet a Kormány és az érintett kerületi önkormányzat vívott egymással egy kiemelt építési projekt megvalósítása során.

A TISZA választási programjának építésügyi vonatkozásai című cikkünkben ez év áprilisában kiemeltük, hogy az új hatalom szerint a (kiemelt) „beruházások rendszeresen figyelmen kívül hagyják a helyi közösségek akaratát és az építési szabályokat, a környezetvédelmi és örökségvédelmi előírásokat. (…) Garantáljuk, hogy új nagyberuházás csak a lakosság véleményének figyelembevételével és a helyi körülményekhez igazodva jöhessen létre. Szigorú műszaki-gazdasági tanulmányokhoz kötjük a kiemelt státusz odaítélését.” Ezért nem volt meglepő, hogy már két nappal az új Kormány megalakulása után az 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat elrendelte „Magyarország egyes kiemelt beruházásainak és az azokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát” (felelősök: a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a közlekedési és beruházási miniszter; határidő: folyamatos).

 

Kép forrása: pazmanycampus.hu

Egyáltalán nem meglepő, hogy az első kilenc, kiemelt státuszától megfosztott beruházás között találjuk a Pázmány Campus projektet. Ezzel azonban megkezdődött az elkerülhetetlen továbbgondolkodás is (lásd például a 2026. szeptember 3-i kerekasztal beszélgetésről szóló tájékoztatást az epiteszforum.hu oldalon).

A Józsefvárosi Önkormányzat 2026. augusztus 19-i levelében kérte a jogalkotót, hogy a társadalami egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetet egészítse ki olyan átmeneti rendelkezéssel, amely egyértelműen rendezi a 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésének joghatását a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek tekintetében, különösen annak rögzítésével, hogy ezekben az ügyekben a kiemelt beruházási státuszhoz kapcsolódó korábbi különös szabályok helyett az általános jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet – az Önkormányzat kérésével egyezően, de a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont projektek esetében is – rögzíti, hogy a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem lehet alkalmazni a hatályon kívül helyezett kiemelő rendeletek speciális előírásait.
 

A 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendeletből három beruházás veszítette el kiemelt státuszát

A gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő projekteket szabályozó 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet megközelítőleg 151 beruházást nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé. A pontos darabszám meghatározását nehezíti, hogy bizonyos ipari zónákban – például Gödön, Szegeden vagy Mosonmagyaróváron – egyazon megnevezés alatt több független gazdasági szereplő önálló fejlesztése valósul meg. Emellett a korábbi kormányzati ciklusban kilenc projekt – eddig ismeretlen okokból – el is veszítette kiemelt státuszát. Figyelemre méltó, hogy ezen visszavont minősítések – két fővárosi helyszínt leszámítva – kivétel nélkül Pest vármegyei területeket érintettek.

A kiemelt státuszukat most elveszítő beruházásokat – a józsefvárosi Pázmány Campus esetéhez hasonlóan – a kezdetektől fogva megkülönböztetett közérdeklődés és élénk sajtófigyelem kísérte.

A háromból a talán kevésbé ismert a „Logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztés Budapest XXIII. kerületében és Gyálon” [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. melléklet 90. sor; hatály: 2023.09.15 - 2026.09.01.]. A valaszonline.hu 2023. október 27-i cikke szerint „az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint”. A valaszonline.hu az összesen 652 hektár beruházási célterület cikkükben elemzett részét légifelvételen is megmutatják:
 

Forrás: valaszonline.hu

A 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet hatálya alól 2026. szeptember 2-án kivont további két beruházás a Balaton térségét érinti. Az egyik a Balatonvilágos belterületén (számos ingatlanokon) tervezett komplex ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztés. Ez a projekt a közvélemény számára leginkább a volt MSZMP-pártüdülőként, azaz Balatonaligaként ismert (a balatonaligai pártüdülőről ide kattintva olvashatnak egy 2017-ban készült tanulmányt, amely rengeteg fényképet is tartalmaz). A balatonaligai pártüdülő egy hatalmas, 47 hektáros (körülbelül 470 000 négyzetméteres) egybefüggő területen terült el, a rendszerváltás után Club Aliga, majd a legutóbbi fejlesztési tervekben Aligaliget néven jelent meg. A beruházásról az atlatszo.hu oldalon találhatnak egy összefoglaló cikket.

A balatonaligai területen a telekfelosztásokon túl több építtető már jogerős építési engedéllyel is rendelkezik. A szabályozási környezetet árnyalja, hogy a 2025 szeptemberében hatályba lépett Vízparti Terv kizárólag a közvetlen vízparti utódtelkek területfelhasználását szabályozza. A parttal párhuzamos szervizúttól a magaspartig húzódó, kiterjedtebb sáv így kívül esik a terv területi hatályán.
 

forrás: e-epites.hu

A területek jövőbeni sorsát illetően vélhetően – a korábbiakhoz hasonlóan – az Aligai Fürdőegyesület és a helyi önkormányzat álláspontja is hangsúlyos sajtónyilvánosságot kap majd. A fejleményeket az Építésijog.hu is folyamatosan nyomon követi majd.

A jogszabályi változások által érintett másik kiemelt fejlesztés a Tihany belterület 570/5 helyrajzi számú ingatlanon tervezett szállodakomplexum. Ez a keleti medencére néző, közvetlen partkapcsolattal és saját kikötővel rendelkező földrészlet komoly történelmi múltra tekint vissza: területén fekszik Habsburg József főherceg egykori, Kotsis Iván által tervezett nyaralókastélya is. Az Átlátszó tényfeltáró cikke részletesen foglalkozik a kastélypark sorsával, a tervezett fakivágásokkal és a környezetvédelmi szempontokkal.

Miközben a területen korábban álló, a Kádár-korszakból származó egykori pártüdülő épületeinek bontására már kiírták a közbeszerzést, magáig az új építési engedélykérelem benyújtásáig a projekt még nem jutott el az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános adatai szerint. A műemléki és helyi védelem alatt álló főhercegi rezidenciát a tervek szerint érintetlenül hagynák és felújítanák, ám a közel hathektáros, ősfás parkba tervezett új luxusszálló-épületek és a megnövekedett beépítési szándék miatt a projektet a kezdetektől fogva intenzív sajtó- és civil figyelem övezi.
 

Civil ellenállás és térségi érdekek: A sukorói Fiatalokért Központ esete

A sukorói külterület Velencei-tóval érintett parti sávját, valamint a „Fiatalokért Központ” kialakítását célzó projektet még egy 2021. decemberi kormányrendelet vonta be a kiemelt eljárások körébe. A fejlesztés koordinációjával a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanácsot bízták meg, a kiemelt státuszú földrészletek körét pedig egy 2024. év végi rendeletmódosítással tovább szélesítették.

A beruházás azonban komoly helyi ellenállásba ütközött. Amint azt az Átlátszó tényfeltáró cikke is bemutatja, a projektet a kezdetektől fogva éles kritikák érték a természetközeli tópart beépítése miatt. A tiltakozás erejét jelzi, hogy a helyi lakosok és civilek a Szabad aHang petíciós oldalán indítottak aláírásgyűjtést a terület védelmében, amihez több mint 2500-an csatlakoztak. A helyi civil szervezetek demonstrációkat is szerveztek a természetes partszakasz védelmében (a 2025. évi tüntetésről részletes beszámolót a Magyar Narancs oldalán olvashatnak). Sukoró esete strukturálisan is figyelemre méltó: míg más projekteknél gyakran egyházi vagy profitorientált magánérdekek dominálnak, itt egy évtizedek óta működő térségi fejlesztési tanács tervei kaptak vétót.

A 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításával ez a nagyszabású beruházás is elveszítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát.

A Józsefvárosban vagy éppen Balatonvilágoson tapasztaltakhoz hasonlóan ez a döntés is azt jelzi, hogy a kormányzati felülvizsgálat során az önkormányzati vétók mellett a szervezett civil érdekvédelmi tiltakozások is képesek irányváltást kikényszeríteni.

A projekt jövője mostantól a helyi építési szabályzat szigorúbb keretei közé kényszerül.

 

Különleges jogtechnikai megoldás: A Láng Negyed és a törökbálinti téglagyár beruházások

Speciális kodifikációs technikával vonta meg a Kormány két jelentős rozsdaövezeti beruházás kiemelt státuszát.

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendeletnek ugyanis kettő, a rozsdaövezeti kedvezményeket élvező beruházásokat felsoroló melléklete van:
- 1. melléklete (2026. szeptember 2-től már csak 66 sorban) sorolja fel a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló kiemelt beruházásokat,
- 1a. melléklete (2026. szeptember 2-től kettő tétellel kibővülve, 25 sorban) sorolja fel a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló beruházásokat
[619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. és 1a. melléklet].

A 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet mellékleteinek átrendezésével a Budapest XIII. kerületi (egykori Láng Gépgyár területét érintő) ingatlanfejlesztést, valamint a törökbálinti volt téglagyár területére tervezett lakópark-beruházást áthelyezték a kiemelt projekteket tartalmazó 1. mellékletből a nem kiemelt, de adókedvezményeket továbbra is biztosító 1a. mellékletbe.
 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek elveszítették a gyorsított hatósági ügyintézés előnyeit, ám a rozsdaövezeti besorolással járó jelentős pénzügyi és adótechnikai kedvezményeket (például a kedvezményes lakásáfát) megtarthatják.

A Láng Negyed projekt esetében a jogalkotói sietség is tetten érhető: a rendelet szövege még a korábbi, 25896/2 helyrajzi számú elődingatlanra hivatkozik, miközben a területet a valóságban időközben már legalább tíz új utódtelki parcellára osztották fel. Bár a jogszabályi kontinuitást a telekalakítási záradék biztosítja, az ÉTDR Nyilvános felületéről tudható, hogy e „Láng Negyed” projekt mai utódtelkei közül több esetében már építési engedéllyel rendelkezik a fejlesztő, a fejlesztő a terület fennmaradó részeire már kizárólag a kerületi építési szabályzat alapján szerezhet engedélyeket. A beruházás szakmai elismertségét jelzi az Építészfórum beszámolója, mely szerint a projekt elnyerte az Év Tervezett Kereskedelmi Projektje díjat a Real Estate Awards versenyen.

Forrás: epiteszforum hu

Ezzel szemben a törökbálinti, mintegy 500 lakásosra tervezett beruházás – amely ellen szintén évek óta intenzív lakossági tiltakozás zajlott az infrastruktúra túlterheltsége miatt – a kiemelt státusz elvonásával komoly akadályokba ütközhet. A törökbálinti infrastruktúra túlterheltségéről, a túlnépesedési válságról és az 500 lakásos téglagyári beruházás elleni védekezésről szóló részletes videóriportot a 24.hu – Túlnépesedés Törökbálinton cikkében találja meg.

A Világgazdaság gazdasági elemzése rámutat arra, hogy a téglagyári beruházás kikerülése a kiemelt körből azt jelenti, hogy a beruházónak mostantól a helyi építési normákhoz és az önkormányzati elvárásokhoz igazodva kell teljesen újragondolnia a projekt léptékét.