A 2026. szeptember 22-én elfogadott Méptv.-módosításokkal felhatalmazást nyert a Kormány, hogy meghatározza azt az időtartamot, ameddig a kiemelt beruházások megvalósításához építési vagy létesítési engedély nem adható ki. A törvénymódosítás hatálybalépésével egyidőben a Kormány már ki is jelölte az első három érintett beruházási helyszínt. A társadalmi elvásároknak és a választási ígéreteknek megfelelően a debreceni Déli Gazdasági Övezetben található, valamint a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárak kapcsán lépett hatályba az engedélyezési moratórium. A cikkünkben körüljárjuk, hogy a jogalkalmazás során milyen kérdéseket, problémákat vethet fel a moratórium, amelyek megválaszolásával a jogalkotó egyelőre adós maradt. Például felel-e az anyacég a leányvállalata természetszennyezéséért? Mi a következménye annak, ha nem a beruházás építtetője követ el környezetvédelmi szabálysértést a telephelyen? Az eljáró hatóságoknak különösen gondosan kell eljárniuk, hogy a moratórium a környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat ne akadályozhassa.

2026. október 1-jétől több ponton változtak a kiemelt beruházások engedélyezésének szabályai. Az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt lakásfejlesztéseknél az év végéig korlátozták az építési engedélyek kiadását, és egyes építtetői határidők szünetelnek. A környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályok megsértése az engedélyezési eljárás felfüggesztésével, illetve külön rendelkezés alapján legalább hat hónapos engedélykiadási tilalommal járhat. Emellett a Kormány további engedélyezési moratóriumok meghatározására is felhatalmazást kapott.

2026. szeptember 2-án kilenc beruházás veszítette el kiemelt státuszát. Ez annak a nagyszabású deregulációnak az előfutára, melyet a Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról szóló 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat rendelt el. A stratégiai irányváltást Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a 2026. augusztus 14-i kormányszóvivői tájékoztatón is megerősítette. A miniszter előrevetítette a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kidolgozását, amellyel összefüggésben a jövőbeni felülvizsgálatok elsősorban az Otthon Start Programot, valamint a rozsdaövezeti fejlesztéseket érintik majd. Ezzel párhuzamosan – ahogyan a jelenlegi intézkedések is mutatják – egyéb szakpolitikai megfontolásokból bizonyos ipari-logisztikai, turisztikai, sportcélú vagy egyéb közösségi beruházások is kiszorulhatnak a nemzetgazdaságilag kiemelt státuszú projektek köréből.

2023. december 30-a óta hatályos a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) azon rendelkezése, amely a Méptv. 193. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint a 193. § (3)-(5) bekezdése szerinti építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházások építészeti-műszaki dokumentációjának Országos Építészeti Tervtanács (OÉT) általi véleményezési kötelezettségét írja elő. Kérdésként merül fel, hogyan alkalmazandó e rendelkezés a korábban kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított azon beruházások tekintetében, ahol a hatályos kormányrendeleti szabályozás ezt kifejezetten kizárja. Egy közelmúltban megjelent kormányrendelet-módosítás segítségével válaszolható meg a kérdés.

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény az utóbbi időben többször is kiegészült, azzal a céllal, hogy a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítását egyszerűsítse. Az új előírások a beruházást akadályozó körülmények közül két fontos esetet szabályoznak.

2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek. A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben találhatjuk meg, hogy a beruházáshoz kapcsolódó eljárásokban milyen speciális rendelkezéseket lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy például az ügyben nem lesz tervpályázati eljárás és építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény sem, továbbá a megvalósítás során az OTÉK-tól és az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól is el lehet térni.