Előfizetés
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatos rendelkezések kerülnek a Méptv.-be
Közzétéve: 2026.08.20. 18:51 | Utolsó frissítés: 2026.08.20. 18:58
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény több rendelkezése már hatályba lépett 2026. július 29-én, azonban a Méptv.-t módosító 190. alcíme (342. §-a) – több más törvénymódosításhoz hasonlóan – csak a 2026. évi XXXIV. törvény kihirdetését követő 61. napon, azaz 2026. szeptember 27-én lép hatályba.
Magyar Közlöny: 2026. évi 100. szám
Módosuló jogszabály: 2023. évi C. törvény
Módosító jogszabályok: 2026. évi XXXIV. törvény
Hatály: 2026. szeptember 27.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozását az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapozta meg, amely – a korábban hatályon kívül helyezett rendelkezéstől eltérő tartalommal – újból beiktatta az Alaptörvénybe a 42. cikket:
(1) A közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik.
(2) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője.
(3) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b) közvádat képvisel a bírósági eljárásban,
c) közvagyon-visszaszerzési és -védelmi feladatokat lát el.
(4) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja meg.
(5) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal személyi állományának tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szervezetére, működésére, elnökére és elnökhelyettesei jogállására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A parlament.hu oldalon több érdekes összefoglalót is találhatnak a témában (pl. VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALOK AZ EU-BAN, ELKOBZÁS ÉS VAGYONVISSZASZERZÉS 2.). Magyar Péter parlamenti felszólalást, illetve a beszédet követő háttérinformációkat az ATV Magyarország YouTube-csatornáján (ITT és ITT) meg tudja tekinteni.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak jelen cikk megírásakor (2026.08.19.) még nincs hivatalos, önálló állami honlapja. A szervezet a törvényi szabályozás szerint csak 2026. szeptember 27-én fog hivatalosan felállni, jelenleg még csak a vezetői pályázatok elbírálása és a nyilvános meghallgatások zajlanak. A kormany.hu oldalon az NVVH aloldalán találhatók a hivatalos állami tájékoztatások.
Az Alaptörvényben említett sarkalatos törvény a Méptv.-t is módosító, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény.
A Méptv. módosításai
A 2026. évi XXXIV. törvény rövid, szövegcserés módosító szakasza szó szerint:
a) 45. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyészség, illetve” szövegrész helyébe az „ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve” szöveg,
b) 46. § (5) bekezdésében az „ügyészségnek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak” szöveg,
c) 46. § (6) bekezdésében az „ügyészségnek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek, az NVVH-nak” szöveg,
d) 48. § (1) bekezdésében az „ügyészség,” szövegrész helyébe az „ügyészség vagy az NVVH,” szöveg
lép.
A Méptv. annyiban módosul, hogy a fent említett négy bekezdésében az „ügyészség” kifejezés mellé bekerül a „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” megnevezés is. Ebből következik, hogy a jelenleg felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közvádlói minőségében jelenik meg a Méptv.-ben. A törvény négy módosuló bekezdésében közös, hogy azok a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnök Kamara első- és másodfokú etikai-fegyelmi bizottságainak fegyelmi tanácsi eljárásait szabályozzák. A „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal” szövegrész 2026. szeptember 27-i beépülése után az érintett négy Méptv.-bekezdés szövege a következő [2023. évi C. tv. 45. § (4) bek.; 2023. évi C. tv. 46. § (5)-(6) bek.; 2023. évi C. tv. 48. § (1) bek.]:
(4) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója,
b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, ennek a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatával, valamint az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatával való befejezéséig, vagy ha az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt,
f) aki az elsőfokú eljárásba közvetlenül vagy közvetve beavatkozott, részt vett, és
g) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható. (…)
46. § [Az etikai-fegyelmi eljárás megindítása és annak indokolt felfüggesztése] (…)
(5) Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a hat hónapos határidőt a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, az NVVH-nak vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, valamint további jogorvoslattal nem támadható határozatának az etikai-fegyelmi bizottság tudomására kerülésétől kell számítani.
(6) A hároméves határidőt a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek, az NVVH-nak vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, valamint további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani. (…)
48. § [Az ideiglenes intézkedés]
(1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben szándékos vagy olyan gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyészség vagy az NVVH, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb, a fegyelmi tanács ideiglenes intézkedéssel az eljárás alá vont személy kamarai tagságát azonnali hatállyal felfüggeszti és a tevékenységének végzésére való jogosultságának felfüggesztését kezdeményezi a névjegyzéket vezető szervnél. (…)
Az etikai-fegyelmi tanács új összeférhetetlenségi előírása
A Méptv. 2023. évi megalkotásakor a végső előterjesztői indokolása e szakaszokhoz az alábbi volt:
„A mérnöki, illetve építész kamarák feladata az általános szakmai szabályok és a saját döntéseikkel kialakított etikai normákkal megállapított minőségi szint biztosítása. Ennek betartása a kamara számára követelmény. Ennek a feltételét a Törvény meghatározza. A tagok tevékenységével összefüggő szakmai, illetve etikai-fegyelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésének szankcionálása tartozik e körbe. Az etikai-fegyelmi jogkör kétfokúsága megmarad, de a korábbi szabályoktól eltérően az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság is országos szinten kerül megszervezésre, benne a területi kamarák által választott tagok fognak tevékenykedni. Az eljárás alá vont tag részvételét és védekezését az eljárásban biztosítani kell. Az etikai-fegyelmi bizottság tanácsban jár el, amelynek személyi összetétele nem sértheti az összeférhetetlenség elvét. Az eljárás méltányossága és célszerűségének megőrzése miatt annak megindítására a Törvény elévülési határidőket szab meg.”
2026. évi XXXIV. törvénynek a vonatkozó végső előterjesztői indokolása: „Az NVVH feladatai a büntetőeljárásban az ügyészség bizonyos feladatait képezik le, ennek megfelelően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényen kívül – ahol ezt átfogó rendelkezések szabályozzák – a jogrendszerben az ügyészség mellett kimondottan is szükséges megjeleníteni az NVVH-t is a releváns helyeken, a jogintézmény működőképességének biztosítása érdekében.”
E rendelkezésekből részleteiben ugyan nem ismerhetők meg az etikai-fegyelmi tanács összeférhetetlenségi esetei megállapításának indokai, az viszont nyilvánvaló, hogy a tanácsban nem szerencsés olyan személy részvétele, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Mivel eddig a büntetőeljárást csak a bíróság, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség szüntethette meg, 2026. szeptember 27-től pedig az NVVH is megteheti (közvádlói minőségében), értelemszerű a Méptv. 45. § (4) bekezdésébe a „Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH)” szövegrész beemelése [2023. évi C. tv. 45. § (4) bek.].
Az NVVH intézkedései alatt is nyugszik az elévülési idő
A Méptv. 46. § (4) bekezdése szerint az etikai-fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt az etikai-fegyelmi bizottság a panasz beérkezésétől (hivatalbóli eljárásnál a jegyzőkönyv felvételétől) számított hat hónapon belül nem indította meg, vagy ha a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A Méptv. 46. § (10) bekezdése alapján, ha az ügy eldöntése más hatóság döntésétől függ, a fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtti ügy jogerős vagy végleges lezárásáig. A Méptv. 46. § (5) és (6) bekezdésébe beépülő „NVVH-nak” szövegrész azokat a bírósági, nyomozó hatósági vagy ügyészségi cselekményeket egészíti ki az NVVH hasonló intézkedéseivel, amelyek a fenti hat hónapos, illetve három éves elévülési idők nyugvását eredményezik a fegyelmi eljárás felfüggesztése esetén [2023. évi C. tv. 46. § (5)-(6) bek.].
Az NVVH vádelemelése is eredményezheti a kamarai tagság felfüggesztését
A Méptv. 48. §-ának ideiglenes intézkedésről szóló (1) bekezdése „vagy az NVVH” szövegrésszel egészül ki. Ha az eljárás alá vont személlyel szemben az ügyészség vagy az NVVH olyan szándékos vagy gondatlan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelynek büntetési tétele a háromévi szabadságvesztést meghaladja, a fegyelmi tanács ideiglenes intézkedést hoz. Ezzel azonnali hatállyal felfüggeszti az érintett kamarai tagságát, és kezdeményezi a tevékenység végzésére való jogosultság felfüggesztését a névjegyzéket vezető szervnél. A jogalkotó ugyanis egyetlen építtetőt vagy megrendelőt sem kíván kitenni annak a kockázatnak, hogy ilyen súlyú vád alatti kamarai taggal lépjen jogviszonyba. A Méptv. itt a megbízói-megrendelői érdekek védelmét és az ártatlanság vélelmének elvét mérlegeli, és a határt a háromévi szabadságvesztéssel történő fenyegetettségnél húzza meg [2023. évi C. tv. 48. § (1) bek.].
A Méptv.-ben szabályozott építész- és mérnök kamarai első-, valamint másodfokú etikai-fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az érintett alcím 2024. október 1-jei hatálybalépése óta eltelt időszakban jelentős jogalkalmazói tapasztalat halmozódott fel. A felmerülő problémák miatt a jövőben indokolttá válhat a terület átfogó újraszabályozása, a jelenlegi módosítások azonban kizárólag a technikai kiegészítésekre szorítkoztak.
