A 2026. április választásokat követően megalakult Országgyűlés első döntései között foglalkozott a háborús veszélyhelyzeti rendeletekkel, és számos rendeletet törvényi szintre is emelt. Egy 2026. februári veszélyhelyzeti rendelet kiemelt beruházássá nyilváníthatóvá tette a szénhidrogén-szállításhoz, -kezeléshez kapcsolódó beruházásokat is, függetlenül attól, hogy nincs európai uniós vagy központi költségvetési forrás a beruházásban.

Miután az Építési és Közlekedési Minisztérium a létrehozása óta két meghatározó építésügyi tárgyú törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek egyike (az Ábtv.) teljes egészében, a másik (a Méptv.) részben – közte a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok tekintetében – hatályba is lépett 2023-ban, érdemes áttekinteni a két törvény által érintett kiemelt és/vagy állami építési beruházások jellemző csoportjait. Az alábbi cikkben az összehasonlítást táblázatos formában tesszük meg. A cikkünkben kitérünk az Ábtv. alóli mentesítés a kiemelt beruházások fogalmának különbségeire is.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közcélú kiemelt beruházásokra olyan kedvezmények is vonatkoznak, amelyeket a magáncélú kiemelt beruházások esetében nem lehet alkalmazni. A kizárólag a közcélú kiemelt beruházásokra kedvezményeit az alábbiakban soroljuk fel.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) tartalmazza a kiemelten közérdekű beruházásokra vonatkozó speciális szabályokat. Az eljárási szabályok döntően a kiemelet jelentőségű ügyek előírásai, főként a kivitelezés tekintetében lehet (kell) egyedi rendelkezéseket alkalmazni. Az alábbiakban az Ábtv. hatályba lépése előtti rendelkezéseket ismerhetik meg.

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

A Kormány döntése értelmében Martonfa és Sormás településeken létesülhetnek új ideiglenes befogadó állomások. A 212/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházásokat, ezzel jelentősen lerövidíti és leegyszerűsíti az engedélyezési eljárást. A beruházásokat az érintett önkormányzatok még jogalkotással megakadályozhatják, ezért valószínűleg hamarosan az OTÉK módosítására is sor kerülhet.

A Kormány 2014. novemberi döntésével az MTK sporttelep, stadion és környezete fejlesztésére irányuló beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A jogszabály az eljáró hatóságok kijelölése mellett csak néhány speciális előírást tartalmaz a beruházásra. A Kormány egy határozatában a Beruházás forrásáról is gondoskodott.

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek. A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben találhatjuk meg, hogy a beruházáshoz kapcsolódó eljárásokban milyen speciális rendelkezéseket lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy például az ügyben nem lesz tervpályázati eljárás és építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény sem, továbbá a megvalósítás során az OTÉK-tól és az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól is el lehet térni.

A kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki. A kiemelt üggyé nyilvánításról szóló 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 2013. december 5-étől ismét módosult. A 464/2013. (XII. 4.) Korm. rendelet kiegészítette a kormányablakok létrehozásáról szóló jogszabályt is.