Magyarországon az épület ivóvízhálózatába csak olyan víztisztító építhető be, ami rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ivóvízbiztonsági engedélyével, és az engedélye hatályos is. 2022. év elején az NNK frissítette a forgalomból kitiltott hálózativíz-utókezelő kisberendezések (köznapi nyelven vízszűrők) közhiteles nyilvántartását. Víztisztító vásárlása előtt tájékozódjon az NNK honlapján és ivóvízbiztonsági tanácsadónál. Fontos tudni, hogy Magyarországon a vízmű a vízóráig felel a csapvíz minőségéért, a vízóra utáni vízminőség romlás a tulajdonos vagy üzemeltető felelőssége.

Új online platformot hozott létre a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) WELL Munkacsoportja: elindult a wellstandard.hu weboldal, amely azoknak a szakembereknek és érdeklődőknek szól, akik számára fontos az egészséges és fenntartható épületek magyarországi ügye.

2021 januárjától megszűnt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetősége. A változáskor már meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott is a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele. A jogalkotó 2022 februárjában további határidőt adott arra, hogy minden építtető be tudja fejezni az építési engedélye alapján a beruházását.

A jogalkotó – a hivatalos indokolás szerint – a gazdaság segítése céljából javaslatválasztási lehetőséget adott az építtetőnek, hogy a 2020. november 3-án hatályos tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet alatt (de egy konkrétan meghatározott időtartamban) az építtető saját maga döntheti el, hogy a beruházás szempontjából szigorúbb vagy kedvezőbb követelményeket tartja be.

A településtervezéssel összefüggő törvénymódosítások indították el azokat az átfogó építési jogi, településrendezési változásokat, amelynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. A 2021. évi XXXIX. törvénnyel a településrendezésben is bevezetésre került az E-TÉR felület, vagyis Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, amelynek teljes körű alkalmazásának kötelezettségét a jogalkotó fokozatosan vezeti be. Egyes funkciók, dokumentálási kötelezettségek tekintetében azonban a jogalkotó további fél év haladékot adott az önkormányzatoknak. Az alábbi cikk választ keres arra a kérdésre is, hogy a településképi bejelentési, kötelezési eljárásokban melyik Településrendezési kódexet kell alkalmazni.

A 2021. július 1. napjától hatályos, átfogó jogszabályi módosítások megalkotásával a településrendezésben merőben új tartalmi és eljárási követelmények kerületek megalkotásra. Bevezetésre került az E-TÉR felület, valamint a Településtervezési szabályzat, amelyek teljeskörű alkalmazását a településrendezésben a jogalkotó fokozatosan kívánta bevezetni. Az eredeti jogalkotói szándék szerinti határidők túl rövidnek bizonyultak, így a jogalkotó a 2021 december végén és 2022 január elején hatályba lépett módosításokkal hosszabb határidőket adott az önkormányzatoknak az új szabályok alkalmazására.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – amely építési tevékenység esetén még arra sor kerülhet – újabb, a természeti és kulturális értékek védelmét szolgáló semmisségi okok bevezetésére került sor a 2021. év végén. A semmisségi ok esetén olyan súlyos jogszabálysértésről van szó, melynek következtében a közigazgatási döntés semmis, azt meg kell semmisíteni. Azaz a szóban forgó értékek védelmét biztosító szempontok vizsgálatának hiánya meghatározott esetekben a jövőben ezzel a következménnyel járhat.

Tóth Ferenc (Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja) 2021. évben két részben összefoglalta az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának 2020. évi tapasztalatait. Az alábbi írásában az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületéről 2022. január 11-én letöltött (előzetes) 2021. évi építésigazgatási feladatmutatókat, továbbá a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárából 2022. jan. 5. és 10. között letöltött 2021. évi jogszabályok alapján az önkormányzatok településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási tevékenységét mutatja be.

Elszámolási vita, évekig tartó pereskedés – vajon mi a legnagyobb veszteség ezekben az ügyekben? Az otthonunk, a pénzünk, a pereskedéssel töltött idő, az idegeskedés? Hogy milyen egyszerűen, gyorsan és kevés költséggel rendezhető egy ilyen vita, ezt mutatjuk be egy valódi, megtörtént eseten keresztül.

A 2021 év végi jogalkotási hajrából természetesen az építésügyi kormányrendeletek sem maradhattak ki. Kivételesen elmondható, hogy a 2022. év kezdetére az építésigazgatást is érintő jogszabályokban átfogó változások nem történtek. A 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelettel jellemzően szövegpontosítások, korábbi jogszabályváltozások miatti módosítások születtek, amelyek érintették valamennyi fontosabb építésügyi kormányrendeletet. Egy igazán lényeges elemre, azért felhívjuk a figyelmet: a salátarendeletben az OTÉK új fogalommeghatározásai is megtalálhatók. Az új OTÉK fogalmak „megbolygatják” egyebek mellett az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét is.

Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az építésfelügyeleti hatóság a jövőben nem szabhat ki építésügyi bírságot. 2022. január 11-étől az Építésügyi bírság rendelet az OTÉK változásai miatt a bruttó térfogat kifejezések helyett a térfogat kifejezés használatát vezeti be, valamint a jogalkotó egy nyelvtani hibát is kijavított.

A Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) 2022. januárjában több ponton is módosult. Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) mellett az Üvegkapu bevezetése miatt is változtak az előírások.

Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületekkel kapcsolatos előírások sem maradhattak ki a 2022. januári módosításokból. Az utóbbi évektől eltérően nem találunk nagy terjedelmű átalakításokat a szabályrendszerben, de az építtetők számára lényeges új előírások azért vannak a salátarendeletben (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet).

Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az Eljárási kódexben jellemzően szövegpontosítások, illetve más jogszabályokban történt változások miatti átvezetések kerültek. Tartalmi változás leginkább a hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos szabályozásban történt. Az alábbi tájékoztatásban az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendeletben rögzített változásokat is bemutatjuk.

Az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2022. januárjától hatályba lépő változások az építésfelügyeleti hatóság eljárásait is érintik. 2022. január 11-étől kizárt, hogy az építésrendészeti eljárás kérelemre induljon, vagyis például a szomszédok panaszait az építésfelügyeleti hatóság nem köteles megvizsgálni.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 1. számú melléklete sorolja fel, hogy milyen építési tevékenységekhez nem szükséges építési engedély. A 2021. decemberi építésügyi salátarendelet az OTÉK bővítéshez kapcsolódó változásaihoz kapcsolódóan beiktatott egy bővítéssel járó, de mégis engedély nélkül végezhető építési tevékenységet. A változások között a lapostetős épületekre vonatkozó speciális rendelkezésekkel is találkozhatunk.

Az OTÉK legutóbbi jelentős módosítása 2021. július 16-án lépett hatályba, amely elsősorban a településrendezési eszközöket érintette. A 2022. január 11-étől hatályos módosítás jellemzően a fogalommeghatározásokban történt, így például a helyreállítás köre jelentősen szűkült. Az új fogalmakkal talán véglegesen eldőlhet, hogy mi minősül bővítésnek, de természetesen maradtak nyitott kérdések.

A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.

A veszélyhelyzeti építésügyi rendelkezéseket a 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazta, amely 2020. december 30. napján lépett hatályba. A veszélyhelyzeti előírások alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő beruházásokra egyedi szabályok kellett alkalmazni. 2021. december 1. napjától az összes korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezték, de megmaradtak a veszélyhelyzeti rendelkezések. Sajnos az új jogszabályok nem pontosították a korábbi, kérdéses előírásokat.

A Magyar Közlöny 210. számában megjelent a 2021. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 56/2021. (XI. 19.) ITM rendelet. A jogszabályi mérték 8,8 %-os növekedést mutat a 2020. évi összeghez képest.