A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva. Hiánypótló kiadása a Magyarországon tevékenykedő külföldi szakembereknek, amely információt ad a tűzvédelmi létesítési és használati előírásokról. / The current National Fire Safety Code has not yet been available in English, in a uniform format. Its missing edition provides information on fire safety installation and use regulations for foreign professionals working in Hungary.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 3. része a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket mutatja be.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor léptek vagy lépnek hatályba. A cikksorozat 2. része a 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket tekinti át.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. Az alábbiakban a cikksorozat 1. részét olvashatja, amely általános áttekintést ad a hatálybalépések időpontjairól, és az érintett rendelkezésekről. A cikksorozat további részei - a 4. részt kivéve - már csak előfzetőinknek érhető el.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023. október 18-án terjesztette be a parlamentnek a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat szövegét több ponton módosította, és az egységes javaslattervezetet a 2023. december 12-i ülésnapon fogadták el. A köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügyében óráról órára történnek események, és ezt most nem csak képletesen írjuk. A 2023. december 11-i közmeghallgatás után az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, azonban időközben, vagy ezt követően az építésügyi hatóság újabb döntést hozott: második alkalommal is kiadták a bontási engedélyt.

Egy 2023. december 1. napjától hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben korlátozza a helyi örökségvédelmi előírások alkalmazását. Az oktatási célú beruházásokat érintő előírás szerint a helyi önkormányzat az érintett ingatlanok esetében nem is rendelhet el helyi védettséget. A kormányrendeletben az Ngtv-től eltérő feltételek mellett is lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítani egyes eljárásokat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új, összevont központi campusának tervezett kialakítása a józsefvárosi Palotanegyedben az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi és szakmai vitát kiváltó, komplex jogi-építészeti projektjévé vált. A Pázmány Campus beruházás megvalósítása a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben nyolc épület teljes vagy részleges elbontását tette szükségessé. A Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érintő bontási engedélyezési eljárások azonban korántsem a megszokott mederben zajlottak. A folyamat sajátosságát hűen tükrözi, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság az eljárás kezdetén elfogultság miatt a kizárását kérte, miközben a kerületi önkormányzat változatos jogi eszközökkel igyekezett megakadályozni az építészeti örökség részét képező épületek lebontását. Az eljárások tekintetében a legintenzívebb időszaknak 2023 decembere bizonyult: a sűrűsödő hatósági döntésekre és a megjelenő kormányrendeletekre a kerületi képviselő-testület azonnali szabályozási ellenlépésekkel reagált. Alábbi összefoglaló írásunkban kronologikus sorrendben mutatjuk be a beruházás legfontosabb mérföldköveit – a kormányzati források és a sajtóhírek tükrében –, egészen a legfrissebb fordulatig: a Pázmány Campus nemzetgazdaságilag kiemelt státuszának 2026. szeptember 2-i hatállyal történő megszüntetéséig.

2023. december 1-én adták át a Prima Primissima díjakat és a Közönségdíjat. A Müpában megrendezésre kerülő eseményen tíz kategóriában, a művészet, tudomány, sport és oktatás, ismeretterjesztés terén kiemelkedő, magyar személyiségeket díjaznak. Magyar építészet kategóriában Prima Primissima díjas: Dr. Ferencz Marcel Habil DLA, építész, egyetemi tanár. Prima-díjat kapott Csillag Katalin, építész és Hegedűs Péter, építészmérnök.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény vagy Ábtv.) a kormány és a szakmai szervezetek közötti érdekegyeztető fórumaként hozta létre az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. A Tanács alakuló ülésére 2023. december 4-én került sor. A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Október vége óta, amikor a kormány bejelentette a CSOK Plusz érkezését, várakozások és találgatások övezték a 2016. óta létező, ismert, és sokak által igényelt CSOK támogatás utódját. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben, így beszámolhatunk a részletes szabályokról.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2023. november 8-tól hatályos 197/D. §-ának (2)-(3) bekezdései szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján a Közbeszerzési Hatóság által vezetett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: FAKSZ) névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó 2023. november 8-án a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadói (a továbbiakban: ÁKSZ) névjegyzékbe vételre kerül. Erről a Közbeszerzési Hatóság 15 napon belül írásban tájékoztatja, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó pedig a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 2023. november 8-i hatálybalépésével jelentős változások történtek a közbeszerzési eljárásokban is. A közbeszerzési törvényből (Kbt.) kikerültek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókra (fakszok) vonatkozó rendelkezések, és ezek helyébe az állami közbeszerzési szaktanácsadó lép. A Közbeszerzési Hatóság szükségesnek tartotta, hogy az Ábtv. és a kapcsolódó két új kormányrendelet előírásairól ingyenes tájékoztatást tartson, ami biztosan nagyon hasznos lesz minden érintett számára.

A jogszabályi határidő (2023. november 1.) előtt elérhető az új e-tanúsítás alkalmazás, vagy hivatalos nevén az Épületenergetikai Tanúsítványok Országos Nyilvántartása. Hiteles tanúsítványt előállítani még nem lehetséges benne. Az e-epites.hu oldalon megjelent tájékoztató szerint ugyanakkor a felülettel ismerkedni, keresni a tanúsítványok közt, és próbálgatni a tanúsítvány előnézet generálást már lehet!

Lázár János országgyűlési képviselőként kezdeményezésére az Országgyűlés úgy döntött, hogy Kós Károly születésnapja, vagyis december 16-a minden évben a Magyar Építészet Napja lesz. Az Országgyűlés tartózkodás és nem szavazat nélkül hozta meg a 22/2023. (X. 25.) OGY határozatát.

Elég viszontagságos utat járt be eddig az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény, de már csak a köztársasági elnök döntésén múlik a kihirdetése. Az Országgyűlés egyszer már 2023 júliusában elfogadta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétója hatására a Magyar Közlönyben nem jelenhetett meg. Mivel az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozata is megállapította az alaptörvény-ellenességet, a Törvényalkotási Bizottságnak kellett összeállítani egy módosító javaslat. Az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta az Ábtv. módosított szövegét, és ezt a törvényt a köztársasági elnök 2023. október 29-én aláírta.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hamarosan már tényleg hatályba léphet. Az Országgyűlés egyszer már elfogadta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétója hatására a Magyar Közlönyben nem jelenhetett meg. Az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény egyes, még ki nem hirdetett rendelkezéseit. A Törvényalkotási Bizottság az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatának figyelembevételével összeállított egy módosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2023. évi október - november havi ülésein fog tárgyalni.

A magyar építészetről szóló törvényjavaslat 2023. október 5-én került fel a kormany.hu oldalra, és október 12-ig lehetett megtenni az észrevételeket. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során beérkezett észrevételeket három munkanap alatt feldolgozta az Építési és Közlekedési Minisztérium, és 2023. október 18-án már be is terjesztették a parlamentnek a konkrét normaszöveget. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel.

A Kormány felülvizsgálta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájáért felszámítható szakértői díjak mértékét. A felülvizsgálat különösen indokolt volt, hiszen a TSZSZ eljárásáért fizetendő díj 2013 óta 60 000 Ft és 450 000 Ft közötti összeg. 2016-ban annyit pontosítottak, hogy ezeket a díjak bruttó vitatott összeg alapján kell kiszámolni, de a minimális és maximális díjban azóta sem történt változás.