A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény indította el az utóbbi évek legátfogóbb építési jogi változásait. A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatt az ágazati jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. A törvény szerinti új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét az új „Településrendezési kódex” (419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet) tartalmazza. Az alábbi cikkben érintett salátarendelet az OTÉK mellett több mint 70 építésügyi témájú kormányrendeletet is módosított.

A GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását. Ennek keretében kerül sor a Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztal alakuló ülésére. A Kerekasztal megnyitó előadását Dr. Palkovics László Miniszter Úr fogja tartani.

A hatósági épületek a több lépcsőben szigorodó épületenergetikai előírások előfutárai voltak már 2016 óta. A meglévő hatósági épületek esetén az elsők között kellett alkalmazni a költségoptimalizált követelményszintet, új hatósági épületek esetén pedig a közel nulla energiaigény követelményszintet. 2022. január 1-től a kormányzati épületek lesznek az újabb szigorítás előfutárai: megnyitják a közel nulla energiaigényű felújítások korszakát.

Ahogy arra az elmúlt években megszokott gyakorlatnak megfelelően is volt lehetőség, meghatározott esetekben a jövőben is lesz lehetőség az általános egyeztetési eljárástól eltérő, rövidebb és egyszerűbb eljárások lefolytatására a településtervek készítése vagy módosítása során. Alapesetben egy új településterv készítése, vagy a meglévő módosítása általános egyeztetési eljárást kell lefolytatni, mely a korábbi gyakorlatban alkalmazott teljes eljárásnak felel meg. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy az új szabályok mikor lépnek hatályba.

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett új rendelkezéseinek végrehajtására kiadott új Településrendezési kódex előírásai merőben új jogszabályi környezetet teremtettek a települések helyi építési szabályozásában. A települések épített környezetének szabályozásában azonban továbbra is megmarad a minőségi (arculati) és mennyiségi típusú szabályok ketté választása. A 2016. évben hatályba lépett szabályoknak megfelelően a jövőben is önálló dokumentumokban kerülnek meghatározásra a település arculatának, a településkép alakításának szabályai. Jelen cikkben összefoglaljuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó új előírásokat is.  

Az Étv. módosítása kapcsán már írtunk részletes tájékoztatót arról, hogy a településrendezésben a jövőben az eddigi négy tervfajta helyett (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) két tervtípus lesz egy fejlesztési és egy rendezési típusú. A 2021. július 17. napjától hatályos új Településrendezési kódex tartalmazza az új tervtípusokra vonatkozó részletszabályokat is.

Korábban tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt (a jogalkotási folyamatról szóló cikkünk itt olvasható), melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell majd elvégezniük. Ezt követően az új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét tartalmazó új kormányrendelet, „Településrendezési kódex” került megalkotásra. Az új jogszabály átveszi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Településrendezési kódex) helyét.

A 2021. évi XXXIX. törvény átalakította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek során a helyi építési szabályzatokból (HÉSZ) figyelembe vehető rendelkezéseket. Az Étv. korábbi 13. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeket neveztük „csonka HÉSZ”-nek, amelynek 2021. július 1. napjától új szabályozása van. Az új felsorolás azonban csonkára sikerült; egy nagyon fontos elem maradt ki belőle, amelyet szerencsére a jogalkotó még időben észlelt.

Egy család számára az építkezés, vagy egy nagyobb volumenű felújítás sokszor a legnagyobb anyagi megterhelést jelenti. A jelenlegi helyzet ezt az állapotot csak tetőzi azzal, hogy az építőanyagok és munkadíjak drasztikusan megdrágultak. A beruházások finanszírozása sok esetben hitelből történik, a folyamatos drágulás miatt az igényelt hitelösszegek is egyre nőnek.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

Bár a 2021. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2021. július 1. napjával hatályba lépnek, a Településképi törvény átmenti rendelkezése 2021. október 31-ig ad időt a képviselő-testületeknek a megváltozott településképi hatáskörök átvezetésére, és ezzel az új településképi rendeltek elfogadására. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos településképi rendeletek a polgármester hatáskörén alapulva addig alkalmazhatók-e, vagy a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik?  

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

Sok építtetőnek okoz bosszúságot, hogy szabályozási vonal található a telkén, főleg akkor, amikor az önkormányzat is tudja, hogy belátható időn belül nem fog utat, utcabővítést kialakítani. A 2021. évi XXXIX. törvény ezt a helyzetet is rendezni, és a kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek – a telekméretre vonatkozó speciális előírás mellett – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az egyszerű bejelentések tekintetében rendezettnek minősülnének. Ez azt jelenti, hogy nem kell ténylegesen meg is valósítani az útlejegyzésekhez szükséges telekalakításokat, ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést. A cikkben a szabályozási vonalak felülvizsgálatára és a közterület-alakítási tervekre vonatkozó új rendelkezéseket is bemutatjuk.  

Az Építési törvény 2021. július 1-je előtt is tartalmazta az illeszkedés fogalmát, azonban annak tartalmi követelményeit nem bontotta ki, vagyis nem került meghatározásra, hogy mely paraméterekkel kell illeszkedni és pontosan mihez azokban az esetekben, amikor a helyi építési szabályzat nem szabályoz teljeskörűen. A konkrét előírások hiánya miatt egyes esetekben eltérő módon döntöttek a hatóságok, és ez kiszámíthatatlanná tette a tervezést.  

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. napjától már hatályba is lépnek a településrendezést érintő, jelentős változások.  

Az OTÉK 2021. januárjában elég váratlanul módosult, főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozhattunk. A településrendezési követelmények általában nem szoktak rövid időn belül ismételten változni, hiszen könnyen belátható, hogy egy építőipari beruházás tervezése, előkészítése hosszú ideig tart, és elengedhetetlen, hogy a beruházók ismerhessék a követelményeket. Az önkormányzati településrendezési jogszabályok elfogadásának időigényessége is azt indokolja, hogy az átlagosnál hosszabb idő teljen el két változás között. A januári módosítás mégsem volt hosszúéletű, mivel a parkolószámokra vonatkozóan már 2021. áprilisában új előírások jelentek meg. Az OTÉK új rendelkezései ráadásul az építésügy alapelvétől eltérően, elég sajátos módon lépnek hatályba.

A jogalkotó 2020-ban vezette be a rozsdaövezeti akcióterület fogalmát. Az előremutató koncepció lényege, hogy a települési szövetbe ékelődő, elsősorban a korábbi, jellemzően a területen folytatott tevékenységből eredő szennyezettség miatt nem használt, elhanyagolt terület-tartalékok megfelelő rendeltetések telepítésével és így megújult beépíthetőségükkel újra értékessé válhassanak a beruházók számára. Egyéb gazdasági-élénkítő szabályozási elemek mellett kedvezményes Áfa-kulcs is kapcsolódik az ilyen területen épített lakásokhoz. Az új jogintézmény gyakorlati alkalmazásának egyik kihívása a területek felmérése és kijelölése. A Kormány ezt a kezdeményezésre induló kijelölési eljárásrendet alkotta meg egy 2021. márciusi határozatával.  

Az utóbbi pár napban nagy publicitást kapott egy balatoni lakóépület építése. Érdekessége az ügynek, hogy egy 2018. évi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egy szállodafejlesztést, és egyedi építési paramétereket biztosított az ingatlanra. Pár nappal az építési engedély kiadását követően a jogszabályból törölték az ingatlant, a jogszabályváltozás azonban nem akadályozta volna az építkezést, hiszen az építési engedély már véglegessé vált. Az események gyorsan követték egymást, és a Miniszterelnökség is belépett az ügybe. A rendkívül tanulságos ügy kapcsán összefoglaltuk azt is, hogy milyen hivatalos forrásokból lehet tájékozódni, ha meg szeretnénk ismerni egy beruházás részleteit. Egy Kedves Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy félrevezető, ha szállodaként hivatkozunk a tervezett épületre: az igaz, hogy szállodafejlesztésre jelölte ki a Kormány az ingatlant, de arra végül egy 92 lakásos lakóépület létesült volna.

Alig tíz év telt el azóta, hogy a településrendezési eszközök, tervek rendszerében gyökeres változás történt. 2012-ben újra kellett alkotni a települések építési szabályzatait, aktualizálva azokat az új jogszabályi környezethez. A parlament elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján a közeljövőben ismét átalakítás várható a településrendezési eszközök, dokumentumok rendszerében, amelynek nyomán újra egy átfogó felülvizsgálat válhat szükségessé a helyi építési szabályzatokban, szabályozási tervekben. A jogalkotó bevezeti az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv elvét. Jelen tájékoztató cikkünk a T/15397. törvényjavaslat jogalkotási eljárási eseményeivel, és az egyes részterületeket érintő tájékoztatásokkal folyamatosan frissül. Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a törvényjavaslatot, és a Magyar Közlöny 84. számában hirdették ki a 2021. évi XXXIX. törvényt.

2021 januárjában hírt adtunk arról, hogy azok az új épületek, amik nem felelnek meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, fél év haladékot kaptak. Alig több, mint két hónappal később a fél év haladék másfél évre módosult, azaz 2022. június 30-ig kaphatnak használatbavételt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt a KNE követelményeknek nem megfelelő épületek.