A 2021. júliusa előtti gyakorlathoz képest teljesen új előírás, hogy a településterv és az ahhoz készítendő megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmi és műszaki követelményei nem kizárólag jogszabályban vannak meghatározva. A Miniszterelnökséget vezető miniszter már közzétette az ún. Településtervezési Szabályzat, amely a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza.

Az építési telken az építési határvonalak körülhatárolják az építési helyet (tulajdonképpen egy területrészt a telken belül), ahová az épületünket elhelyezhetjük. A beépítési módot pedig az építési hely és a telek viszonya határozza meg, tehát alapesetben nem az épület pozíciója az, amely a beépítési módot meghatározza, hanem az építési helyé. Az építési helyet az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része kell, hogy körül vegye. Ezeket az előírásokat nem egységesen alkalmazták, ezért az OTÉK 2021. július felülvizsgálata az építési hely meghatározásának szabályaira is kiterjedt. Itt érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jövőben már a szomszédos ingatlanok felöli homlokzatra is elhelyezhető a meglévő épület hőszigetelése.

A szintterület számítása sok vitát váltott ki már eddig is a hatóságok és a tervezők között. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg a jövőbeni vitákat nem fogja megszüntetni, de egyértelműen növeli a tervezők mozgásterét. Az OTÉK alapján az önkormányzatok sajátos szintterület-számítási előírásokat is megalkothatnak, amellyel valószínűleg több képviselő-testület fog élni.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásaihoz kapcsolódóan a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Tervtanácsi rendelet) is módosításra került. A Tervtanácsi rendelet szövegében szinte kizárólag a településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetéseket találunk, de van egy nagyon lényeges, a tervtanácsok hatáskörét is befolyásoló változás is. A cikkben kitérünk az állami főépítész feladatkörének kiegészítésére is.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásai módosították a település arculatának, a településkép alakításának szabályait is. A településképi véleményezési eljárás tekintetében az Eljárási kódex is tartalmaz előírást, de a két jogszabály előírásaiban nincs teljes összhang.  

A településrendezés gyakorlati részleteit is érintő egyik legfontosabb kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). A jogszabályi hierarchia szerint az OTÉK magasabb rendű jogszabály, mint a helyi építési szabályzatok, azonban vannak olyan esetek, amikor maga az OTÉK engedi meg a rendelkezéseitől eltérő HÉSZ előírás megalkotását. Az OTÉK és a HÉSZ-ek viszonyát szabályozó előírások is változtak 2021. júliusában.  

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény indította el az utóbbi évek legátfogóbb építési jogi változásait. A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatt az ágazati jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. A törvény szerinti új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét az új „Településrendezési kódex” (419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet) tartalmazza. Az alábbi cikkben érintett salátarendelet az OTÉK mellett több mint 70 építésügyi témájú kormányrendeletet is módosított.

A GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását. Ennek keretében kerül sor a Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztal alakuló ülésére. A Kerekasztal megnyitó előadását Dr. Palkovics László Miniszter Úr fogja tartani.

A hatósági épületek a több lépcsőben szigorodó épületenergetikai előírások előfutárai voltak már 2016 óta. A meglévő hatósági épületek esetén az elsők között kellett alkalmazni a költségoptimalizált követelményszintet, új hatósági épületek esetén pedig a közel nulla energiaigény követelményszintet. 2022. január 1-től a kormányzati épületek lesznek az újabb szigorítás előfutárai: megnyitják a közel nulla energiaigényű felújítások korszakát.

Ahogy arra az elmúlt években megszokott gyakorlatnak megfelelően is volt lehetőség, meghatározott esetekben a jövőben is lesz lehetőség az általános egyeztetési eljárástól eltérő, rövidebb és egyszerűbb eljárások lefolytatására a településtervek készítése vagy módosítása során. Alapesetben egy új településterv készítése, vagy a meglévő módosítása általános egyeztetési eljárást kell lefolytatni, mely a korábbi gyakorlatban alkalmazott teljes eljárásnak felel meg. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy az új szabályok mikor lépnek hatályba.

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett új rendelkezéseinek végrehajtására kiadott új Településrendezési kódex előírásai merőben új jogszabályi környezetet teremtettek a települések helyi építési szabályozásában. A települések épített környezetének szabályozásában azonban továbbra is megmarad a minőségi (arculati) és mennyiségi típusú szabályok ketté választása. A 2016. évben hatályba lépett szabályoknak megfelelően a jövőben is önálló dokumentumokban kerülnek meghatározásra a település arculatának, a településkép alakításának szabályai. Jelen cikkben összefoglaljuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó új előírásokat is.  

Az Étv. módosítása kapcsán már írtunk részletes tájékoztatót arról, hogy a településrendezésben a jövőben az eddigi négy tervfajta helyett (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat) két tervtípus lesz egy fejlesztési és egy rendezési típusú. A 2021. július 17. napjától hatályos új Településrendezési kódex tartalmazza az új tervtípusokra vonatkozó részletszabályokat is.

Korábban tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt (a jogalkotási folyamatról szóló cikkünk itt olvasható), melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell majd elvégezniük. Ezt követően az új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét tartalmazó új kormányrendelet, „Településrendezési kódex” került megalkotásra. Az új jogszabály átveszi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Településrendezési kódex) helyét.

A 2021. évi XXXIX. törvény átalakította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek során a helyi építési szabályzatokból (HÉSZ) figyelembe vehető rendelkezéseket. Az Étv. korábbi 13. § (2) bekezdésében felsorolt követelményeket neveztük „csonka HÉSZ”-nek, amelynek 2021. július 1. napjától új szabályozása van. Az új felsorolás azonban csonkára sikerült; egy nagyon fontos elem maradt ki belőle, amelyet szerencsére a jogalkotó még időben észlelt.

Egy család számára az építkezés, vagy egy nagyobb volumenű felújítás sokszor a legnagyobb anyagi megterhelést jelenti. A jelenlegi helyzet ezt az állapotot csak tetőzi azzal, hogy az építőanyagok és munkadíjak drasztikusan megdrágultak. A beruházások finanszírozása sok esetben hitelből történik, a folyamatos drágulás miatt az igényelt hitelösszegek is egyre nőnek.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

Bár a 2021. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2021. július 1. napjával hatályba lépnek, a Településképi törvény átmenti rendelkezése 2021. október 31-ig ad időt a képviselő-testületeknek a megváltozott településképi hatáskörök átvezetésére, és ezzel az új településképi rendeltek elfogadására. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos településképi rendeletek a polgármester hatáskörén alapulva addig alkalmazhatók-e, vagy a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik?  

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

Sok építtetőnek okoz bosszúságot, hogy szabályozási vonal található a telkén, főleg akkor, amikor az önkormányzat is tudja, hogy belátható időn belül nem fog utat, utcabővítést kialakítani. A 2021. évi XXXIX. törvény ezt a helyzetet is rendezni, és a kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek – a telekméretre vonatkozó speciális előírás mellett – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az egyszerű bejelentések tekintetében rendezettnek minősülnének. Ez azt jelenti, hogy nem kell ténylegesen meg is valósítani az útlejegyzésekhez szükséges telekalakításokat, ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést. A cikkben a szabályozási vonalak felülvizsgálatára és a közterület-alakítási tervekre vonatkozó új rendelkezéseket is bemutatjuk.  

Az Építési törvény 2021. július 1-je előtt is tartalmazta az illeszkedés fogalmát, azonban annak tartalmi követelményeit nem bontotta ki, vagyis nem került meghatározásra, hogy mely paraméterekkel kell illeszkedni és pontosan mihez azokban az esetekben, amikor a helyi építési szabályzat nem szabályoz teljeskörűen. A konkrét előírások hiánya miatt egyes esetekben eltérő módon döntöttek a hatóságok, és ez kiszámíthatatlanná tette a tervezést.