A sok éve zajló bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat mindmáig elkerülte azon építésiengedély-módosítási eljárásokat, ahol az építtető kizárólag a korábbi engedély ütemezésére kért módosított építési engedélyt. Azért is tűntek feleslegesnek ezek az engedélyezési eljárások, mert az építkezés műszaki tartalma tulajdonképpen nem változott. A 2020. decemberi egyik építésügyi salátarendelet már ezt az eljárást is érintette. A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Eljárási kódex 1. számú mellékletében az engedély nélkül építhető építmények felsorolását, és az engedély nélkül létesíthető előtetők meghatározását is.

A 2020. decemberi építésügyi változások között találhatunk egy olyan apró, de mégis nagy jelentőségű módosítást, amely minden építésügyi engedélyezési eljárást érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt hatályba lépő új, egyszerűsítést célzó jogszabálymódosítások mellett a Kormány az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletben a településképi vélemények engedélyezési hatóságok által történő értékelésének előírásait is átalakította.  

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

Az engedély hatálya azért lényeges, mert ezen időtartam alatt végezhető építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt több alkalommal is érintette a jogalkotó az építési engedélyek hatályát, és 2021-től radikális változást léptetett életbe ezen a területen: megszüntette az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségét. Egy teljesen új szabályrendszert kell megismerni az építtetőknek, úgy, hogy már a korábban kiadott valamennyi építési engedélyhez kapcsolódó jogosultság is változik. A meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozását tartalmazza. A kiegészítő szabályok között 2020. év végén hatályba lépett módosítások, amelyeket a folyamatban lévő településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, fontos változásokat tartalmaznak az általános mezőgazdasági területen kijelölhető övezetekre és azok beépíthetőségére vonatkozóan.

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.  

A veszélyhelyzeti rendelkezések számos ponton csökkentették az építtetői kötelezettségeket, de van olyan rendelkezése is, amely a korábbinál nagyobb terhet jelent. Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentésének szabálya az általános trenddel ellentétes irányba változott. A gyakorlatban sokan összekeverik az egyszerű bejelentési dokumentációtól és a kivitelezési dokumentációtól való eltérésre vonatkozó előírásokat, amely összességében akár több millió forintos bírságot is eredményezhet. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a 2020. december 30-i hatálybalépésüktől 2022. június 30. napjáig megtett egyszerű bejelentés alapján végzett beruházásoknál kell alkalmazni.  

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben, 2020. december 30-ától jelentősen bővítette az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek körét. A jogszabály az egyszerű bejelentések tekintetében tartalmaz olyan előírásokat is, amelyeket a 2020. december 30-ától megtett valamennyi bejelentésre alkalmazni kell. A tervezői művezetés kötelező esetei a veszélyhelyzet időszakára nagyjából megszűntek, míg a jogszabály a kivitelezési dokumentáció szükségességét is a korábbi előírásoktól eltérően kezeli. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

2016-os bevezetése óta az egyszerű bejelentés szabályrendszere számtalan jelentős változáson esett át. Abban következetes volt a jogalkotó, hogy a lakóépületek közül is csak a kisebb építkezésekre, vagy a természetes személyek saját lakóházainak építésére tette lehetővé az építési engedélyezési eljárás helyett az előzetes hatósági eljárás nélküli beruházást. A 2020 őszén elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben ez a keret is jelentősen kitágult: 2020. december 30-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig sokkal több lakóépület létesülhet egyszerű bejelentéssel. A nagyobb épületek egyszerű bejelentéssel történő építési szándékát mérsékelheti, hogy a veszélyhelyzeti előírások több szigorítást is tartalmaznak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig megkezdett egyszerű bejelentéses beruházásokra lehet alkalmazni.

2014 óta lehetett tudni, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Sajnálatos módon még a legutóbbi időben is születettek olyan épülettervek, amelyek ezt nem vették figyelembe. Voltak olyan beruházások, amelyek az engedély kiadása vagy az egyszerű bejelentés időpontjában megfeleltek ugyan az energetikai követelménynek, de 2020-ig nem sikerült megszerezni a használatbavételhez szükséges hatósági döntést. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek először – 2021. január 6-tól hatályosan - fél év haladékot kaptak, majd 2021. márciusban a határnapot további egy évvel eltolták. Így az építtetők 2022. június 30. napjáig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

A csatolt összefoglaló tartalmazza a 2021-évi legfontosabb adóváltozásokat, és az őszi adómódosító csomag Parlament felé benyújtott, de még nem elfogadott adóváltozásait. Az építőipar számára fontos változás a helyi iparűzési adóban az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozóan történik majd. Az október 13-án benyújtott tervezet még nem tartalmazza az 5%-os áfa szabályait.

A Kormány 2017. évben szabályozta átfogóan a reklámok elhelyezésének rendjét és egyben döntött arról is, hogy a szabályoknak nem megfelelő reklámokat (reklámtáblákat) legkésőbb 2020. december 31. napjáig lehetett reklámcélokra hasznosítani. Az élet, mint oly sokszor, most is közbeszólt és egy vírus közreműködésével változtatta meg az egész emberiség egészségügyi és gazdasági helyzetét. Mivel a reklám a modern gazdaság és a fogyasztói társadalom bombabiztos sarok köve, ezért a Kormány a jelenlegi jogszabályokat a gazdaságélénkítés jegyében módosította, eltolva ezzel az ez év végén lejáró moratóriumot is.

A humán egészségügyi veszélyhelyzet vége után több jogszabály-módosítás lépett hatályba, melyek az építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintették. A többségük a már korábban hatályba lépő változások lekövetése az anyagi jogi jogszabályokban, de találhatunk közöttük új előírásokat is.

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés helyett 2020. június 18-ától a 2020. évi LVIII. törvény (Átv.) rendelkezései szerinti ellenőrzött bejelentést lehet tenni. Az új eljárási típus bevezetésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra az engedélyezési eljárásokban speciális előírásokat kell alkalmazni, amellyel az engedélyezési eljárásból ellenőrzött bejelentésre lehet áttérni. A bejelentésre áttérés a kérelmezőnek a már megfizetett illeték egy részének visszatérítését is eredményezheti.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzeti normák egyike volt a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé tette, hogy építési engedély helyett elektronikus úton tett bejelentéssel is lehetett építési jogosultságot szerezni. A veszélyhelyzet megszűnésekor visszaálltak a korábbi engedélyezési eljárási szabályok, azonban egy teljesen újszerű megoldással: 2020. június 18-i hatállyal létrehozták az alternatívaként működő, ellenőrzött bejelentés jogintézményét. Jelen cikkben az ellenőrzött bejelentés általános rendelkezéseit foglaljuk össze, bemutatva a 2024. január 1. napjától hatályos módosításokat is.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzeti normák egyike volt a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé tette, hogy építési engedély helyett elektronikus úton tett bejelentéssel is lehet építési jogosultságot szerezni. A veszélyhelyzet megszűnésekor ugyan visszaállnak a korábbi engedélyezési eljárási szabályok, azonban egy teljesen újszerű megoldással létrehozták az alternatívaként működő, ellenőrzött bejelentés jogintézményét. Az új ellenőrzött bejelentés nemcsak az ún. egyszerű bejelentéstől tér el, de jelentős különbségek vannak a 2020. május 18-a és június 17-e között alkalmazandó rendelkezésekhez képest is.

A Kormány 2020. március 18-tól az építésügyi tényeket igazoló hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályokat módosította azzal, hogy mind a polgármesternek, mind az építésügyi hatóságnak adott hatáskört. Az új szabályokkal elsősorban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generáló, a rendeltetési mód igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállításának kérdése került volna rendezésre, azonban a társasházi ügyek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges anyagi jogi jogszabály olyan hatósági bizonyítvány benyújtását is megkövetelte, amelynek kiadása igazából a módosított jogszabályok után sem tartozott egyik hatóság hatáskörébe sem. A jogalkotó egy 2020. június 18-án hatályba lépő jogszabállyal több vitás kérdést rendezett.  

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztés és –rendezés alapvető céljait, intézményrendszerét és eszközeit, jogintézményeit, valamint eljárásrendjét határozza meg, melyek közül főként a szervezetrendszer kiegészítésére, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács felállítására irányul a jelen módosítás. A módosítás alapján Paks környéke is kiemelt térség lesz.

A közigazgatásban 2016. január 1-jétől vezették be a függő hatályú döntést új jogintézményként. Az új típusú döntés még a Ket. (2004. évi CXL. törvény) rendelkezéseibe került be, majd az Ákr. (2016. évi CL. törvény) is átvette. Az Országgyűlés 2020. áprilisában döntött a függő hatályú döntés teljeskörű megszüntetéséről, így egy átmeneti időszakot követően ilyen típusú határozatot már nem kell a hatóságoknak meghozniuk. Várhatóan a jogintézmény kivezetése nyomán szomorkodó, könnyes szemű építésügyi hatósági ügyintézővel nem lehet majd találkozni.