A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

Bár a 2021. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2021. július 1. napjával hatályba lépnek, a Településképi törvény átmenti rendelkezése 2021. október 31-ig ad időt a képviselő-testületeknek a megváltozott településképi hatáskörök átvezetésére, és ezzel az új településképi rendeltek elfogadására. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos településképi rendeletek a polgármester hatáskörén alapulva addig alkalmazhatók-e, vagy a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik?  

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

Sok építtetőnek okoz bosszúságot, hogy szabályozási vonal található a telkén, főleg akkor, amikor az önkormányzat is tudja, hogy belátható időn belül nem fog utat, utcabővítést kialakítani. A 2021. évi XXXIX. törvény ezt a helyzetet is rendezni, és a kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek – a telekméretre vonatkozó speciális előírás mellett – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az egyszerű bejelentések tekintetében rendezettnek minősülnének. Ez azt jelenti, hogy nem kell ténylegesen meg is valósítani az útlejegyzésekhez szükséges telekalakításokat, ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést. A cikkben a szabályozási vonalak felülvizsgálatára és a közterület-alakítási tervekre vonatkozó új rendelkezéseket is bemutatjuk.  

Az Építési törvény 2021. július 1-je előtt is tartalmazta az illeszkedés fogalmát, azonban annak tartalmi követelményeit nem bontotta ki, vagyis nem került meghatározásra, hogy mely paraméterekkel kell illeszkedni és pontosan mihez azokban az esetekben, amikor a helyi építési szabályzat nem szabályoz teljeskörűen. A konkrét előírások hiánya miatt egyes esetekben eltérő módon döntöttek a hatóságok, és ez kiszámíthatatlanná tette a tervezést.  

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. napjától már hatályba is lépnek a településrendezést érintő, jelentős változások.  

Az OTÉK 2021. januárjában elég váratlanul módosult, főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozhattunk. A településrendezési követelmények általában nem szoktak rövid időn belül ismételten változni, hiszen könnyen belátható, hogy egy építőipari beruházás tervezése, előkészítése hosszú ideig tart, és elengedhetetlen, hogy a beruházók ismerhessék a követelményeket. Az önkormányzati településrendezési jogszabályok elfogadásának időigényessége is azt indokolja, hogy az átlagosnál hosszabb idő teljen el két változás között. A januári módosítás mégsem volt hosszúéletű, mivel a parkolószámokra vonatkozóan már 2021. áprilisában új előírások jelentek meg. Az OTÉK új rendelkezései ráadásul az építésügy alapelvétől eltérően, elég sajátos módon lépnek hatályba.

A jogalkotó 2020-ban vezette be a rozsdaövezeti akcióterület fogalmát. Az előremutató koncepció lényege, hogy a települési szövetbe ékelődő, elsősorban a korábbi, jellemzően a területen folytatott tevékenységből eredő szennyezettség miatt nem használt, elhanyagolt terület-tartalékok megfelelő rendeltetések telepítésével és így megújult beépíthetőségükkel újra értékessé válhassanak a beruházók számára. Egyéb gazdasági-élénkítő szabályozási elemek mellett kedvezményes Áfa-kulcs is kapcsolódik az ilyen területen épített lakásokhoz. Az új jogintézmény gyakorlati alkalmazásának egyik kihívása a területek felmérése és kijelölése. A Kormány ezt a kezdeményezésre induló kijelölési eljárásrendet alkotta meg egy 2021. márciusi határozatával.  

Az utóbbi pár napban nagy publicitást kapott egy balatoni lakóépület építése. Érdekessége az ügynek, hogy egy 2018. évi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egy szállodafejlesztést, és egyedi építési paramétereket biztosított az ingatlanra. Pár nappal az építési engedély kiadását követően a jogszabályból törölték az ingatlant, a jogszabályváltozás azonban nem akadályozta volna az építkezést, hiszen az építési engedély már véglegessé vált. Az események gyorsan követték egymást, és a Miniszterelnökség is belépett az ügybe. A rendkívül tanulságos ügy kapcsán összefoglaltuk azt is, hogy milyen hivatalos forrásokból lehet tájékozódni, ha meg szeretnénk ismerni egy beruházás részleteit. Egy Kedves Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy félrevezető, ha szállodaként hivatkozunk a tervezett épületre: az igaz, hogy szállodafejlesztésre jelölte ki a Kormány az ingatlant, de arra végül egy 92 lakásos lakóépület létesült volna.

Alig tíz év telt el azóta, hogy a településrendezési eszközök, tervek rendszerében gyökeres változás történt. 2012-ben újra kellett alkotni a települések építési szabályzatait, aktualizálva azokat az új jogszabályi környezethez. A parlament elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján a közeljövőben ismét átalakítás várható a településrendezési eszközök, dokumentumok rendszerében, amelynek nyomán újra egy átfogó felülvizsgálat válhat szükségessé a helyi építési szabályzatokban, szabályozási tervekben. A jogalkotó bevezeti az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv elvét. Jelen tájékoztató cikkünk a T/15397. törvényjavaslat jogalkotási eljárási eseményeivel, és az egyes részterületeket érintő tájékoztatásokkal folyamatosan frissül. Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a törvényjavaslatot, és a Magyar Közlöny 84. számában hirdették ki a 2021. évi XXXIX. törvényt.

2021 januárjában hírt adtunk arról, hogy azok az új épületek, amik nem felelnek meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, fél év haladékot kaptak. Alig több, mint két hónappal később a fél év haladék másfél évre módosult, azaz 2022. június 30-ig kaphatnak használatbavételt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt a KNE követelményeknek nem megfelelő épületek.  

A 2021. január 1-től hatályos épületenergetikai változáscsomagban váratlanul és azonnali hatállyal jelent meg az épületek frisslevegő ellátására vonatkozó új követelmény. Sok szakmai szereplő hitetlenkedve fogadja, hogy kötelező lett a lakóépületek gépi szellőztetése. A légtechnikai rendszerrel biztosított szellőzés nem csak az új építések esetén növeli a beruházási költséget, hanem jelentős felújításokra is vonatkozik, sőt egyes esetekben nem jelentős felújításokra is kiterjed. A szakmában nagy vitákat generáló szabályzást 2021 márciusában már pontosították is.

Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve hosszútávon felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét. Az épület részére biztosított vezetékes víz minőségéért a vízóráig a vízmű felel. De ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Milyen építési termékek építhetők-be az épület ivóvízhálózatába.

Az egészség és a biztonság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapjainkban. Lételemünk a víz, ezért nem mindegy, milyen minőségben jut el a vízvételi csaphoz. Az ivóvíz minőségét a feladóhelyen szigorú szabályok szerint ellenőrzik, de a szolgáltató csak a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért. Ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve (hatályos 2021. január 12-től) hosszútávon nemcsak felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a megbízható vízminőség csak végponti szűréssel biztosítható.

2021.január 1-től jelentősebb változások voltak az építésügyi eljárási szabályokban és a lakóépületek egyszerű bejelentésének szabályaiban. A Kivitelezési kódexet sem kerülték el a változások, de ebben szinte csak szövegpontosítások kerültek. Az egyik-másik módosítás a jogalkotó többéves adóssága volt, és az a furcsaság is előállt, hogy egyes részeket – azonos tartalommal – két kormányrendelet is módosította.

Az egyszerű bejelentés szabályrendszere a bevezetése óta eltelt öt évben már kilencedik alkalommal alakult át. A 2016-2017. évek voltak a változások tekintetében a legintenzívebbek, és tavaly nem is történt érdemi módosítás. A 2021. év azonban már újra változásokkal indul, amelyet egy 2020. december 29-i jogszabály tartalmaz. Lényeges, hogy az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) minden egyes egyszerű bejelentésre vonatkozó változásait nem szabad összekeverni a kizárólag a 2020. december 30-ától a kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó előírásokkal.  

Az építésfelügyeleti hatóságoknak 2021. január 1. napjától már a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bevezetett új előírások alapján kell kiállítaniuk és továbbítaniuk az egyszerű bejelentéssel létesült épületek hatósági bizonyítványát. Az engedélyezési eljárásokhoz hasonlóan a lakóépületeknél is módosult a fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat szerepe. A lakóházak építtetőit is nagy számban érintik az energetikai követelmények tekintetében bevezetett jogszabályi haladék.  

A 2020. decemberi építésügyi salátarendelet több ponton módosította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek szabályrendszerét. 2021. január 1-jétől nyilvánosan hozzáférhetővé válnak az egyszerű bejelentés olyan dokumentációi, amelyek segítségével az érintett szomszédok és egyéb tulajdonosok már egy nagyságrendi képet kaphatnak arról, hogy mi fog épülni. A jogszabály pontosította az építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos előírásokat is.  

2021. január 1-jén számos épületenergetika témájú rendeletmódosítás történt. A közel nulla energiaigényű követelményeknek megfelelő (röviden: KNE) épületekre vonatkozó módosítások közül külön kiemeljük a 25% megújulóenergia-részarány teljesítésére vonatkozó változást, hiszen ennek a követelménynek a teljesítése bizonyos projektek esetén szinte lehetetlennek tűnt, és a lehetséges megoldás régóta lázban tartja a tervezőket és fejlesztőket.

Az OTÉK 2021 januártól hatályos módosítása a könnyítések mellett a beruházók számára komoly fejtőrést is fog okozni. A parkolóhelyek biztosítása tekintetében szigorításokra került sor, és az önkormányzati rendeleteket is módosítani kell a parkolók száma vonatkozásában adható kedvezményeket illetően.