Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

06. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai

Ha egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.

A kapcsolattartás általános szabályai 

A hatóság (és a hatóságok egymás között) az alábbi módokon tarthat kapcsolatot az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel: 
a) írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy  
b) személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas –, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) [2016. évi CL. tv. 26. §. (1) bek.]. 
 
Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet [2016. évi CL. tv. 26. §. (2) bek.]. 
 
Különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban együtt: védelmi helyzet) elrendelésének alapjául szolgáló ok, illetve életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját [2016. évi CL. tv. 26. §. (3) bek.].  
 
Az Ákr. kifejezetten nagyvonalúan szabályozza ezen jogintézmények részletszabályait, ezzel is lehetővé téve azt, hogy az ágazatai jogszabályok speciális rendelkezéseivel még sokoldalúbbá váljanak a különböző szakhatóságok eljárásai.
 

A kérelem vizsgálata 

A kérelem vizsgálatának szempontjai 

Fontos szabály, hogy a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel [2016. évi CL. tv. 38. §] . 
 
Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja a kérelem tartalmát és dönt arról, hogy milyen eljárási cselekményt szükséges foganatosítania. A hatóság az ügyfelek kérelmeit három féle eljárásban bírálhatja el. Ezek a teljes eljárás, sommás eljárás és az automatikus döntéshozatali eljárás. 
 
a) Sommás eljárás: A sommás eljárás lehetősége minden ügyben adott, amelyben a döntés minden jogszabályi feltétele (kérelem, előírt mellékletek és a hatóság által hozzáférhető más adatok) rendelkezésre áll, s így a tényállás tisztázott, továbbá, ha nincs ellenérdekű ügyfél, a döntést nyolc napon belül meg kell hozni. Ugyanakkor az Ákr. biztosítja annak a lehetőségét e körben, hogy törvény kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását. Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy kérelmet teljes eljárásban szükséges elbírálni, úgy az Ákr. 43. §-a alapján a hatóságnak 8 napon belül meg kell kezdenie a tényállás tisztázását (szakhatóság megkeresése, adatszolgáltatás kérése, szakértő kirendelése stb.), illetve értesítenie kell az ügyfelet az eljárás megindításától, határidejéről és a teljes eljárásra történő áttérés indokáról [2016. évi CL. tv. 41. §]. 
 
b) Automatikus döntéshozatali eljárás: Akkor alkalmazható, ha a döntés mérlegelést nem igényel, nincs ellenérdekű ügyfél, minden – a döntéshez szükséges – adat a kérelem benyújtásakor rendelkezésére áll, vagy azokat a hatóság automatikus információ átvétel útján meg tudja szerezni, és azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Az automatikus döntéshozatal konkrét eseteit nem lehetséges az általánosság szintjén meghatározni, azt minden esetben az egyes, ágazati jogszabályok teszik meg. A döntéshozatal konkrét menetét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény tartalmazza [2016. évi CL. tv. 40. §. és a 2015. évi CCXXII. tv. 11. §.]. 
 
c) Teljes eljárás: Az automatikus döntéshozatali eljárás és a sommás eljárás alapvetően az egyszerű megítélésű ügyekben alkalmazható, amely az ügy gyors lezárását teszi lehetővé, ha annak feltételei adottak, míg a teljes eljárás a klasszikus közigazgatási eljárási forma, amelyben minden eljárási részcselekmény elvégezhető. Amennyiben a hatóság úgy dönt, hogy egy kérelmet teljes eljárásban kell elbírálni, úgy az eljárás megindításától számított nyolc napon belül a hatóság: 
 
a) a kérelmet visszautasítja, az eljárást megszünteti vagy érdemben dönt,  
 
b) a beadvány elintézését függőben tartja, vagy az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése iránt intézkedik, vagy  
 
c) – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel [2016. évi CL. tv. 43. § (1) bek.]. 
 
Amennyiben megtörténik a teljes eljárásra való áttérés úgy - a feltételek fennállása esetén -a hatóság az ügyfelet elektronikus úton tájékoztatja a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el [2016. évi CL. tv. 43. § (2) bek.]. 
 
Azokban az eljárásokban, ahol van ellenérdekű ügyfél, a hatóság őt az Eüsztv. szerinti ügyintézési rendelkezése szerint, ennek hiányában elektronikus úton, amennyiben erre nincsen mód, akkor egyéb kapcsolattartási módon tájékoztatja az ügy tárgyáról, az eljárás megindításának napjáról, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevéről [2016. évi CL. tv. 43. § (3) bek.].
 

Hiánypótlás

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt [2016. évi CL. tv. 44. §]. 
 
Az Ákr. ezen jogintézményt is már elég nagy vonalakban szabályozza, ezzel azonban teret enged a jogalkotónak a különböző hatósági eljárások megfelelő ügyrendjének kialakítására az ágazati joganyag keretein belül. Főszabály szerint hiánypótlást egy hatósági eljárásban egyszer lehet foganatosítani, azonban ettől az ágazati joganyag eltérhet például akkor, ha az eljárás bonyolultsága azt indokolja.
 

Kapcsolódó eljárás 

Ez a jogintézmény a hatóságok egymás közötti együttműködésének könnyítését és az ügyfél tehermentesítését célozza meg. 
A kapcsolódó eljárási forma azokban az eljárásokban előnyös, amelyek az ügyfél végső célja (pl. születéssel kapcsolatos iratok beszerzése és szociális támogatások elnyerése) több, egymásra épülő eljárás lefolytatását is szükségessé teszi. A kapcsolódó eljárásban az ügyfél csupán egy (a folyamat elején álló) hatósággal kerül eljárási kapcsolatba, azonban a hatóság tájékoztatása mellett az eredeti kérelmével egyidejűleg az összes kapcsolódó eljárásban előterjesztendő kérelmét előterjesztheti ugyanazon hatóságnál. 
Az elsőként eljárt hatóság továbbítja a saját döntését, a nála előterjesztett kérelmet és a bizonyítékokat a kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz, és annak döntését is az első hatóság közvetíti a kérelmezőhöz. Az Ákr. alapján a jogintézmény alkalmazható olyan egymásra épülő eljárásokban is, melyekben az előfeltételt képező eljárások ugyanazon hatóság hatáskörébe tartoznak.  
A kapcsolódó eljárás szabályait csak az ügyfél kérelmére lehet alkalmazni [2016. évi CL. tv. 45. §].
 

A kérelem visszautasítása 

Az Ákr. az eljárás lefolytatásának akadályai körében nevesíti a kérelem visszautasítását. A kérelem visszautasításának két fő esetét szabályozza:  

a) ha az eljárás megindításának ún. „előfeltételei” hiányoznak, vagy 
b) ha az ügy az ún. ítélt dolog körébe tartozik (vagyis ha az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott) [2016. évi CL. tv. 46. § (1) bek.]. 

A visszautasítás alapjául szolgáló előfeltételeket azonban ágazati jogszabályok határozzák meg. Valamint visszautasításnak ez esetben csakis akkor van helye, ha az Ákr. az adott feltételhez más jogkövetkezményt nem fűz, ilyen lehet különösen, ha a kérelem előterjesztésére határidőt állapít meg a jogszabály és a kérelem idő előtti vagy elkésett, valamint a kérelem nem a jogosulttól származik. 

Kiemelendő azon szabály, miszerint ha a nem megfelelő formában előterjesztett kérelmét az ügyfél az előírt formában 5 napon belül újra előterjeszti, úgy a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Amennyiben ezen öt nap már a határidőn vagy határnapon kívül esik, de a kérelmet a fentiek szerint szabályszerűen előterjesztették úgy a határidőt vagy a határnapot megtartottnak kell tekinteni. [2016. évi CL. tv. 46. § (2)-(3) bek.]. 
 
Azonban az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve visszavonásának minősül [2016. évi CL. tv. 46. § (4) bek.].
 

Ideiglenes intézkedés és biztosítási intézkedések 

A hatóság – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot [2016. évi CL. tv. 106. § (1) bek.] 
 
A hatóság a hivatalból megtett ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint az illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik [2016. évi CL. tv. 106. § (2) bek.]. 
 
Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme [2016. évi CL. tv. 106. § (3) bek.]. 
 
A törvény indokolás szerint a biztosítási intézkedés bevezetésének célja az volt, hogy ha az eljáró hatóság az eljárása során észleli, hogy az ügyfél például az eljárás elhúzására vagy meghiúsítására törekszik, és ebből megállapítható a későbbi kötelezettség teljesítésének veszélye, akkor a hatóság kezében legyen olyan eszköz, amellyel a kötelezettség későbbi teljesítését biztosítani tudja. 
 
Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja [2016. évi CL. tv. 107. § (1) bek.].  

Lefoglalás esetén a lefoglalt dolog az eredeti birtokos birtokában marad, azonban, ha a birtokos birtokából ki kell, hogy kerüljön a dolog, úgy zár alá vételnek van helye. 

A zár alá vétel és a lefoglalás részletes szabályait külön végrehajtási rendelet tartalmazza [18/2017. (XII. 15.) IM rend. 1. §]. 
 
A biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a döntést hozó hatóságnál vagy a végrehajtást foganatosító szervnél letétbe helyezték, vagy ha az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy ha azt meghatározott cselekmény biztosítása érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget kizáró módon igazolja, hogy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már csak a biztosítási intézkedés akadályozza [2016. évi CL. tv. 107. § (3) bek.]. 
 
Speciális intézkedési formaként találhatjuk meg a Ket. szabályozásából már ismert ideiglenes biztosítási intézkedést. A biztosítási intézkedés ezen formája akkor rendelhető el, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn. Ebben az esetben a biztosítási intézkedéseket a hatóság 3 napon belül teszi meg [2016. évi CL. tv. 107. § (4) bek.]. 
 
Az ideiglenes biztosítási intézkedés körében az Ákr. egyértelművé teszi, hogy annak alkalmazása nem függhet a hatóság szabad mérlegelésétől, arra csakis akkor van lehetőség, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn. 
 
Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával [2016. évi CL. tv. 107. § (5) bek.].
 

Az eljárás megszüntetése

Az eljárás megindítását követően bekövetkezhet olyan esemény, amely az eljárás lefolytatását ellehetetleníti vagy értelmetlenné teszi, ezekben az esetekben a hatóság azt köteles megszüntetni azt. Az ügy ilyenkor érdemi döntés nélkül fejeződik be, vagyis anélkül, hogy az ügyfél kérelméről határozott volna a hatóság. 

A hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,  
b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,  
c) az eljárás okafogyottá vált, d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,  
e) *  az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek az ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás) hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,  
f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy  
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget [2016. évi CL. tv. 47. § (1) bek.].
 

Az eljárás felfüggesztése és szünetelése

Felfüggesztés 

A hatósági eljárás során lehetséges, hogy az átmenetileg nem folytatható, mert valamilyen, a hatóságtól független ok nem teszi lehetővé az érdemi döntés meghozatalát. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. Az Ákr. új alapokra helyezi az eljárás felfüggesztésének intézményét. Az eljárás felfüggesztésétől – hasonlóan a polgári perrendtartáshoz – megkülönbözteti a szünetelés jogintézményét. 
 
A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha 
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,  
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni, vagy  
c) az ügyben az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel egyeztetni szükséges [2016. évi CL. tv. 48. § (1) bek.].  
 
Fontos újítás ugyanakkor, hogy – a külföldi szerv megkeresésére alapozott felfüggesztés kivételével  az ügyfél kérelmére a hatóság köteles folytatni eljárását, és érdemben dönteni. Ez a kérelem elutasításához vezethet, azonban így egyfajta külön jogorvoslat válik lehetővé, ugyanis a felettes szerv, avagy a közigazgatási bíróság döntésében megállapíthatja, hogy a felfüggesztés nem volt megalapozott [2016. évi CL. tv. 48. § (4) bek.]. 
 
Ágazati jogszabály lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el [2016. évi CL. tv. 48. § (2) bek.]. 
 
Amennyiben a felfüggesztésre okot adó eljárást csupán az ügyfél jogosult kezdeményezni, úgy a hatóság ennek elintézésére határidőt tűzve felhívja az ügyfelet [2016. évi CL. tv. 48. § (3) bek.].

Szünetelés

Az eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné [2016. évi CL. tv. 49. §]. 
 

Az ügyintézési határidő és a határidő számítása 

Az ügyintézési határidő számítása körében az Ákr. azok kezdő időpontját az eljárás megindulásához köti, amit korábban külön meghatároz, így téve egyértelművé, hogy az eljárás megindulása – főszabály szerint  az ügyintézési határidő megkezdődésének joghatásával is jár. A határidő megállapítható órában, napokban, hónapokban és években. Az Ákr. pedig általánosan meghatározza a megállapított határidők értelmezési szabályait: 
 
(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény honlapon történő közzétételének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.  
 
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.  
 
(3) Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.  
 
(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le.  
 
(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.  
 
(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni [2016. évi CL. tv. 52. §].  
 
Az Ákr. az ügyintézési határidő kezdő időpontjánál törvényi szinten eltérést enged. Az Ákr. - az általános ügyintézési határidő szabályozása helyett - az ágazati jogszabályoknak lehetővé teszi az ügyintézési határidőt befolyásoló tényezők szabályozását. Az Ákr. az általános ügyintézési határidőket az alábbiak szerint szabályozza: 

a) automatikus döntéshozatali eljárásban huszonnégy óra 
b) sommás eljárásban nyolc nap 
c) teljes eljárásban hatvan nap (ettől hosszabbat törvény, rövidebbet bármely jogszabály megállapíthat, de hangsúlyozandó, hogy eltérő időpont meghatározására nincs lehetőség automatikus döntéshozatali eljárás és sommás eljárás esetén) 
d) általános határidőként nyolc napot határoz meg az Ákr., ha valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről törvény vagy kormányrendelet külön nem rendelkezik [2016. évi CL. tv. 50. § (2)-(3) bek.].

Fontos változás volt továbbá, hogy az ügyintézési határidő gyakorlatilag anyagi határidővé válik. Az Ákr. értelmében az ügyintézési határidő abban az esetben is lejár, amennyiben annak utolsó napja olyan napra esik, amelyen a hatóságnál a munka szünetel [2016. évi CL. tv. 52. § (4) bek.]. 
 
További újítás, hogy a teljes eljárásra irányadó ügyintézési határidő gyakorlatilag objektívvé válik. Abba csakis az alábbi időtartamok nem számítanak bele: 
 
a) hivatalbóli eljárásoknál az eljárás felfüggesztésének időtartama, 
b) kérelemre induló eljárásokban az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama, 
c) az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama [2016. évi CL. tv. 50. § (5) bek.]. 
 
Az Ákr. szankciót is támaszt az eljáró hatósággal szemben azokra az esetekre, hogy ha valamilyen határidő vagy az ügyintézési határidő elmulasztására kerül sor. Ennek értelmében ha a hatóság késedelembe esik a teljes eljárásra való áttérés 8 napos határidejével, vagy túllépi az általános ügyintézési határidőt, vagy indokolatlanul mellőzi az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait úgy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. A hatóság az ügyfél kérelmére a határidő-túllépésről igazolást állít ki [2016. évi CL. tv. 51. §].
 

Igazolási kérelem 

Aki a közigazgatási hatósági eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelem hatóság általi elfogadása fontos joghatást vált ki, hiszen amennyiben a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel [2016. évi CL. tv. 53.-54. §]. 
 
Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el [2016. évi CL. tv. 53. § (2) bek.]. 
 
Az Ákr. az igazolási kérelem előterjesztésére szubjektív és objektív határidőt is meghatároz. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni [2016. évi CL. tv. 53. § (3) bek.]. 
 
Fontos szabály, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak [2016. évi CL. tv. 53. § (4) bek.]. 
Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének vagy határnapjának elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [2016. évi CL. tv. 53. § (5) bek.]. 
 

Az idézés

Kit lehet idézni? 

Bárkit idézhet a hatóság, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges. A meghallgatás szükségességének megítélése a hatóság dolga. Akit a hatóság megidéz, köteles a hatóság előtt megjelenni, akkor is, ha esetleg az adott ügyről semmilyen információja nincs. Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni [2016. évi CL. tv. 58. § (1) bek.].  

Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire [2016. évi CL. tv. 58. § (3) bek.].

Hová és mikorra szólhat az idézés?

Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja [2016. évi CL. tv. 58. § (3) bek.].  
 
Az idézetteknek általában nem kell sokat utazniuk. Főszabály szerint a hatóság a székhelyén lakcímmel rendelkező személyt idézheti be, azonban a fővárosban működő hatóság a főváros egész területéről idézhet. A hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt csak akkor idézheti a székhelyére, ha: 
a) ezt jogszabály írja elő, 
b) az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel,  
c) a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait,  
d) az idézni kívánt személy lakcímén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy  
e) azt az idézett személy kéri [2016. évi CL. tv. 59. § (1)-(2) bek.].
 

Bírságolás lehetősége, költségek viselése 

A hatóság eljárási bírsággal sújthat az idézett személyt, ha: 
a) a szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy  
b) az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki [2016. évi CL. tv. 60. § (1) bek.]. 
 
Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést [2016. évi CL. tv. 60. § (4) bek.]. 
 
Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet [2016. évi CL. tv. 60. § (5) bek.].
 

Elővezettetés 

Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges [2016. évi CL. tv. 60. § (2) bek.]. 
 
Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben lehet alkalmazni [2016. évi CL. tv. 60. § (5) bek.]. 
 
Speciális szabály vonatkozik a hon- és rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományosaira. Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy honvéd, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjának munkáltatóját keresi meg [2016. évi CL. tv. 60. § (5) bek.].
 

Értesítési kötelezettség

A hatóságnak értesítési kötelezettsége csak az ügyféli jogállással rendelkező személyek felé van. Azonban ügyféli jogállása az ügyben csak a kérelmezettnek, az esetleges ellenérdekű félnek és annak van, akinek a hatóság ügyféli jogállását megállapítja. Azonban ez a gyakorlatban bizonytalanságot okozhat azáltal, hogy nem magától értetődő az, hogy kit is kell ügyfélnek tekinteni az adott hatósági ügyben. Az építésügyi eljárásokban ez is egy sarkalatos kérdés lehet például a szabálytalanul építkező építtető szomszédjának, aki jogait szeretné érvényesíteni egy ilyen hatósági eljárás során.  
 
Ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja.  
 
A szakhatóságot – ha az a feladat- és hatáskörét érinti – az eljárási cselekményről legalább öt nappal korábban értesíteni kell [2016. évi CL. tv. 61. § (1)-(2) bek.].