Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05. A közigazgatási eljárás megindítása

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.

A kérelem fogalma

Kérelemre indul az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében [2016. évi CL. tv. 35. § (1) bek.]. 

A kérelmet mindig a tartalma és nem az elnevezése alapján kell a hatóságnak elbírálnia, tehát más elnevezésű kérelem is az elsőfokú eljárás megindítását eredményezheti (pl. folyamodvány, igénylés stb.) [2016. évi CL. tv. 38. §]. A kérelem az elnevezéséből ítélve annak előterjesztése önkéntes, vagyis szabadon dönthető el, hogy valaki beadja vagy sem (pl. senki nem kötelezhető arra, hogy építési engedélyt kérjen), viszont kivételes esetekben jogszabály vagy hatósági határozat kötelezi az ügyfelet a kérelem benyújtására.
 

A kérelem előterjesztésének módja, helye 

A kérelem előterjeszthető írásban vagy személyesen is. A Ket. szabályozta a szóban történő előterjesztést is, azonban ez az Ákr. rendelkezései közül már kikerült [2016. évi CL. tv. 35. § (2) bek.]. 

A kérelmet - főszabályként - az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál kell benyújtani. A természetes személy ügyfél azonban - ha törvény vagy kormányrendelet azt nem zárja ki -a kormányablaknál is előterjeszthető. A kormányablak fogja az így beadott kérelmet a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbítani (törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően is kijelölheti azt a hatóságot vagy szervet, amelyikhez a kérelem előterjeszthető) [2016. évi CL. tv. 37. §]. A kormányablakok eljárására vonatkozó szabályokat továbbra is külön kormányrendelet tartalmazza.
 

A kérelem tartalma 

Az Ákr. az ügyfélközpontúság nevében az ügyfél kérelmének tartalmát sokkal enyhébb előírásokhoz köti, mint amihez a Ket. kötötte. Az Ákr. csupán az alábbiakat írja elő [2016. évi CL. tv. 36. §]: 

(1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét. 
(2) Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
 

A kérelem visszavonható

Kérelem esetében az ügy ura a kérelmező, ő dönthet az eljárás sorsáról. A kérelmező jogosult a kérelmét visszavonni, de annak sorsáról csak a kérelem tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet [2016. évi CL. tv. 35. § (3)-(4) bek.]. Vagyis ha már megszületett a döntés, utána már hiába vonja vissza a kérelmet. 
 

Az eljárás megindítása hivatalból (a hatóság eljárási kötelezettsége)

A hatóság eljárási kötelezettségének esetei 

A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha 
a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,  
b) erre bíróság kötelezte,  
c) erre felügyeleti szerve utasította,  
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy  
e) ezt egyébként jogszabály előírja [2016. évi CL. tv. 104. § (1) bek.]. 
 
A d) pontban megjelölt életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet fogalommeghatározását az Ákr. nem tartalmazza.

A Ket. a következők szerint tartalmazta a fogalmat: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet az egy vagy több embert az élet elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak elhárítása hatósági intézkedést igényel [2004. évi CXL. tv. 172. § f) pont].
 

Az eljárási kötelezettség megszegésének következményei

A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján: 
 
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve  
b) felügyeleti intézkedést foganatosít.

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül – a megváltoztathatósági időtartamon túl is – azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megváltoztatás vagy megsemmisítés keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza [2016. évi CL. tv. 121. § (2) bek.; 2016. évi CL. tv. 115. § (6) bek.]. 

A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha 

a) azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta, 
b) semmisségi ok esetén: 
 

 
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy 
d) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. 
 
A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg [2016. évi CL. tv. 121. § (4) bek.].