A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.

A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.

A 2012. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás.

A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell, illetve egyéb költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig az ügyfélnek kell megfizetnie. Az eljárási költségnek minősül mindaz a költség, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás során a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért, valamint az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg. Az Ákr. célkitűzése, hogy a hatékonyság elvén keresztül a hatósági eljárásban résztvevő feleknek a lehető legkevesebb költséget okozza.

Ha egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.