EZT OLVASTA MÁR?
×

Mit jelent az árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.07.16. 23:06

Közzétéve: 2013.06.06. 18:48


A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.


Magyar Közlöny: 2013. évi 88. szám, 2013. évi 93. szám, 2013. évi 95. szám
Érintett jogszabály:
177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet, 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet, 192/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet, 219/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. június 4. 12 órától, 2013. június 10. 12 órától, 2013. június 13.

1. Mi jelent a kihirdetett veszélyhelyzet?

Magyarország Alaptörvénye határozza meg a veszélyhelyzet fogalmát. A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) bek.].

Az Alaptörvény alapján tehát veszélyhelyzetről csak akkor beszélhetünk, ha ezt a kormány kihirdette, ezért hívják ezt kihirdetett veszélyhelyzetnek. A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzetről szóló rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Amint megszűnik a veszélyhelyzet, a kormány rendelete is hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (2)-(4) bek.]. Ez a rendelet a Magyar Közlöny 88. számában megjelent 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet.

2. A 2013. évi árvízi kihirdetett veszélyhelyzet

2.1. A Kormány milyen területekre hirdetett veszélyhelyzetet?

A Kormány 2013. június 4. 12 órától Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye területére, Pest megyében a Szobi járás, a Váci járás, a Dunakeszi járás, a Szentendrei járás területére, továbbá Budapest I., II., III., IV., V., IX., XI., XIII., XXI., XXII. kerületének közigazgatási területére árvízi veszély miatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 44. § a) pont aa) alpontja alapján veszélyhelyzetet hirdet ki [177/2013. (VI. 4.) Korm. rend. 1. §, 4. §].

Az árvíz levonulásával párhuzamosan, második körben a Kormány a veszélyhelyzetet kihirdette Pest megyében az Érdi járás, a Ráckevei járás és a Szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a Martonvásári járás és a Dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a Kunszentmiklósi járás, a Kalocsai járás és a Bajai járás, Tolna megyében a Paksi járás, Tolnai járás és a Szekszárdi járás, Baranya megyében a Mohácsi járás közigazgatási területére is. Ez a kihirdetett veszélyhelyzet 2013. június 10. 12 órától hatályos [191/2013. (VI. 10.) Korm. rend. 1. §, 5. §].

2.2. Meddig tart a kihirdetett veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzetről szóló rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Amint megszűnik a veszélyhelyzet, a kormány rendelete is hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (2)-(4) bek.].

Jelen esetben a 44/2013. (VI. 12.) OGY határozat és az 58/2013. (VI. 18.) OGY határozat szerinti felhatalmazás alapján a Kormány mind a 2013. június 4-én, mind 2013. június 10-én kihirdetett veszélyhelyzetet 2013. július 19-ig meghosszabbította [192/2013. (VI. 12.) Korm. rend. 1. §, 219/2013. (VI. 24.) Korm. rend. 1. §]. A 2013. június 10-én kihirdetett veszélyhelyzet – annak meghosszabbítása nélkül – június 25-én szűnt volna meg, de a Kormány az ezt megelőző napon gondoskodott ennek meghosszabbításáról is.

2.3. Mikor és hol hirdette ki a Kormány a veszélyhelyzetet?

A rendeletek az alábbi helyen érhetők el:
a) Magyar Közlöny 88. szám, 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet
b) Magyar Közlöny 95. szám, 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet

3. Milyen következményei vannak az állampolgárokra nézve a veszélyhelyzet kihirdetésének?


A Kormány a veszélyhelyzettel érintett területen az Alaptörvény alapján egyedileg rendelkezik a szükséges intézkedésekről, amelyek közvetlenül érintik a lakosokat is. A 2013. évi árvízi veszélyhelyzettel érintett területen a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 49. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében, (4) bekezdésében, (6) bekezdés a) pontjában, valamint a Kat. 50–51. §-ában meghatározott intézkedések alkalmazhatóságát rendelték el [177/2013. (VI. 4.) Korm. rend. 2. §]. A Kormány csak a lehetséges intézkedések körét határozza meg, azok konkrét alkalmazásáról az arra jogosult szervek dönthetnek. A 2013. évi kihirdetett veszélyhelyzet tehát az alábbi következményekkel járhat.

3.1. Közlekedési korlátozások

Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (1) bek.].

A Kormány döntése alapján közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtilthatja [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (3) bek.]. A Kormány a jelenlegi helyzetben a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodásának korlátozására nem látott indokot, ezért ezt nem rendelte el [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (2) bek.].

3.2. Kitelepítés vagy belépés korlátozása

A Kormány lehetővé tette, hogy a lakosság kötelezhető legyen arra, hogy a kihirdetett veszélyhelyzettel érintett területen – a katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt részét – a szükséges időtartamra elhagyja, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (4) bek.].

A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szembeni intézkedés foganatosításának lehetőségére a Kormány rendelete nem tér ki [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (4) bek.].

A jelenlegi helyzetben elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése is [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (6) bek. a) pont].

3.3. Kiürítés

A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés). A vagyontárgyak elszállítását:
a) katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy
rendelheti el [2011. évi CXXVIII. tv. 50. § (1)-(2) bek.].

3.4. Ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása

Elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása [2011. évi CXXVIII. tv. 51. § (1) bek.].

3.5. Járművek, munkagépek igénybevétele

Élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele [2011. évi CXXVIII. tv. 51. § (2) bek.].

3.6. Ingatlanok igénybevétele, elbontása

A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben - kártalanítás mellett - elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges [2011. évi CXXVIII. tv. 51. § (3) bek.].

3.7. Iskolák ideiglenes bezárása

Az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet [2011. évi CXXVIII. tv. 51. § (4) bek.].

3.8. Szerelőműhelyek, raktárak használata

Kizárólag a 2013. június 10-étől hatályos kihirdetett veszélyhelyzet vonatkozásában alkalmazható a Kat. 49. § (7) bekezdése is. A Kat. 49. § (7) bekezdése alapján elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása [2011. évi CXXVIII. tv. 49. § (7) bek.].

4. Egyszerűsített finanszírozási feltételek

A védekezéssel összefüggésben felmerült, indokolt költségek finanszírozása tekintetében nem kell alkalmazni az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. törvény. Áht.) és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit, ezzel is egyszerűsítve az árvízi védekezés finanszírozását. A speciális szabályokat a 191/2013. (VI. 10.) Korm. rendelet június 10-i hatállyal rögzítette a 2013. június 4-én kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozóan is.

A veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény bekövetkezését követő, a veszélyelhárítás érdekében szükséges azonnali kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az államháztartás szervezeteire vonatkozó gazdálkodási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) kötelezettséget vállalni előzetes pénzügyi ellenjegyzés nélkül is lehet,
b) a pénzügyi ellenjegyzésre a kötelezettségvállalást követően, a kötelezettségvállalás felülvizsgálata eredményének függvényében, utólag kerülhet sor.

A védekezéssel összefüggésben felmerült, indokolt költségeket a Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból vagy más módon biztosítja [191/2013. (VI. 10.) Korm. rend. 3. §; 177/2013. (VI. 4.) Korm. rend. 3/A. §].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt