A veszélyhelyzeti előírások továbbélése kapcsán adott ki figyelemfelhívást a jövő nemzedékek szószólója. A dokumentumban jelezte, hogy az ugyanezen problémakör miatt korábban, 2023. elején kiadott figyelemfelhívása sajnálatos módon továbbra is aktuális, mivel a veszélyhelyzetben elfogadott számos kivételes előírás időközben általános szabállyá vált. Példaként említette, hogy beépült a normál jogrendbe a „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatás, a tarvágások könnyítése vagy a NATURA 2000 követelményeit felhígító lehetőségek.

Az orosz-ukrán háborúra tekintettel a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályokat kell alkalmazni a külfejtéses művelésű bányatelekkel kapcsolatos, továbbá a Natura 2000 területek kiemelt fontosságú közérdeknek minősülési szabályai vonatkozásában. A Kormány a nemzetgazdaság részére történő ásványi-nyersanyagellátás biztosítása érdekében az egyes törvényi és kormányrendeleti szabályoknak veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletet alkotta meg.

A Kormány az orosz–ukrán háború okozta építőipari alapanyagár-növekedés hatásait szeretné csökkenteni egy 2023 januári veszélyhelyzeti rendelettel. A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a vállalkozók részéről vállalt normál üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények erejéig a közbeszerzés alapján megkötött szerződések tekintetében szerződésmódosításra kerüljön sor. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező egy bizonyos mértékig árat emelhet. A közbeszerzési törvény egyébként nagyon szigorú feltételek mellett teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ezektől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési, telekalakítási és építési tevékenységük során. A cikksorozat első részében a telektömbre, tömbtelekre vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket mutatjuk be.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az azonban kérdésként merült fel, hogy az igazgatási szünetet követő munkaszüneti nap hogyan számítandó. Érdemes tudni, hogy a közigazgatási kereset benyújtására is hosszabb időnk van. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk a földhivatali és tervtanácsi eljárások részletszabályaira is.

A jogalkotó – a hivatalos indokolás szerint – a gazdaság segítése céljából javaslatválasztási lehetőséget adott az építtetőnek, hogy a 2020. november 3-án hatályos tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet alatt (de egy konkrétan meghatározott időtartamban) az építtető saját maga döntheti el, hogy a beruházás szempontjából szigorúbb vagy kedvezőbb követelményeket tartja be.

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben, 2020. december 30-ától jelentősen bővítette az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek körét. A jogszabály az egyszerű bejelentések tekintetében tartalmaz olyan előírásokat is, amelyeket a 2020. december 30-ától megtett valamennyi bejelentésre alkalmazni kell. A tervezői művezetés kötelező esetei a veszélyhelyzet időszakára nagyjából megszűntek, míg a jogszabály a kivitelezési dokumentáció szükségességét is a korábbi előírásoktól eltérően kezeli. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

A Covid-19 okozta járványhelyzet miatt 2020 tavaszán elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben a Kormány számos jogalkotási eredménye a veszélyhelyzet megszűntével hatályát vesztette volna. A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összhangban szükséges volt szabályozási átmenetekről is gondoskodnia a jogalkotónak, amely az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi és örökségvédelmi eljárásokat is érintette.

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

A koronavírus-járvány miatt a Kormány 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett az ország területére vonatkozóan. A kialakult humánegészségügyi veszélyhelyzet és a nyomában fellépő gazdasági nehézségek miatt a Kormány folyamatosan hirdet ki veszélyhelyzeti normákat, amelyek a veszélyhelyzet időtartama alatti, speciális előírásokkal egyszerűsítik a közigazgatás, így az építésügyi eljárásokat is. 2020. május 18-a és 2020. június 17-e között egy új jogi aktust, az ellenőrzött bejelentés jogintézményét vezették be, kiváltandó az engedélyezési eljárásokat. Az alábbi tájékoztatóban alapvetően olyan információkat szeretnénk megosztani, amely alapján segítséget nyújthatunk az ellenőrzött bejelentés gyakorlati megvalósításában. A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentést 2020. JÚNIUS 17-e után MÁR NEM LEHET TENNI.