Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az egyszerű bejelentés 2017. januártól hatályos új előírásai

Az Építési törvény 2016. decemberében elfogadott módosításai már előrevetítették, hogy az építésügyi rendeletek is változni fognak. A több építésügyi jogszabályt érintő 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés előírásait is jelentősen módosította. A 2017. január 1. napjától hatályos salátarendelet tartalmazza az egyszerű bejelentés új részletszabályait is, lényeges újításokkal. Jelen tájékoztatónkban végigvesszük az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos új szabályokat.

Magyar Közlöny: 2016. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2017. január 1.

1.
Egyszerű bejelentéssel létesíthető: új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése, kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása után látható volt az egyértelmű szándék az egyszerű bejelentés speciális „eljárásának” kiterjesztésére a meglévő lakóépületek bővítésére. Az igazodási pont az, hogy az építési munkák elvégzése után az épület összes hasznos alapterülete ne haladja meg a 300 négyzetmétert. Ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület megvalósításához szükséges a tereprendezés és a támfalépítés, akkor azt az egyszerű bejelentés alapján szintén meg lehet valósítani 2017. január 1. napjától külön építési engedély nélkül. Ezen új rendelkezéseknek megfelelően a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben (Egyszerű bejelentési rendelet) is átvezetésre kerültek.

A bejelentés folyamata nem változott, vagyis az elektronikus építési napló (e-napló) készenlétbe helyezésével történik meg, melynek feltétele az Egyszerű bejelentési rendeletben meghatározott mellékletek feltöltése.

2.
Csak költségvetési kiírást kell készíteni

Az egyszerű bejelentés kötelező mellékleti között is változást tapasztalhatunk, mivel 2017. január 1. napjától más tartalommal kell készíteni. A továbbiakban már a PDF/A formátumban feltöltött kivitelezési dokumentációnak nem tervezői, hanem „csak” költségvetési kiírást kell tartalmaznia.

A változással a költségvetési kiírás az engedélyezési eljárás alapján épülő épületek kiviteli terveihez csatolt költségvetési kiírásokhoz vált hasonlóvá (ahhoz igazodott), valamint megszűnt a feladat kizárólag a tervezőhöz való hozzárendelése. A változás oka lehet, hogy általánosságban egy tervezői költségvetési kiírás nem mindig fedi a kivitelezéshez készült költségvetési kiírást, hiszen a kivitelezés során történhet olyan bejelentéshez nem kötött változtatás, mely a szabályoknak megfelel, de a költségvetés összegére ugyanakkor hatással van, és így eltér a kivitelezési dokumentációhoz készítettől.

A módosítás az építkezés gyakorlati megvalósításához kívánja igazítani a jogszabályi előírást [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 54. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § és 1. számú melléklet I. rész].

3.
Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság vesz részt az egyszerű bejelentés folyamatában

Az Egyszerű bejelentési rendelet szerint 2016. decemberéig a 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentésekről az építésügyi hatóságok tájékoztatták
a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A megépült lakóépület felépítésének tényéről is az építés helye szerint illetékes építésügyi hatóságok állították ki a hatósági bizonyítványt. Tekintettel arra, hogy az építésügyi hatóságok ugyanakkor semmiféle szakmai ellenőrzést nem végeztek az egyszerű bejelentésekkel kapcsolatosan - mivel a jogszabály szerint ez az építésfelügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozik - mondhatni a legtöbb esetben a bejelentésekről szóló tájékoztatás puszta adminisztrációs feladattá silányult. Tagadhatatlan tény azonban, hogy sok építésügyi hatóság a tájékoztatásában ugyanakkor figyelemfelhívó jelleggel rámutatott a tervezett építés hiányosságaira, illetve adott esetben szabálytalanságára. Mivel ezt a tevékenységet a rendelet és az Étv. sem szabályozta, így ezek elsősorban ott fordultak elő ahol ezt a hatóság fontosnak tartotta és ezzel is segíteni kívánta a társhatóság és a szakmai felügyelet munkáját.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyértelműen (s talán véglegesen) rendezni kívánja ezt a kérdést, mivel a hatályba lépett módosítás értelmében, a továbbiakban az építésfelügyeleti hatóság adja ki a tájékoztatást az érintetteknek a bejelentés megtörténtéről. Sőt az épület megépítésének tényéről kibocsátott hatósági bizonyítvány kiadása is már a felügyelet hatáskörébe tartozik. Ezen módosítás indoka egész egyszerűen az egyszerű bejelentés hatósági feladatában az osztott feladatok megszüntetése. A jogalkotó vélhető célja, hogy az érdemi ellenőrzést elvégző hatóság (építésfelügyeleti hatóság) végezze az összes egyszerű bejelentéshez kapcsolódó feladatot. Az is kiemelendő, hogy a plusz feladattal együtt az építésfelügyeleti hatóság rövidebb ügyintézési határidőt is kapott a tájékoztatás kiadására, mivel arra már csak nyolc nap áll rendelkezésére a korábbi tizenöt helyett [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 59. §, 57. § (1) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (2) bek., és 6 § (1) bek.].

4.
A hatósági bizonyítvány iránti kérelem tartalma is egyszerűsödött

Amint már említettük, az építtetőnek a 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület felépítésének és – 2017. január 1. napjától – a meglévő lakóépületek ennél nem nagyobb méretűre bővítésének befejezése után hatósági bizonyítványt kell kérnie. A hatósági bizonyítvány kiállítása a sajátos eljárásban mondhatni a használatbavétel aktusa, hiszen a csatolandó mellékletek nagy része is a rendeltetésszerű és biztonságos használatot hivatott igazolni. A jogszabály módosítás után a kérelem mellékleteként a továbbiakban sem az építési napló összesítő lapját, sem az épületre elkészített energetikai tanúsítványt nem kell benyújtani. A bizonyítvány iránti kérelem melléklete kizárólag – amennyiben három éven túl kerül sor a befejezése – az igazgatási szolgáltatási díj befizetést igazoló dokumentum és az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 4. számú melléklete szerinti (szintén módosított) statisztikai adatlap.

A módosítás a tekintetben logikus, hogy a hatályon kívül helyezett mellékletek külön benyújtása felesleges, hiszen azok a hatóság által elektronikusan elérhetőek az OÉNY rendszeren keresztül [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 59. §, 57. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6 § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (4) bek., 1. számú melléklet].

5.
300 négyzetméter feletti bővítés csak építési engedéllyel

A módosító kormányrendelettel hatályba léptetett módosítások szerint amennyiben egyszerű bejelentéssel épülő új, vagy meglévő lakóépület olyan bővítése, amely során a lakóépület, a 300 m² összes hasznos alapterületet már meghaladja, úgy az építtetőnek építési engedélyt kérnie. A jogszabály ezzel is egyértelművé tette, hogy az ilyen jellegű módosítás nem valósítható meg ismételt bejelentéssel, hanem kizárólag előzetesen, az Eljárási kódex alapján kiadott jogerős építési engedély alapján építhető, fejezhető be az építmény [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 56. § (2) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 5. § (4) bek.].

Amennyiben az építtető elmulasztja az építési engedély beszerzését, úgy a szabálytalan építési tevékenységek jogkövetkezményeivel kell számolnia. Fontos kiemelni, hogy az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság az épület egészét köteles vizsgálni, és az engedély megadását feltételekhez is kötheti, akár a bejelentéssel megvalósult épületrész vonatkozásában is [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 56. § (2) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 5. § (4) bek.].

A módosított Egyszerű bejelentési rendeletben rögzítésre került továbbá, hogy a bejelentés nélkül végzett építés, vagy már engedélyköteles méretet meghaladó változtatás esetén az építtető – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatóságnál [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 56. § (2) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 5. § (5) bek.].

A 300 m² összes hasznos alapterületet meghaladóra bővített épület használatbavételére már szintén az Eljárási kódex szabályait kell alkalmazni [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 56. § (2) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 5. § (6) bek.].

LÁSD:

- Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

- Az Eljárási kódex 2017. január 1. napjától hatályos változásai

- Egyszerű bejelentésnél 2017-től egyszerűbb eltérni a dokumentációtól


Így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától

Hat előadás videón az év elejétől életbe lépett legfontosabb építési jogi változásokról építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére

2017 elejétől folytatódik a „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépéseit mutatják azok a megváltozott jogszabályok, melyeket ezekben a napokban már figyelembe kell venniük a szakembereknek a mindennapi munkájukban. Január 12-én nagy sikerű, telt házas konferenciát tartottunk erről az Ybl Miklós Építéstudományi Kar nagyelőadójában. A jelentkezési lehetőséget idejekorán le kellett zárnunk, akkora volt az érdeklődés; mások pedig az év eleji szabadságok miatt nem értesültek időben a rendezvényről, ezért nem tudtak részt venni rajta, sokaknak a Budapestre utazás okozott volna nehézséget.

A konferencián elhangzott kulcsfontosságú információkról azonban NEM MARADT LE SENKI, hiszen a rendezvényről videófelvétel készült, melyekhez most Ön is hozzájuthat, az előadások teljes diasoraival együtt! Ezek díja megegyezik a konferenciarészvétel árával.

További információk, videók megrendelése >>