Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Milyen dokumentáció alapján kivitelezhető az egyszerű bejelentés alapján készülő ház? – 1. rész

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

Az egyszerű bejelentési dokumentáció kivitelezési dokumentáció?

A kérdés megválaszolására először azt kell tisztázni, hogy az Egyszerű bejelentési rendeletben meghatározott, a bejelentés megtételéhez szükséges dokumentáció önmagában tekinthető-e kivitelezési dokumentációnak. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex) 22. § (1a) bekezdése szerint:
„Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentáció.”

A jogszabály alapján levezethető értelmezés: a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentáció, nem kivitelezési dokumentáció, hanem csak minimális tartalma a kivitelezési dokumentációnak. Ebből következik, hogy az egyszerű bejelentési dokumentáció önmagában nem az egyszerű bejelentés alapján épülő ház kivitelezési dokumentációja, annak ennél bővebb, további feltételeknek kell megfelelnie.

A hatóság nem ellenőrzi a tervek tartalmát

Jogosan merül föl a kérdés, hogy akkor mi szükség van az egyszerű bejelentés esetében egy minimális tartalom meghatározására, főleg úgy, hogy annak belső tartalmát, szakszerűségét a bejelentés során nem ellenőrzik, csupán az egyes munkarészek meglétét. Az építés során pedig az építésfelügyelet az építési tevékenység jogszerűségét, szakszerűsűgét ellenőrzi - nem a tervét -, aminek a szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 46-48.§-a szabályozza. Az Étv. vonatkozó rendelkezései nem mondják ki a terv tartalmi ellenőrzését, bár az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet a tervezőre meghatároz bírsági tételt arra az esetre, ha a terv megsérti az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, nevezetesen:
„(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenység esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott 
a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát és a megengedett vagy kizárt rendeltetését,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
be) a szabályozási vonalat,
bf) a beépítési módot, az építési helyet
bg) a minimális zöldfelület mértékét,
bh) a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat;”.

Ezek lényegében mind olyan feltételek, amelyek hatással vannak a környezetre, szomszéd érdekekre, településképre, biztonságra stb., összefoglalva: a közösségi érdekekre, jogokra. A felsorolást ki lehet/kell egészíteni arra az esetre, mikor az építendő ház közvetlenül hat a közelében lévő építményekre, ilyen az ikres, zártsorú beépítés, amire az Egyszerű bejelentési rendelet mellékletében a tartószerkezeti munkarészeknél kitér. Megjegyzendő, hogy az ikres és zártsorú beépítésen kívül lehet olyan eset, amikor az építendő épület műszakilag hat a környezetére, de ezt sem az egyszerű bejelentés, sem az engedélyezési eljárás esetében sem nevesítik.
 

A közösségi érdek vizsgálatára csak utólag kerülhet sor

Az egyszerű bejelentés és az engedélyezési eljárás közötti különbség lényegében pont abban van, hogy míg az engedélyezés során a közösséget érintő szempontokat előzetesen ellenőrzik, és a kiadott engedély ezt dokumentálja, addig az egyszerű bejelentés esetén a közösségi jogok esetleges sérelme utólag derül ki. Az egyszerű bejelentés az előzetes hatósági eljárási feladatokat csökkenti, de ennek ára, hogy az építtetőre, tervezőre előzetes kontroll nélkül olyan felelősségeket terhel, amelyek a közösségi érdekekhez kapcsolódnak. A közösségi érdekekhez köthető szabályok sok esetben egyedileg értelmezhetők, ill. a tapasztalat szerint sokszor eltérően értelmezettek, ami jogkövető építtetői, tervezői magatartás esetén is jogbizonytalanságot okoz.

A tervek olyan tartalmát, ami nem a közösségi érdekekhez kapcsolódik – pl. födém tartószerkezeti méretezésének helyessége –, az engedélyezés során sem ellenőrzik, csak az előírt munkarész meglétét; az ilyen ellenőrzés nem is hatósági feladat. Összességében az egyszerű bejelentés minden felelősséget az építtetőre és a tervezőre terhel, az esetleges szabálytalanságot utólag állapítja meg.

A 2019. október 24-i hatállyal történt módosítást figyelembevéve  a saját részre, egy lakást tartalmazó 300 m2 terület alatti építkezés esetében nem csak a rendelet mellékletében meghatározott dokumentáció, de a bejelentés intézményének a szükségessége is megkérdőjelezhető. Ez esetben ugyanis a helyzet semmiben nem különbözik attól, mintha valaki igazolva a tulajdonjogokat és megnevezve a jogosult tervezőt, elkezd építkezni, és az utólagos ellenőrzés során derül ki, hogy az építési tevékenység és a terv szabályos-e. Az ettől eltérő esetek pedig jellemzően hatékonyan és biztonságosan az építési engedélyezés keretén belül oldhatók meg, amit talán lehetne egyszerűsíteni.

A cikksorozat 2. részét LÁSD itt: Milyen dokumentáció alapján kivitelezhető az egyszerű bejelentés alapján készülő ház? – 2. rész
 

ÉPÍTÉSI JOG 2020 - Évindító, ONLINE IS KÖVETHETŐ konferencia az új követelményekről és jogorvoslati rendszerről

2020 a korábbi évek – talán évtizedek – legjelentősebb változásait hozza az építésügy szereplőinek életébe. Már az egyszerű bejelentés új követelményeit kell alkalmazni, és emellett szinte új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ) kell a szakembereknek megismerkedniük. Fel kell készülni azokra a változásokra is, melyeket a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetése, valamint a fellebbezés lehetőségének kivezetése eredményez.

Az új helyzetben való eligazodáshoz kívánunk segítséget adni a változások által érintettek – építtetők, tervezők, vállalkozó kivitelezők, ügyvédek és hatósági ügyintézők – számára az alábbiakkal:

A helyszíni jelenlét mellett AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

 

IDŐPONT: 2020. január 16., 13.30-tól 18.30-ig (regisztráció 13.00-tól)

HELYSZÍN: AVKF BUDAPESTI CAMPUS, 1201 BUDAPEST, TÖRÖK FLÓRIS UTCA 227-229., FÖLDSZINTI NAGYELŐADÓ (SZÍNVONALAS OKTATÁSI ÉPÜLET, INGYENES ÉS KÉNYELMES PARKOLÁSI LEHETŐSÉG!)
 

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 pont (2019/399)

ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: elbírálás alatt

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>