05.4. Településrendezési tervezési tevékenység
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2014.02.23. 15:54
Közzétéve: 2014.02.23. 15:51
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].
1.
A településrendezési tervezési tevékenység
Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. A településtervezési tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével [1997. évi LXXVIII. tv. 16. § (1)-(2) bek.].
A településrendezési eszközök fogalmát itt megismerheti.
A településrendezési tervezési tevékenység 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási rendelet) 1. melléklet szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (1) bek.].
Érdemes tudni, hogy a jogszabályok a településtervezési tevékenység mellett használják és a településrendezési tervezési tevékenység elnevezését is, de ez a két fogalom ugyanazt jelenti. Célszerű lenne az egységes elnevezés használata, hogy a jogszabályokban való keresés alkalmával ugyanarra a kifejezésre kelljen keresni, ha valaki a településtervező feladatára, felelősségére kíváncsi.
1.1.
Településtervezési terület [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont 1. rész 2. sor]:
|
Szakterület / részszakterület és jelölése |
Feladatok, amelyet az adott jogosultsággal el lehet végezni |
|
Településtervezési szakterület |
Településrendezési eszköz (megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és jóváhagyandó munkarészek), településfejlesztési koncepció településszerkezeti tervhez is felhasználható megalapozó vizsgálata, telepítési tanulmányterv, beépítési terv és örökségvédelmi hatástanulmány készítése – a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges – településtervezési szakági tervezők bevonásával. |
1.2.
Településtervezési szakági tervezési terület [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont 1. rész 3-7. sor]
|
Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület |
Táji-, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés; tájrendezési, zöldfelületi rendszer fejlesztési, környezeti hatások és feltételek, és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. |
|
Településtervezési közlekedési szakterület |
Közlekedési vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, közlekedési és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése |
|
Településtervezési vízközmű szakterület |
Víziközmű vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, víziközmű, és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. |
|
Településtervezési energia-közmű szakterület |
Energiagazdálkodás, energiaellátás és megújuló energiaforrás alkalmazás vizsgálata, helyzetelemzés, értékelés, energiaellátási és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. |
|
Településtervezési hírközlési szakterület |
Hírközlési vizsgálat, helyzetelemzés, értékelés, hírközlési és a tervezési feladat elvégzéséhez szükséges szakági munkarész és javaslat készítése. |
A településrendezési tervezési tevékenységek képesítési és szakmai gyakorlati időre vonatkozó előírásait a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) 1. melléklet 1. Tervezés pontjának 1. Településrendezési tervezés alpontja tartalmazza [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont 1. rész].
2.
A településtervező és a szakági településtervező feladata
A településtervező feladata az önkormányzat döntései, megbízása és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével a jogosultsághoz kötött dokumentációk – a feladat elvégzéséhez szükséges településtervezési szakági tervezők bevonásával történő – elkészítése [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (2) bek.].
A szakági településtervező feladata a szakterületének megfelelő településtervezési szakági munkarészek és javaslatok elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (3) bek.].
A településtervező megbízása azért is elengedhetetlen, mivel a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].
A településrendezési tervezési tevékenység során létrejött dokumentáció aláíró lapja tartalmazza a feladat elvégzésében részt vett összes tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és - legalább egy eredeti példányon - a tervező saját kezű aláírását. A településrendezési eszköz tervlapja tartalmazza a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (5) bek.].
A tervezőnek az általa készített településrendezési eszközt a megrendelő részére történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (6) bek.].
Az Étv. kötelező előírása, hogy a településrendezési eszközök készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át [1997. évi LXXVIII. tv. 16. § (5) bek.].
3.
A településrendezési tervezési tevékenység összeférhetetlenségi szabályai
A Szakmagyakorlási rendelet alapján főszabály szerint nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a településrendezési eszközök előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy (ez az előírás nem változott). Az illetékességi területen valószínűsíthetően azt az önkormányzatot kell érteni, ahol a szakember valamilyen tevékenységet végez. Ha például valaki önkormányzati képviselő, akkor részt vesz a döntéshozatalban, de vele kapcsolatosan az illetékességi területet mint hatósági eljárási fogalmat nem lehet értelmezni [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (8) bek.]. Csak valószínűsíthető, hogy az általa képviselt önkormányzat közigazgatási területével azonos a képviselő illetékességi területe.
A jogszabály egyetlen kivételt biztosít. Ha az önkormányzat mint jogi személy településrendezési tervezési tevékenységet is folytat (vagyis az önkormányzat alapít tervező céget), akkor akár saját önkormányzatának is csinálhat településrendezési tervet az tervező, aki az önkormányzati cég személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (8) bek., 6. § (2) bek. a) pont]. Vagyis például az önkormányzat főépítésze csak akkor készítheti el a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot, ha az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló cégnek a munkavállalója vagy ügyvezetője.
Kérdésként az is felmerül, hogy mi van abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzatot készítő tervezőt később az önkormányzat megbízza a főépítészi feladatok ellátásával is. Ilyenkor az az alapelv sérül, hogy a tervező ne ellenőrizze a saját terveit. A jelenlegi jogszabály rendelkezése alapján ez a helyzet nem összeférhetetlen, hiszen, amikor a terv készült, a tervező még nem volt önkormányzati főépítész.
Az alábbi, az Építésijog.hu Előfizetője által letölthető táblázatban összehasonlítjuk a szakmagyakorlók tekintetében érvényesülő 2013. december 31-én és 2014. január 1-jétől hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. A táblázatban pirossal és aláhúzással jelöltük az új, vagy módosuló előírásokat. A táblázat itt elérhető.
Az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének jogkövetkezményeit itt megismerheti.
4.
A településtervezési szerződés
A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el [1997. évi LXXVIII. tv. 16/A. § (1) bek.].
A településtervezési szerződésre a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az Építési törvényben (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) rögzített eltérésekkel kell alkalmazni [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (7) bek.]. A tervezési szerződések jogszabályi előírásait az Építésijog.hu Előfizetője itt elolvashatja: 05.3. A tervezési szerződés
Az Étv. szerinti eltérő rendelkezések az alábbiak:
a) a településtervezési szerződést írásban kell megkötni,
b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és
c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek- a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes [1997. évi LXXVIII. tv. 16/A. § (2) bek.].
