A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.

Ha szeretné kihasználni a lehetőséget, töltse le a mellékelt lapot, majd – nevét és email-címét megadva – adja le április 2. és 4. között a Construmán az Artifex Kiadó standján (A pavilon 209/C). Ez még nem kötelezi az előfizetésre, erről ráér később, alaposabb tájékozódás után dönteni. A részleteket itt megismerheti.

A Kormány a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szabályai közül pontosította az örökségvédelmi bírságra megállapíthatóságára vonatkozó előírásokat.

A Kormány 2014. március 15-étől kiegészítette a főépítészi vizsga követelményeit, továbbá új feladatot is adott az országos főépítész részére. Az országos főépítész munkáját a jövőben a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is segíti.

A turisták és vadászok érdekében az OTÉK módosítása enyhített a védelmi erdőre vonatkozó beépítési szabályokon.

A 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti hatóság eljárásának több előírását is. Módosult a hatóság tájékoztatási kötelezettsége, és a Kormány az építésrendészeti eljárás kapcsán is bevezetett egy pontosítást.

2014. március 15-i hatállyal az építészeti-műszaki dokumentációt érintő több szabályt is pontosították. A Kormány döntésével egyebek mellett az Eljárási kódexnek egy valószínűleg téves - de a gyakorlatban helyesen alkalmazott - OTÉK hivatkozását pontosította, egyértelművé tette az építészeti műszaki leírás kötelező elemeinek meghatározását, valamint a tűzvédelmi dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket. Jelentősen szigorodtak az ideiglenes építmények létesítésének szabályai is.

A Kormány 62/2014. (III.6.) Korm. rendeletével számos építésügyi jogszabályt módosított 2014. március 15-i hatállyal. Az Eljárási kódex több előírását is érintették a változások, amelyek közül jelen leírásban az ÉTDR használatához kapcsolódó módosításokat mutatjuk be.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt tudatosan nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.