Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Gyorsjelentés a 2021. évi építésigazgatási feladatokról és a helyi építésügyi szabályozásról

Tóth Ferenc (Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja) 2021. évben két részben összefoglalta az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának 2020. évi tapasztalatait. Az alábbi írásában az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületéről 2022. január 11-én letöltött (előzetes) 2021. évi építésigazgatási feladatmutatókat, továbbá a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárából 2022. jan. 5. és 10. között letöltött 2021. évi jogszabályok alapján az önkormányzatok településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási tevékenységét mutatja be.

ÉTDR 2021

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskört gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz 2021-ban kérelem, ellenőrzött bejelentés és egyszerű bejelentés összesen 91.701 db érkezett (3,3%-al több a 2020. évinél). E beadványokból a legtöbb változatlanul Pest megyére irányult (19.942 db, mely az országos esetek 21,7 %-a), ezt a főváros (6.694 db) és Győr-Moson-Sopron megye (6.357 db) követi; a legkisebb esetszám továbbra is Nógrád megyéé (1.181 db).

Adatok forrása: Nyilvántartások együttes lekérdezése - OÉNY statisztika lekérdezések (https://www.e-epites.hu/oeny-statisztika/statisztika?1)

Kérelmek, ellenőrzött bejelentések és egyszerű bejelentések az ÉTDR-en benyújtva
 

Érdemi döntést 2021-ben 48.594 alkalommal hoztak az építésügyi, építésfelügyeleti hatóságok az ÉTDR-ben. Ez szinte pontosan 25%-os csökkenés a 2020-as 64.796 érdemi döntésszámhoz képest, melynek okait érdemes lesz feltárni.

Részben az egyszerű bejelentések esetköreinek a veszélyhelyzetek 2021-es időszakában megtörtént kiterjesztése nevesíthető az érdemi döntések (pl. az építési engedélyek) száma visszaesésének okaként (lásd: 2021-ben a cégek már 1000 négyzetméteres, hat lakásos épületet is építhetnek egyszerű bejelentéssel). Azonban legalább ekkora hatása van annak is, hogy 2020. I. félévben még nem vezették ki a függő hatályú határozatokat, melyek érdemi – mert esetleges hatályosulásuk esetén jogot keletkeztető – döntésnek számítottak; valójában azonban alig váltottak ki építésügyi hatósági engedélyeket (2020. júl. 1-től újra az eljárás megindításáról szóló értesítés lépett a helyükbe).
 

Érdemi döntések az ÉTDR-ben

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika oldala mutat egy „Építésügyi engedélyek (ÉTDR)” elnevezésű nyilvántartási tételt is, amely a leírása szerint „az ÉTDR rendszerben hozott jogerős építésügyi hatósági döntések száma”. 2021-ben az országos értéke: 72.989 döntés, mely 0,2%-al több a 2020-as 72.860 döntésnél, és az utóbbi 9 évben (amióta az ÉTDR élesben üzemel) a legmagasabb. Ennek legfőbb oka: az egyszerű bejelentések 2019. október 24-től megtörtént „visszaterelése” az ÉTDR-be, így a jóváhagyásuk is már ott rögzül (lásd: 2019. október 24: teljes átalakuláson esett át az egyszerű bejelentés).

Az ÉTDR rendszerben hozott jogerős építésügyi hatósági döntések száma
 

2019. október 24-től a saját részre történő lakóházépítés és -bővítés esetén már nem kötelező az e-napló vezetése; ennek hatására 2020-ban az e-napló nyitások a rendszer első teljes üzeméve (2014) óta nem tapasztalt alacsony szintre, 18.486 naplónyitásra csökkentek. 2021-ben az e-napló nyitások száma újra növekedett: a 24.672 (+ 33,5% 2020-hoz képest) e-napló nyitás a 2015-2016-os szintet érte el; ennek okai szintén további elemzés tárgyát kell képezzék.

A 2020-as 8.338-al szemben 2021-ben 14,6%-al több, 9.556 ellenőrzési jegyzőkönyvet töltöttek fel az építésigazgatási hatóságok az ÉTDR-be. Építésügyi és építésfelügyeleti bírságot 2020-ban összesen 605 alkalommal, míg 2021-ben 45%-al több, 877 ízben szabtak ki.  Amikor helyszínrajzi változással jár egy építési tevékenység (részleges vagy teljes bontás, új építés vagy alaprajzi bővítés), függetlenül attól, hogy engedély- vagy bejelentésköteles-e, az építtetőnek az OÉNY-be a változási vázrajzot fel kell töltenie. 2021-ben ezt 25.889 esetben tették meg (8,5%-os csökkenés 2020-hoz képest).

OÉNY-statisztika összesítő

NJT 2021

A Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárának 2021. évre vonatkozó adatai szerint új helyi építési szabályzatot fogadott el 61 vidéki település (a legtöbb a teljes közigazgatási területére, míg Sopron 4 jelentős városrészére), és 4 fővárosi kerület (a XIII. kerület gyakorlatilag a teljes területére, míg a X., a XI. és a XII. kerület részterületeikre).

691 ízben meglévő építési, illetve rendezési szabályzatukat módosították az önkormányzatok; a legtöbb alkalommal szabályzatmódosító településeket kiemelve: Zalaegerszeg (10), Miskolc (7), Ács, Győrújbarát, Komló, Mosonmagyaróvár, Szeged, Veszprém (5-5 alkalommal), valamint a Fővárosi Önkormányzat (3 ízben a Fővárosi Rendezési Szabályzatot, 2 alkalommal a Duna-parti Építési Szabályzatot módosítva).

2020-hoz képest az új szabályzatalkotások terén mintegy 10%-os volt a visszaesés, míg a módosítások száma 14%-os növekedést mutat. A rendeletalkotások és módosítások a legnagyobb számban ugyanúgy Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Pest megyében történtek, mint 2020-ban, változatlanul tükrözve az ingatlanfejlesztők országos átlagnál nagyobb figyelmét a Nyugat-Dunántúl, a Balaton és a fővárosi agglomeráció iránt. Mindkét évben 20 alatt volt az új szabályzatok és módosítások száma Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád-Csanád megyében (2021-ben ezt az értéket Nógrád megye sem érte el). Továbbra is nehezen érthető meg annak az évi 5-6 kistelepülési önkormányzatnak a döntése, amelyek helyi építési szabályzatukat úgy helyezték hatályon kívül, hogy nem lépett a helyükbe másik szabályozás (és elveszett a módosításának a lehetősége is).

Új településképi rendeletet 2021-ben 40 önkormányzat alkotott, meglévő rendeletüket 583-szor módosították, míg 2 önkormányzat hatályon kívül helyezte azt. 2020-hoz képest az új rendeletek terén mintegy 40%-os volt a visszaesés, míg a módosítások száma (elsősorban jogharmonizációs kötelezettségre visszavezethetően) csaknem háromszoros növekedést mutat.

Tervtanácsi szabályozását 2 önkormányzat módosította, míg új tervtanácsi rendeletet alkotott Ráckeve és Siófok.

Településképi rendeletük módosítása helyett 2021-ben is önálló rendelettel szabályozott a helyi építészeti értékek védelmével, valamint azoknak a felújítási támogatásával kapcsolatos kérdéseket 3 önkormányzat.

A településrendezés és településkép-védelem helyi partnerségi egyeztetésének szabályairól 10 önkormányzat alkotott új rendeletet, 13 esetben módosításuk történt meg, míg 3 önkormányzat hatályon kívül helyezte rendeletét.

2021-ben 66 alkalommal került sor építési, telekalakítási vagy változtatási tilalom tárgyában rendeletalkotásra és 26 esetben módosításukra, 14 alkalommal korábbi tilalmi rendelet hatályon kívül helyezésére (majdnem mindegyikük változtatási tilalmat állapított, módosított vagy szüntetett meg). Összességében e területen 77%-os növekedés volt, és amíg 2020-ban 8 megyében nem éltek ezzel az eszközzel, addig 2021-ben csak 4 ilyen megye maradt. A legtöbb tilalmi rendeletet változatlanul Veszprém, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében fogadták el.

A változtatási tilalom sajátos jogintézményének helyes értelmezése, viszonya az építési és telekalakítási tilalmakhoz több ízben is kihívást jelentett; pl. jogszabályt sértő a változtatási tilalom hatályát a településképi rendelet és az arculati kézikönyv elfogadásához kötni, vagy a tilalom alól – a településképi egyeztetések eredményétől függően – „felmentést adni”. Terület- vagy településfejlesztési hozzájárulás megfizetésétől, illetve új – központi jogszabályban nem definiált – tervfajta elkészíttetésétől függővé tenni a településrendezési szerződés megkötését (és mindezeket normatív módon szabályozni) ugyancsak a helyi jogalkotás „túlterjeszkedése”.

Lásd még:

Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól (1. rész)

Az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának tapasztalatairól (2. rész)