A Kúria Önkormányzati Tanácsának 2025. február 25-én közzétett határozata egy Pest vármegyei város két változtatási tilalmi rendeletének törvényi rendelkezésekkel való ütközését állapította meg. Egyiknek egy szövegrészét (amely 11 földrészlet helyrajzi számos felsorolását tartalmazta) semmisítette meg, míg a másikat teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három éven túl érvényesülő, azonos – illetve egymást átfedő – területekre ismételten elrendelt változtatási tilalmak törvénybe ütközését korábbi kúriai döntés is kimondta. A mostani határozat újdonsága, hogy azt is leszögezi: nem lehet egy település egészére változtatási tilalmat jogszerűen elrendelni. Miután ezt konkrétan nem mondta ki korábban az Étv., és a hatályos Méptv.-ben sem szerepel ez így szó szerint, e döntésével a Kúria az utóbbi törvény egy bekezdésének az értelmezését is felvállalta. Legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan Kúria döntés, amely a Méptv. valamelyik rendelkezése alapján született meg. Ismereteink szerint más önkormányzat nem alkotott a Méptv. kihirdetése óta hasonló, a település egészére (vagy csaknem egészére) hatályos változtatási tilalmi rendeletet, és ilyen korábban is csak elvétve fordult ilyen elő. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy jogszerű lehet-e az egyetlen (vagy néhány) telekre elrendelt változtatási tilalom.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.067/2024/4. számú határozata a változtatási tilalom elrendelésének követelményeit vizsgálja, azonban az a kérdés még nyitott maradt, hogy jogszerű-e egyetlen telekre elrendelni a változtatási tilalmat. Ismertek ugyanis korábbi alkotmánybírósági és kúriai döntések, amelyek – ellentétben a mostanival – éppen amellett érvelnek, hogy a legkisebb, építési szabályozással (és emiatt a változtatási tilalommal) érinthető területi egység nem a telek, hanem a telektömb. Az alábbi cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.

A Kormány 2023 karácsonya előtt két korábbi veszélyhelyzeti rendeletét is módosította. Egy 2022. évi jogszabály pontosításával egyértelművé vált, hogy a fővárosi településtervet 2025. június 30-ig kell elfogadni. A másik érintett veszélyhelyzeti rendeletet csak pár nappal korábban fogadta el a Kormány, de még úgyis szükségesnek tartotta azt módosítani, hogy az lényegében – a Méptv. hatályba lépése miatt – csak egy nagyon rövid időszakra vonatkozik. Az 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításai a Magyar Rádió épületeinek bontási engedélyezését is érinthetik.

Tóth Ferenc (Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja) 2021. évben két részben összefoglalta az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációjának 2020. évi tapasztalatait. Az alábbi írásában az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületéről 2022. január 11-én letöltött (előzetes) 2021. évi építésigazgatási feladatmutatókat, továbbá a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendelettárából 2022. jan. 5. és 10. között letöltött 2021. évi jogszabályok alapján az önkormányzatok településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási tevékenységét mutatja be.

A Városligetben zajló beruházások időről időre politikai csatározások tárgyává válnak. 2013 óta folyamatosan változó jogszabályi környezetben zajlanak a munkálatok. Az Országgyűlés a Városliget törvény (2013. évi CCXLII. törvény) elfogadásával az építésügyi követelmények meghatározásának jogát a kerületi önkormányzattól a Fővárosi Önkormányzathoz telepítette át, és több lényeges előírás törvényi szabályozást kapott. A legfrissebb, 2020. májusi törvénymódosítás éppen a Fővárosi Önkormányzat egyik rendeletét írná felül. Az alábbi tájékoztatóban a főpolgármestert is érintő, a veszélyhelyzet miatti, de visszavont törvénymódosítási javaslatot is érintjük.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.