A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2014. június 13-án lépett hatályba, és az ezt követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni a fogyasztói szerződésekre. Az új jogszabály váltotta fel az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet. A Fogyasztói szerződés rendeletet új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása esetében nem kell alkalmazni.

A Ptk-ban található szerződésszegési esetek részletesen meghatározzák, hogy milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogosult. Vannak azonban olyan jogkövetkezmények, amelyek valamennyi szerződésszegési esetben alkalmazhatók, ezeket hívják a szerződésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezményeknek.

Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.

Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.

A fogyasztók védelme érdekében az új Ptk. részben a korábbitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az általános szerződési feltételek fogalma és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is változnak 2014. március 15-étől.

A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.). Fontos tudni, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza.

Sok esetben nem a felek szerződéséből derül ki az, hogy egy adott feladatot kinek kell vagy kellett volna elvégeznie, vagy éppen a hibás teljesítés kinek a felelőssége. Az adott szerződéshez kapcsolódó feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírások is meghatározhatják, még akkor is, ha nagyon részletes megállapodást kötöttünk. A szerződés és a jogszabályok viszonyában vannak olyan jogszabályi rendelkezések is, amelyeket nem kötelező betartani.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.