Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

1.
Cselekvőképességi hiba

A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személyek szerződéskötési jogosultságát, illetve a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság jóváhagyásához kötött szerződési nyilatkozatokat az új Ptk. Az ember mint jogalany című Második könyv Második részében találhatjuk meg. Lásd: 04.4. Ki és milyen szerződést köthet? A jogképesség és cselekvőképesség

Az új Ptk. által – egyébként a régi Ptk-val megegyezően – meghatározott semmis szerződések, jognyilatkozatok különösen:
a) a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata (nevében a törvényes képviselője jár el)[2013. évi V. tv. 2:14. § (1) bek.];
b) a kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása [2013. évi V. tv. 2:16. §];
c) a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata (nevében gondnoka jár el) [2013. évi V. tv. 2:22. § (1) bek.];
d) cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével –, feltéve, ha a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén nem lett volna indokolt [2013. évi V. tv. 2:9. § (2) bek.].

Relatív semmisség: A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmisségére, illetve a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik [2013. évi V. tv. 2:17. §, 2:24. §]. A régi Ptk. még rögzítette azt is, hogy aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető, de ilyen rendelkezést az új Ptk. már nem tartalmaz (1959. évi IV. tv. 13/B. §, 16/A. §).

2.
Színlelt szerződés

2.1. A színlelt szerződés

Színlelt szerződés: a felek valós szerződéskötési akarat nélkül kötnek szerződést, vagy az akaratuk egy más típusú szerződés megkötésére irányult. Legtöbbször ennek az a célja, hogy valaki a jogait ne gyakorolhassa vagy jogszabályi rendelkezést kerüljenek meg (pl. öröklési szerződéssel akarnak egy törvényes örököst megfosztani a köteles rész megszerzésétől).

A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni (1959. évi IV. tv. 207. §) [2013. évi V. tv. 6:92. § (2) bek.].

Érdemes megemlíteni, hogy önmagában például egy ingatlan adásvételi szerződést sem tesz érvénytelenné egymagában az, hogy a róla készült okirat az ellenszolgáltatást nem a felek valóságos akaratának megfelelően tünteti fel. Az ilyen szerződés érvényes, a vevő pedig a teljes kialkudott vételárért köteles helytállni. Más kérdés az eltitkolás pénzügyi, adójogi stb. következménye (lásd például: BH1997. 593.).

Fontos kihangsúlyozni, hogy az egyoldalú színlelés közömbös a szerződés érvényessége és értelmezése szempontjából, mert színlelt szerződésnek csak az a szerződés minősíthető, amelynek megkötését mindkét fél színleli, de egyik fél sem akar valójában szerződési nyilatkozatot tenni (lásd például: BH2000. 457.).

2.2. A fedezetelvonó szerződés

Fedezetelvonó szerződés: az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. Az új Ptk. szerinti új szabály, hogy a fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik [2013. évi V. tv. 6:120. § (1) bek., (5) bek.].

Fedezetelvonó szerződés érvényes, azonban a hátrányt szenvedett fél irányában hatálytalan, ha
a) a szerző fél rosszhiszemű volt (például tudta, hogy az adásvételre csak a végrehajtás elkerülése érdekében került sor), vagy
b) a szerző félre a szerződésből ingyenes előny származott (tipikusan ez ajándékozási szerződést szokott jelenteni) (1959. évi IV. tv. 203. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:120. § (1) bek.].

Ha a bíróság megállapítja a jogügylet fedezetelvonó jellegét, akkor a szerződés érvényes marad, de azt a hitelező (harmadik személy) szempontjából úgy tekintik, mintha meg sem kötötték volna, a hitelező a követelését a szerződéssel átruházott vagyontárgyból is kielégítheti. A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles [2013. évi V. tv. 6:120. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a Ptk. alapján a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell, ha a fedezetelvonó szerződést
a) hozzátartozóval kötik, vagy
b) olyan jogi személlyel kötik, amelyben többségi befolyással rendelkezik, vagy
c) jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy annak hozzátartozójával köti
d) azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás között hozzák létre (akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn) [2013. évi V. tv. 6:120. § (2) bek.].

Ha egy később keletkező - vagyis a szerződés megkötésének időpontjában még fenn nem álló - követelést biztosító vagyontárgyat ruháznak át a végrehajtás alóli mentesítés céljából, akkor az nem fedezetelvonó szerződés lesz, de színlelt szerződési jellege miatt semmisnek minősíthető. Az is lehetséges, hogy egy szerződés színlelt és fedezetelvonó is egyben, a bíróság ebben az esetben valószínűleg a fedezetelvonó szerződés esetére megállapított jogkövetkezményt fogja alkalmazni (lásd például: EBH2002. 742.).

Az új Ptk. szerint a vagyontárgyat megszerző fél a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles, ha a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat
a) rosszhiszeműen átruházta vagy
b) attól rosszhiszeműen elesett [2013. évi V. tv. 6:120. § (2) bek.].

A régi Ptk. ugyanezt a felelősségi szabályt rögzítette, de egy kicsit másképpen: a fél, aki jóhiszemű volt és a szerződésből származó ingyenes előnytől fel nem róható módon elesett, a harmadik személy irányában fedezetelvonó szerződés alapján sem felel (1959. évi IV. tv. 203. § (3) bek.). Az új Ptk. már kitér arra az esetre, ha a szerző fél jóhiszemű volt (vagy éppen nem lehet ennek ellenkezőjét bizonyítani), azonban az átruházás során már tudott a követelésről, és erre tekintettel ő is továbbadta a vagyontárgy tulajdonjogát.

3.
Kényszer

A fizikai vagy lelki kényszer olyan alkalmazása, amely kizárja a tényleges szerződési akarat kifejezését, a szerződés semmisségét alapozzák meg. A kényszer - a fenyegetéshez hasonlóan - irányulhat a szerződő félre vagy olyan személyre, tárgyra, amellyel a szerződő fél szerződési akarata befolyásolható. A kényszerre konkrétan sem a régi, sem az új Ptk. nem tartalmaz előírást, de a kényszer hatására aláírt szerződés értelemszerűen nem felel meg a szerződés fogalmának (1959. évi IV. tv. 200. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:59. § (2) bek.].

4.
Alaki hiba

Két esetkörben fordulhat elő, hogy egy szerződést kizárólag meghatározott alakban – leggyakrabban írásban – lehet érvényesen megkötni:
a) Jogszabály írja elő
b) A felek megállapodás alapján

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat csak ebben az alakban érvényes [2013. évi V. tv. 6:6. § (1) bek.]. A régi Ptk. megkülönbözteti a jogszabályi és a felek által kikötött alakiság jogkövetkezményét (1959. évi IV. tv. 217. §).

Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik (akár jogszabály, akár a felek megállapodása kötötte ki az alakiságot). Kivételt jelent, hogy ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja [2013. évi V. tv. 6:94. § (1) bek.].

Példa: A szóbeli ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen, annak teljesítését nem lehet követelni. Érdemes tudni azonban, hogy az ügyvédi ellenjegyzés jogszabályban előírt kötelezettsége nem az adásvételi szerződés érvényességének, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele. Az ellenjegyzés hiánya tehát önmagában az ingatlan adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné (lásd: BH 1997.9.436.).

Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat (és így a szerződés) módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes [2013. évi V. tv. 6:6. § (2) bek.]. Az alakiság megsértésével létrejött jognyilatkozat teljesítéséhez kapcsolódóan az új Ptk. nem fűz az alakiság hibáit orvosló hatást, vagyis a jognyilatkozat önmagában az alakiság megsértése miatt érvénytelen.

5.
Álképviselet

Álképviselő: aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz. Az álképviselő által tett jognyilatkozat, megkötött szerződés semmis, kivéve, ha az, akinek nevében eljárt utólag jóváhagyja [2013. évi V. tv. 6:14. § (1)-(2) bek.].

Ha az, akinek nevében az álképviselő eljárt utólag nem hagyja jóvá az eljárását, az álképviselő kártérítési felelősséggel is tartozik. Az álképviselő felelősségének mértéke attól függ, hogy tudott-e arról, hogy nincs képviseleti jogköre:
a) a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát,
b) a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát
köteles megtéríteni [2013. évi V. tv. 6:14. § (3) bek.].

A régi Ptk. 221. § (1) bekezdése alapján a kár megtérítése alól a bíróság mentesítheti a jóhiszemű álképviselőt, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. A bírói mentesítés lehetőségére vonatkozó szakasz az új Ptk-ban már nincs, de ez nem jelenti azt, hogy a bíróság az eset körülményei alapján ne állapíthatná meg az álképviselő felróhatóságának hiányát (és így kártérítést sem kell fizetnie).

Egyes esetekben az álképviselő helyett elsődlegesen vagy egyetemlegesen a képviselt köteles megtéríteni a szerződő fél kárát, így például:
a) ha a képviselt vétkes magatartása is közrehatott abban, hogy a szerződő fél károsodott, mivel a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges (1959. évi IV. tv. 344. §) [2013. évi V. tv. 6:524. §];
b) ha az álképviselő munkavállaló volt, mivel ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős – az új Ptk. szerint az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, ha a kárt szándékosan okozta (1959. évi IV. tv. 348. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:540. §];
c) ha az álképviselő megbízott volt, mivel a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős, sőt, állandó jellegű megbízási viszony esetében, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja (1959. évi IV. tv. 350. §) [2013. évi V. tv. 6:542. §].

6.
Tilos szerződések

4.1. Tilos szerződések esetei

Az új Ptk. a tilos szerződéseket az alábbi két csoportba sorolja:
a) Jogszabályba ütköző szerződés
b) A jogszabály megkerülésével kötött szerződés

A régi Ptk. a tilos szerződésekhez sorolta a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket is, amelyet az új Ptk. már külön semmisségi okként határoz meg (1959. évi IV. tv. 200. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:95. §].

4.1. Jogszabályba ütköző szerződés

4.1.1. Semmisség a Ptk. szabályai vonatkozásában

A régi Ptk. és az új Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseibe ütköző szerződés - ezen szabályok döntően diszpozitív jellege miatt - csak akkor semmisek, ha ezt mag a Ptk. rögzíti. Az új Ptk-ban a jogszabályba ütköző szerződés esetei például:
- A zálogtárgy zálogjogosult általi megszerzésének tilos esete [2013. évi V. tv. 5:136. §],
- Az elévülést kizáró megállapodás [2013. évi V. tv. 6:22. § (4) bek.],
- a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése [2013. évi V. tv. 6:194. § (3) bek.],
- a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles [2013. évi V. tv. 6:281. § (3) bek.].

4.1.2. Semmisség kógens jogszabály vonatkozásában

Az egyéb jogszabály rendelkezéseibe ütköző szerződés – ha a jogszabály nem ad lehetőséget az eltérésre – semmis. Elképzelhető, hogy a jogszabályba maga határozza meg a rendelkezésébe ütköző szerződésre vonatkozó jogkövetkezményt, ilyenkor ezt – például bírság – és nem az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az új Ptk. szerint más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása [2013. évi V. tv. 6:95. §].

4.2. Jogszabályba megkerülésével kötött szerződés

Semmis az a szerződés - kivéve, ha az adott jogszabály nem határoz meg más jogkövetkezményt -, amelyet a felek jogszabály által előírt kötelező eljárás lefolytatása nélkül vagy az eljárási szabályok megsértésével kötnek meg (1959. évi IV. tv. 200. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:95. §].

Példa: A vonatkozó jogszabályok előírják, hogy a szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, és azt - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. Egy sportszerződés aláírásánál ezt a szülők elmulasztották, és a gyermek véleménye ellenére megkötötték a szerződést. A bíróság álláspontja szerint a jogszabály megkerülésével kötött, és ezért semmis a 17 éves kiskorú akarata ellenére a szülei által aláírt az a szerződés, amely a kiskorút a nagykorúsága után is a szerződés személyes teljesítésére kötelezi (lásd: EBH2004. 1019.).

Akkor is megállapítható a jogszabály megkerülésével kötött szerződés, ha konkrét jogszabályi rendelkezésbe ugyan nem ütközik a megállapodás, viszont a vonatkozó jogszabályi cél kizárására irányul.

Példa: Egy ügyvédi iroda olyan megbízási szerződést kötött, amelyben kikötötték, hogy a határozott idő lejárta előtti felmondás esetén, ha 24 hónapnál hosszabb idő van hátra, akkor 24 havi, ha 24 hónapnál rövidebb idő van hátra, akkor a teljes hátralékos időre szóló megbízási díj illeti meg a megbízottat. A régi Ptk. 483. §-ának (4) bekezdése a folyamatos megbízási jogviszonynál megengedi, hogy a felek a felmondás jogának korlátozásában állapodhassanak meg, egyébként a felmondási jog korlátozása érvénytelen. A bíróság szerint jelen esetben a megbízó felmondási jogának aránytalan mértékű korlátozása tartalmilag a felmondási jog gyakorlását kizárta, ezért a jogszabály megkerülésére irányul és ennek következtében semmis (lásd: BH2004. 179.).

7.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés

Jóerkölcsbe ütközőnek az a szerződés minősül, amelyet konkrét jogszabályi rendelkezés nem tilt, de annak célja a társadalmi megítélés szerint nyilvánvalóan elfogadhatatlan, jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis (1959. évi IV. tv. 200. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:96. §].

Példa: Egy vállalkozási szerződésben az egyik fél olyan kötelezettséget vállalt el, melyet nem tudott teljesíteni, ezt egyértelműen bizonyította az a tény, hogy a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét egy alvállalkozóra bízta, továbbá több mint tízmillió forintra kívánt szert tenni anélkül, hogy ezért bármilyen tevékenységet kifejtett volna. A bíróság szerint nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik az a vállalkozói szerződés, amelyben a vállalkozó olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére nem képes és tevékenység kifejtése nélkül kíván a vállalkozói és az alvállalkozói díj különbözetéhez jutni (lásd: BH2004. 141).

Példa: A perbeli esetben a megbízott tevékenységének eredménye eleve biztosított volt, mivel a megbízott „eredményes munkáját" egy olyan feltétel biztosította, amely feltétel erkölcsileg nem helyeselhető. Továbbá a feltétel hatásosságáról a megbízott már a szerződések megkötése előtt meggyőződhetett, közvetítői munkájának eredményességét az említett feltétel eleve biztosította. A bíróság megállapított, hogy a valóságos kockázat nélküli, a közvagyon terhére fizetendő túlzott mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megbízási szerződések a jóerkölcs követelményeivel nyilvánvalóan ellentétesek (lásd: EBH2003. 956).

8.
Uzsorás szerződés

Uzsorás szerződésnek minősül a szerződés és semmis,
- ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor
- a másik fél helyzetének kihasználásával
- feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (akkor is, ha a szorult helyzetben lévő fél tesz ilyen ajánlatot) (1959. évi IV. tv. 202. §) [2013. évi V. tv. 6:96. §].

A szorult helyzet lehet anyagi vagy érzelmi okokból eredő, de lényeges, hogy erről a másik félnek tudnia kell. Nem jelenti a másik fél helyzetének kihasználását, ha valaki az előnytelen szerződést egy másik, még előnyösebb szerződés megkötése érdekében írja alá.

A polgári jogi jogkövetkezmények mellett büntetőjogi szankciókkal is számolhat az uzsorás. A Btk. szerint uzsora-bűncselekményt követ el, aki ki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet [2012. évi C. tv. 381. § (1)-(2) bek.].

Korlátlanul enyhíthető viszont annak az uzsorásnak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja [2012. évi C. tv. 381. § (4) bek.].

9.
Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége

A fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége az új Ptk. által bevezetett új semmisségi ok. Az új Ptk. szerint semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul [2013. évi V. tv. 6:99. §].

Fiduciárius biztosítékoknak nevezik azokat a szerződéses biztosítékokat, amelyek esetében a tulajdonjog jelenti magát a biztosítékot, például: engedményezés, vételi jog alapítása vagy visszavásárlási jog alapításával történő tulajdonjog átruházás. Ezen biztosítékok lényege, hogy amennyiben az adós nem teljesít, a hitelező megszerezheti az adós tulajdonát. A fiduciárius biztosítékok az esetleges többi hitelező számára rendkívüli hátrányt jelentenek, hiszen a biztosítékra jogosult hitelező tulajdonába kerül az adós vagyontárgya, így a többi hitelező ebből a vagyontárgyból nem juthat a követelésének egy részéhez sem. Az adós részére pedig valamilyen szinten kiszolgáltatottságot jelent az, hogy valamilyen szerződésszegés esetén (általában a részletfizetés elmulasztásával) automatikusan elveszítheti az adott vagyontárgyat.

Az új Ptk. indokolása szerint a rendelkezés „célja az is, hogy visszaszorítsa a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius) biztosítékok alkalmazását, mert azok a gyakorlatban alapvetően a kógens zálogjogi szabályok megkerülésére irányulnak. Hangsúlyozni kell, hogy e tilalom a pénzkövetelések biztosítása körében nyilvánítja semmisnek a megnevezett biztosítéki kikötéseket; nem kívánja tehát érvényteleníteni az összetett jellegű, például egy projektfinanszírozás sikeres megvalósítását biztosító vételi jog-kikötéseket.”

A fiduciárius biztosítékok tilalma alóli kivételt képez a lízing és a tulajdonjog-fenntartás jogintézménye. Ahogy a fogalomból is kiderül, az érvénytelenség nem vonatkozik a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben felsorolt biztosítéki megállapodásokra. Az irányelv innen letölthető.

10.
Fogyasztói jogot csorbító feltétel

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér [2013. évi V. tv. 6:100. §]. A régi Ptk. ilyen előírást nem tartalmazott.

A fogyasztó és vállalkozás fogalmát az Építésijog.hu Előfizetője a Fogalomtárban itt olvashatja el.

11.
Fogyasztó joglemondó nyilatkozata

Az új Ptk. által bevezetett rendelkezés, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata [2013. évi V. tv. 6:101. §].

12.
Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben

7.1. Általános szerződési feltétel és egyedileg meg nem tárgyalt feltétel lehet semmis

Fogyasztói szerződésnek a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés minősül.

Tisztességtelen a fogyasztói szerződésben az az általános szerződési feltétel, és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, amely
- a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit
- a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
- egyoldalúan és indokolatlanul
- a fogyasztó hátrányára állapítja meg [2013. évi V. tv. 6:103. § (1) bek., 6:102. § (1) bek., (5) bek.].

A tisztességtelen fogyasztói szerződési feltétel semmis. A semmisségre kizárólag a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni [2013. évi V. tv. 6:103. § (3) bek.].

A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták [2013. évi V. tv. 6:103. § (1) bek.].

A szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell
a) a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett,
b) a kikötött szolgáltatás rendeltetését,
c) az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát [2013. évi V. tv. 6:102. § (2) bek.].

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű [2013. évi V. tv. 6:103. § (2) bek.].

A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek [2013. évi V. tv. 6:102. § (3) bek.].

Nem minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg [2013. évi V. tv. 6:102. § (4) bek.].

7.2. Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben

Az új Ptk. tartalmazza a tisztességtelen feltételek ún. szürke és fekete listáját. Egyik lista sem teljeskörű, csak példálózva határozza meg a jogszabály a tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket.

a) Fekete lista: mindenképpen tisztességtelennek minősülő feltétel (vagyis nem lehetséges ennek ellenkezőjét bizonyítani) [2013. évi V. tv. 6:104. § (1) bek.]:
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.

b) Szürke lista: azon feltételek amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeknek kell tekinteni (vagyis a vállalkozó bizonyíthatja, hogy nem volt tisztességtelen a feltétel) [2013. évi V. tv. 6:104. § (2) bek.]:
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani;
e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén;
i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli.

13.
Lehetetlen szerződés

Lehetetlen szerződés az, amikor a felek olyan szolgáltatásra kötnek megállapodást, amelynek teljesülése már a szerződéskötés időpontjában is kizárt. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A lehetetlenség lehet fizikai (pl. a föld alatti 100 emeletes épületet vállal építeni valaki vagy jogi (pl. okirat ellenjegyzését vállalni úgy, hogy a megbízott nem ügyvéd vagy közjegyző) (1959. évi IV. tv. 227. §) [2013. évi V. tv. 6:107. § (1) bek.].

Az új Ptk. – a régi Ptk-tól eltérően, de a bírói gyakorlatnak megfelelően – rögzíti, hogy a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. Ha a szerződés aláírása és a teljesítése közötti időben a lehetetlenség oka megszüntethető, akkor a szerződés érvényes. A teljesítés időtartama alatta a lehetetlenség oka nem szűnik meg, akkor a szerződés szűnik meg (pl. az eladó vállalja, hogy a vevő megvásárolhatja egy harmadik személy ingatlanát; ha az eladó meghatározott időn belül nem tudja megvenni a harmadik személy ingatlanát, akkor a vevő nem fog fizetni).

Ha a fél tudta, hogy lehetetlen szerződést kötött a régi Ptk. ún. biztatási kár szabályai szerint kártérítéssel tartozik a másik félnek (az új Ptk. az utaló magatartás elnevezést használja). Az ún. bíztatási kár jogintézménye utaló magatartás elnevezéssel maradt az új Ptk-ban, de kikerült az alapelvek közül. A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte (1959. évi IV. tv. 6. §) [2013. évi V. tv. 6:587. § (4) bek.]. Ha a másik fél tudott, vagy tudnia kellett a lehetetlenségről, kártérítést nem igényelhet a vele szerződőtől.

Fontos, hogy a lehetetlen szerződéstől meg kell különböztetni a lehetetlenülést, amelynek az lényege, hogy a teljesítés meghiúsulásának oka a szerződéskötés időpontját követően keletkezik. A lehetetlenülés egy szerződésszegési típus.