A településrendezési szakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések eltérnek a településrendezési tervezési tevékenység feltételeitől. A településrendezési szakértőkre speciális összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. A Szakmagyakorlási rendelet és az Építési törvény együttesen határozza meg a szakértői szerződés kötelező tartalmát.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.