Az épülő új négyszintes, 30 ezer négyzetméteres irodaházban a cégcsoport mintegy 1200 munkavállalója számára teremt modern, fenntartható és jóllétet támogató munkakörnyezetet. A fejlesztéssel megszépül az irodaház környezete is, zöldebb, park jellegű és emberközpontúbb lesz. Az MVM Neuron épülete a hazai új építésű irodaépületek között elsőként ért el a teljes irodaterületre vonatkozó WELL Előminősítést Magyarországon.

A 2026. április választásokat követően megalakult Országgyűlés első döntései között foglalkozott a háborús veszélyhelyzeti rendeletekkel, és számos rendeletet törvényi szintre is emelt. Egy 2026. februári veszélyhelyzeti rendelet kiemelt beruházássá nyilváníthatóvá tette a szénhidrogén-szállításhoz, -kezeléshez kapcsolódó beruházásokat is, függetlenül attól, hogy nincs európai uniós vagy központi költségvetési forrás a beruházásban.

A 2026. áprilisi országgyűlési választásokat követően az építésügy területe egy új elnevezésű minisztérium alá került, illetve egyes részterületeket más miniszterek irányítanak. Jelen tájékoztatóban összehasonlítjuk a Lázár János által vezetett Építési és Beruházási Minisztérium, és a Vitézy Dávid irányítása alatt álló Közlekedési és Beruházási Minisztérium feladatköreit. A cikket folyamatosan frissítjük a Minisztériumhoz kapcsolódó jogszabályi és egyéb változásokkal. Amennyiben megszületik például a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata, arról haladéktalanul tájékoztatást adunk.

Vitézy Dávid tárcájánál immár négy felső vezető ismert; a miniszter a politikai (a parlamenti kapcsolattartásért felelős) államtitkárát már május 11-én bemutatta, a közigazgatási államtitkár és két szakállamtitkár nevét a pünkösdi hétvégén, május 23-án, illetve 24-én jelentették be. Az elismert szakembernek számító Szemerey Samu lett a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.

Több szempontot is mérlegelniük kell azoknak, akik lakásvásárlásra – illetve a lakáshitelhez szükséges önerő előteremtése érdekében – takarékoskodnak. Ennél a megtakarítási célnál különösen nagy a jelentősége a várható időtávnak, a vállalt kockázatoknak, azok megosztásának, és persze a könnyű hozzáférés biztosításának is – mutatnak rá a BiztosDöntés.hu szakértői. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen eszközökbe fektessék a pénzüket azok, akik lakáscélra igyekeznek megtakarítani. A kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen nagyon sok múlik a vásárlás várható időpontjáig hátra lévő időn, a kockázatvállalási hajlandóságon, és persze azon is, hogy adott esetben milyen gyorsan lehet nagyobb hozamveszteség nélkül felszabadítani a megtakarítást.

A mai napon derült ki, hogy Vitézy Dávid lesz az új közlekedési és beruházási miniszter, aki már több mint húsz éve foglalkozik közlekedéspolitikával. A telex.hu élő beszélgetéséből kiderül, hogy milyen körülmények között zajlott a felkérés, és a leendő miniszter miért gondolja óriási lehetőségnek a felkérését. A tömegközlekedés, és ezen belül a vasút fejlesztése kifejezett prioritás lesz. A leendő miniszter elmondta azt is, hogy „azért is a beruházás szó került bele a minisztérium nevébe, mert azt szeretnék, hogy legyenek állami beruházások”. Pár órával a hivatalos felkérését követően a telex.hu élő adásában Vitézy Dávid, leendő közlekedési és beruházási miniszter nyilatkozott. Az alábbiakban összefoglaljuk az interjúban elhangzott - véleményünk szerint - legfontosabb építésügyi témákat.

A 2026. április 12-i országgyűlési választásokon a TISZA Párt kapott felhatalmazást a kormányzásra. Várhatóan az új kormány megalakulását követően az építésügyben is változásokra kerülhet sor. Az alábbi cikkben megpróbáltuk kigyűjteni, hogy a TISZA választási programjában milyen jellegű és tartalmú vállalások vannak, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak az építésügyben várható átalakításokhoz. Természetesen a gazdasági és adózási módosítások is kihatnak az építőipar szereplőire, de igyekszünk az építésügyet csak közvetlenül érintő programpontokra koncentrálni. A közlekedésfejlesztés területét, valamint a természet- és környezetvédelmet érintő vállalásokat sem említjük, illetve a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozó vállalások részleteit sem ismertetjük.

A 2026 április választásokat megelőző egyik legutolsó építésügyi jogszabályváltozás az Otthon Startos beruházásokat érintette. A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet kiegészítése alapján újabb 10 projekt kapott kiemelt státuszt, azonban ebben a listában is vannak olyan beruházások, amelyeket az érintett települések a jelenlegi formájukban nem támogatnak.

Az alábbiakban a 2026. február 27. napjától kötelezővé tett tervezési alaptérkép alkalmazásával kapcsolatosan felmerült, gyakorlati kérdésekre találják meg az Építésijog.hu szerzői, illetve a 2026. február 18-i "Építésijog.hu 2026 Településtervezés, tervezés és kivitelezés" című konferenciánk előadói által adott válaszokat. A válaszokat a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata is észrevételezte, külön is köszönjük a segítségüket. A "Tervezési alaptérkép - Gyakran ismételt kérdések-válaszok (GYIK)" jelenleg 35 darab kérdés-választ tartalmaz. Folyamatosan érkeznek a kérdések, és szerzőink folyamatosan dolgoznak a válaszokon. Amint elkészült egy válasz, azt feltöltjük az Építésijog.hu 28. gyakran ismételt kérdés-válasz gyűjteménybe.

A 2025. december 29-én kihirdetett építésügyi jogszabálymódosítások közül a legnagyobb terjedelmű - és talán a legnagyobb jelentőségű - a TÉKA-t érintő közel 100 változtatás. A 2026. január 14-étől hatályos, de - a kötelezően alkalmazandó TÉKA rendelkezéseken és az építési követelményeken kívül - csak a helyi építési szabályzatok TÉKA alapján történő megalkotását vagy módosítását követően érvényesülő előírásokról témákra bontva találják meg az Építésijog.hu szakértői által készített tájékoztatásokat.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében az új településtervek készítését érintő (ezek hatályba lépésével érvényesülő) TÉKA-módosítások közül egyes építési övezeti, övezeti előírásainak módosításai. A cikkből kiderül egyebek mellett, hogy intézményi vegyes területen 50 százaléknál nagyobb mértékben is lehet lakórendeltetés, új elemmel bővült a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető rendeltetések köre, illetve milyen változások történtek a közúti közlekedési és erdőterületekre vonatkozóan.

A hatósági eljárások során többször előforduló probléma, hogy a térképi és a természetbeni telekhatár sok esetben nem egyezik, amely eltérést csak földmérő jogosult megállapítani. 2026 januárjától ezért bevezetésre került a „tervezési alaptérkép” fogalma, amelynek benyújtását február végétől meg is követelik az építésügyi hatóságok az építészeti-műszaki dokumentáció részeként. A felmért eltérések jogkövetkezményeit az érintett telekhatár-szakaszokra a TÉKA szintén február végi kiegészítése tartalmazza. A cikkünkből kiderül egyebek mellett, hogy egyszerű bejelentéseknél is szükséges-e a tervezési alaptérkép, a térképi és a természetbeni telekhatár közül melyiket kell kötelezően figyelembe venni, és ki jogosult a tervezési alaptérképet elkészíteni.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében egyebek mellett bemutatjuk a zártsorú beépítés és az úszótelek szabályozásában bekövetkezett változásokat. Az elő-, oldal- és hátsókerteket érintően a TÉKÁ-ban szövegpontosítások történtek, illetve a helyi építési szabályzatok új lehetőséget kaptak a telepítési távolságok csökkentett mértékű megállapítására.

A TÉKA közvetlenül alkalmazandó előírásai közül több, zöldfelületi számításra vonatkozó előírás is kikerült, így az OTÉK alapú helyi építési szabályzatok esetében még a korábbi szabályok alapján lehet meghatározni a zöldfelület minimális mértékét. A 2026. január 14-étől hatályos TÉKA-módosítás a zöldfelület számítását több ponton is érintett, így például a kinyúló épületrészek alatti területekre és az élősövényekre vonatkozó szabályok is változtak.

A 2026. január 14-től hatályos TÉKA-módosítások több zöldterületre vonatkozó rendelkezést tartalmaznak. Az alábbi cikkben a települési zöldinfrastruktúra-hálózat kialakításának helyét érintő, a csere-zöldterület (vagy csere-erdőterület) kijelölésére vonatkozó településrendezési követelményekre és az új lakóterületek kijelölésével összefüggő zöldterületi követelményekre vonatkozó módosításokat mutatjuk be. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben a zöldterület beépítésre szánt területhez viszonyított százalékának megállapítási szabályai is kiegészültek.

A „TÉKA-módosítások 2026. január 14-től” című cikksorozatunk alábbi részében az új településtervek készítését érintő (ezek hatályba lépésével érvényesülő) TÉKA-módosítások közül a zöldterületekre vonatkozó módosításokkal foglalkozunk. A zöldterület övezetbe sorolásnak már nem előfeltétele a telek közterületként megtörtént ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A cikkünkben kitérünk arra is, hogy a változással megoldódott-e a magántulajdonban lévő zöldterületek problémája.

A meglévő épület utólagos hőszigetelésére már az OTÉK is tartalmazott könnyítéseket, azonban a TÉKA 2025. július 1-jétől alkalmazandó szövege több szigorítást is tartalmazott. 2026. január 14-ét követően a TÉKÁ-ban is van az utólagos hőszigetelésre vonatkozó olyan előírás, amely előnyösebb az OTÉK-szabályoknál. A TÉKA eldöntötte azt a vitát is, hogy a hőszigetelés bővítésnek minősül-e? Az is egyértelművé vált az Eljárási kódex módosításával, hogy az utólagos hőszigetelésre kell-e építési engedélyt vagy egyszerű bejelentést kérni.

A TÉKA VI-XI. Fejezetei, az országos építési követelmények közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések: ezeket az OTÉK alapú településrendezési eszközök vagy településtervek esetén is alkalmazni kell, és amennyiben tartalmazna valamilyen okból a helyi építési szabályzat ezekkel ellentétes vagy ezekkel össze nem egyeztethető előírásokat, úgy azokat nem lehet alkalmazni. 2026. január 14-étől a TÉKA több építési követelménye is módosult, amelyek közül jelen cikkben az egyes építményekre, építményrészekre vonatkozó fogalommeghatározások módosításait mutatjuk be. Kiemelten fontosnak tartjuk az előtető, az erkély, a loggia, a kerti építmény és az önálló rendeltetési egység új szabályait, illetve az új lakásokhoz tartozó tárolók elhelyezésének módosított követelményét.

A TÉKA VI-XI. Fejezetei, az országos építési követelmények közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések: ezeket az OTÉK alapú településrendezési eszközök vagy településtervek esetén is alkalmazni kell, és amennyiben tartalmazna valamilyen okból a helyi építési szabályzat ezekkel ellentétes vagy ezekkel össze nem egyeztethető előírásokat, úgy azokat nem lehet alkalmazni. 2026. január 14-étől a TÉKA több építési követelménye is módosult, amelyek közül jelen cikkben az egyes építési követelményeket érintően hatályba lépett változásokat mutatjuk be. Egyebek mellett az érintett változások: vályogházak lábazata, illetve alapozása; légaknákra, légudvarokra vonatkozó szabályváltozások; felvonók méretére vonatkozó enyhítések; belső légállapotra előírt konkrét páratartalmi követelmények törlése; szellőztetés követelményeinek módosítása.

A TÉKA 34. § (6)-(12) bekezdései a közvetlenül alkalmazandó rendelkezések közé tartoznak. A mezőgazdasági területek azon épület elhelyezési szabályait találhatjuk meg ezekben a szakaszokban, amelyek 2025. augusztus 28-ig nem szerepeltek a kötelezően, közvetlenül alkalmazandó TÉKA-rendelkezések felsorolásában. 2026. január 14-étől a zártkerti művelés alól kivett földrészletekre vonatkozó rendelkezések is módosultak, és generális előírást tartalmaznak ezen zártkertek beépíthetőségére. A cikkünkből kiderül, hogy a helyi építési szabályzat előírhat-e a zártkertekre TÉKÁ-nál kisebb beépíthetőséget, illetve, hogy milyen feltételekkel van lehetőség a lakóépület építésére.