EZT OLVASTA MÁR?
×

Július 1. napjától új jogszabály alapján történik az egyszerű bejelentés

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2016.06.21. 08:32

Közzétéve: 2016.06.21. 07:45

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján történhet 2016. január 1. napjától. A jogszabályalkotó felismerte a jogszabálycsomag hiányosságait és a januári változások óta dolgozott azok korrigálásán és pontosításán. 2016. július 1. napjától új szabályrendszer lép életbe.


Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám
Érintett jogszabály: 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
Új jogszabály: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. július 1.

1.
Egyszerű bejelentés – csak elektronikusan


A lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2016. január 1. napjától határozta meg az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek létesítésének feltételeit. Az új szabályozás felkavarta az építésügy – állóvíznek évek óta nem nevezhető – közegét, és a jó szándék ellenére, több gyakorlati problémát okozott a jogalkalmazásban. A bürokráciacsökkentés és egyszerűsítés elve továbbra is meghatározó, de az egyszerű bejelentés esetében 2016. július 1. napjától új szabályrendszer lép életben. Addig pedig, az átmeneti időszakban a korábbihoz hasonló, de mégis fontos változások szerint történhet meg az egyszerű bejelentés.

Ahogy azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2016. május 13. napján hatályba lépő módosításában is láthattuk, 2016. július 1. napjával a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésének egyszerű bejelentését kizárólag elektronikus úton lehet majd megtenni. Az új szabály illeszkedik ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy a közigazgatási ügyek nagy része elektronikusan intézhető legyen. Az ÉTDR megjelenésével az építésügy nagy lépést tett az elektronikus ügyintézés terén az engedélyezési eljárásokban történő alkalmazásával, de az egyszerű bejelentés esetében a kizárólagos elektronikus ügyintézés előírása egy újabb nagyobb előrelépést jelent.

Tagadhatatlan tény, hogy az egyszerű bejelentés során benyújtott dokumentáció tervlapjainak aláírási kötelezettségének hatályon kívül helyezése kulcsfontosságú e kérdéskörben. Az egyszerű bejelentés során, a kivitelezési dokumentációt, az engedélyezési eljárásokból már ismert, PDF/A formátumban kell az építési naplóba feltölteni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. a) pont; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. §].

2.
Tovább egyszerűsödik az építésügyi hatóságok szerepe


A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai értelmében az egyszerű bejelentést az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságokhoz kell megtenni előzetesen, mely után a hatóság tulajdonképpen ellenőrizte a bejelentések és mellékletük adattartalmát és azok esetleges hiányosságairól tájékoztatnia kellett írásban a bejelentőt. Ha nem is előzetes engedélyezési jogkörben, és szakmai és hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, de az egyszerű bejelentés folyamatában az építésügyi hatóságok megkerülhetetlen szerepet játszottak, játszanak.

Ugyanakkor mivel a szakmai és hatósági ellenőrzés a bejelentések esetében utólagos és az építésfelügyeleti hatósághoz telepített hatáskör, így az építésügyi hatóságok előzetes vizsgálódása visszás helyzetet teremtett, mivel a hiányosságokról szóló értesítőjében gyakorlatilag előzetes hatósági véleményt mondott a bejelentésről. Az egyszerű bejelentési dokumentáció kiforratlansága okán pedig ez gyakran feszültség forrása volt az építtető és a hatóság között, mert bár engedélyező hatóságként a bejelentést nem bírálhatta el az építésügyi hatóság, a hiányosságok nevesítésével és a bejelentés szabálytalannak minősítésével a gyakorlatban mégis előzetes kontrollt valósított meg.

Az új jogszabály helyre teszi a szerepeket és megszünteti a korábbi gyakorlatot, szem előtt tartva a jogszabályalkotó abbéli markáns szándékát, hogy az egyszerű bejelentések esetében az önkéntes jogkövető állampolgári magatartás és a hatóság utólagos ellenőrzése valósuljon meg a gyakorlati jogalkalmazásban is. Ennek megfelelően – az elektronikus ügyintézés segítségével – az új kormányrendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) hatálybalépése után az egyszerű bejelentések az építési napló készenlétbe helyezésével történhetnek meg. Az építési napló készenlétbe helyezésének szükséges, de nem elégséges feltétele lesz, hogy a naplóba feltöltésre kerüljön az építész tervező által készített kivitelezési dokumentáció. Az így megtett egyszerű bejelentés után - továbbra is - tizenöt nap elteltével kezdhető meg csak az építkezés [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (1) bek., 2. § (2) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. §, 4. § (1) bek.].

3.
Építésügyi hatósági tájékoztatás – már csak a bejelentésről


Az elektronikus egyszerű bejelentésről (az építési napló készenlétbe helyezéséről) az építéssel érintett telek fekvése szerinti általános építésügyi hatóság (elektronikusan) értesül. Majd ez után tizenöt napon belül tájékoztatnia kell a bejelentésről
- a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,
- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

A jelenlegi előírásokhoz képest fontos változásokat láthatunk az új kormányrendeletben.

Először is az építésügyi hatóság a bejelentés hiányairól nem küld tájékoztatást a továbbiakban a bejelentőnek, vagyis nem vizsgálja a bejelentés adattartalmát sem. Értesítési kötelezettsége továbbra is van, de ez már tizenöt napon belül történő értesítés, és nem az építésfelügyeleti hatóság felé teszi meg, mivel a felügyeleti hatóság az építésügyi naplóba történő bejelentésről szintén értesül. Ennek megfelelően az építésügyi hatóság újdonságként még a területi szakmai kamarán kívül az önkormányzat jegyzőjét kell, hogy értesítse az egyszerű bejelentésről.
Előbbit azért kell értesíteni, mivel a bejelentéshez feltöltött kivitelezési dokumentáció elkészítésénél a Magyar Építész Kamara, valamint a Magyar Mérnök Kamara szakmai követelményeket tartalmazó együttes szabályzatát kötelező figyelembe venni, így az ellenőrzés e tekintetben is biztosítható. Utóbbit pedig a település érintettsége miatt, illetve amennyiben a jövőbeni jogszabályok azt lehetővé teszik, a településképi szempontok érvényesítése céljából [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. §].

4.
Nem minden eltérés során kell új bejelentést tenni


A 2016. június 30. napjáig hatályos 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben nincs előírás arra vonatkozóan, hogy pontosan, milyen esetekben kell új bejelentést tennie építtetőnek. Illetőleg a jogszabály pontosabban azt tartalmazza, hogy gyakorlatilag bármilyen jellegű eltérést az eredeti egyszerű bejelentéstől előzetesen be kell jelentenie építtetőnek a hatósághoz. Ez elég szigorú előírás, úgy, hogy jelenleg az építési engedélyektől is el lehet térni már, bizonyos feltételek mellett, hogy arra módosított építési engedélyt ne kelljen előzetesen kérni. Ebben is változást hoz az új jogszabály – mint ahogy azt az Étv. 2016. május 13. napján hatályba lépő módosításából is tudni lehetett – mivel konkrétan felsorolja azokat az eseteket, mely során kötelező a bejelentéstől való eltérést, az azt megelőző tizenöt nappal bejelenteni.

Amennyiben a változás érinti a
- az épület alaprajzi méretét
- az épület beépítési magasságát
- a lakások, önálló rendeltetési egységek számát
- épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
- az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét, úgy az építési naplóba feltöltött, a változást bemutató tartalmú, kivitelezési dokumentáció feltöltésével és eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell azt megtenni. Ennek elmulasztása esetén a szabálytalan építési tevékenység jogkövetkezményeivel kell számolnia az építtetőnek [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. d) pont; 456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (5) bek.; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § és 5. §].

5.
A felépült épületről az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványt


Az egyszerű bejelentéssel felépült lakóépületre (a felépítés tényét igazolandó) hatósági bizonyítvány az érintett telek fekvése szerinti települési jegyzőtől kell megkérni a hatályos bejelentési Korm. rend. alapján. A rendelet hatályba lépése óta érezhető volt, hogy ez vélhetően egy szerencsétlen megfogalmazás, mivel az építésügyi rendszert tekintve már régóta csak az építésügyi hatáskörrel rendelkező jegyzők azok, akik az építésügy államigazgatási rendszerében hatáskörrel és feladatokkal rendelkeznek. Alapjában véve az elképzelés, hogy a települési jegyzők és így az önkormányzatok, részt vegyenek az egyszerű bejelentés folyamatában nem ördögtől való, sőt talán igény is volna rá a települések részéről. Elég, ha azt nézzük, hogy az építésügyi eljárásokhoz több esetben szorosan kapcsolódó telekalakítási eljárásokban a mai napig a települések jegyzői látnak el szakhatósági feladatokat. A hatályba lépő kormányrendelet azonban „helyre teszi” a feladatot és július 1-től az egyszerű bejelentéssel felépült lakóépületekről már az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványokat, melyhez az eddigi mellékleteken túl az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 4. számú melléklete szerinti statisztikai adatlapot (használatbavételre vonatkozó adatlap) is mellékelni kell [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6. §].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt