Előfizetés
Kötelező tervezői felelősségbiztosítási 1x1 – Gyakran ismételt kérdések-válaszok (Frissítve: 26.01.14.)
Közzétéve: 2024.10.29. 21:21 | Utolsó frissítés: 2026.01.16. 09:00
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A tervező 2025. január 15-től a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. E mellet 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
Az Építésijog.hu előfizetői az alábbi összeállításban a tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos konkrét kérdésekre kaphatnak válaszokat. A GYIK-ot az Euro-Sales Kft. közreműködésével folyamatosan bővítjük (jelenleg 10 kérdés-választ tartalmaz).
Igen. Minden esetben meg kell viszont vizsgálni, hogy a szakmai paraméterek (térítés terjedelme, biztosított tevékenység, felelősségbiztosítási limitek, árbevétel adat) megfelelnek-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, ideértve a 2026. január 14-étől hatályos követelményeknek is.
Igen. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként a megfelelő tervezői jogosultságon felül a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet ) 15/F. § (1) bekezdése kötelező felelősségbiztosítást ír elő.
Nem, a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak olyan szűkítést, hogy csak az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló félnek kell felelősségbiztosítási szerződést kötni.
A felelősségbiztosítási limit meghatározásának elsődleges alapja 2026. január 14-től az éves nettó árbevétel, és csak ennek hiányában az éves nettó jövedelem.
Az éves nettó árbevétel alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári évnek az építészeti-műszaki tervezési tevékenységből, a tervellenőrzésből és a tervezői művezetési tevékenységből származó árbevételét kell érteni, amelyből le kell vonni az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési, tervellenőrzési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó árbevételt vagy jövedelmet.
Minél magasabb az éves nettó árbevétel, annál magasabb kötelező felelősségbiztosítási limit megkötése szükséges.
Igen, a biztosítási évfordulóval kezdeményezni kell a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó árbevétel - ennek hiányában – éves nettó jövedelem alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
Részben. Egyrészről a jogalkotó egységesített, hogy ne két külön szabályrendszer alapján kelljen biztosítást kötni. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapján, 2024. október 1. napjával hatályba lépett egy új Eljárási kódex. Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) magába olvasztotta az egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (régi Eljárási kódex). Lásd még: 05.2.2. Mihez szükséges egyszerű bejelentés vagy építési engedély? A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti lista
Másrészről a kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre a Szakmagyakorlási kódex szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 56. § (3) bek.].
Nem, a 266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet más szakmai paramétereket határoz meg a 15/H. § (1) bekezdésében.
Igen, a szerződés szabad megállapodás tárgya. Amennyiben a megrendelő úgy látja, hogy az adott beruházás kapcsán nem elegendőek a Szakmagyakorlási kódexben meghatározott biztosítási paraméterek, más, szigorúbb követelményt is megfogalmazhat a tervezési szerződés megkötésének feltételeként.
A biztosítónak kötelessége díjmentesen fedezet igazolást kiállítani [266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet 15/J. § (2) bek.]. 2026. január 14-ét követően a fedezet igazolás kiállításának határideje a kérelem beérkezésétől számított 8 nap napról 15 napra változott.
Mindegyik vállalkozásnak meg kell kötnie, mely építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végez, tervezési szerződést köt. A 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 2026. január 14-étől hatályos módosítása, ezt a gyakorlatot jogszabályi szinten is megerősíti a 15/F. szakasz (1) bekezdésében. A tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni
a) az egyéni tervező a saját tevékenységére,
b) az egyéni vállalkozóként működő tervező a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére, valamint
c) a gazdasági társaság a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére.
A gazdasági társaságként kötött felelősségbiztosítási szerződés nem fedezi az egyéni vállalkozó tervezőként, illetve pl. adószámmal rendelkező tervezőként okozott károkat és fordítva. Ha a tervező párhuzamosan két gazdasági társaság útján végez tevékenységet, az egyik által megkötött felelősségbiztosítás nem fogja fedezni azon károkat, melyeket egy másik gazdasági társaság okozott.
Lásd még: 2026 januártól egyértelművé vált, hogy egy tervező után akár három felelősségbiztosítást is kötelező megkötni
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervezőnek a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, de 2024 decemberében már megjelentek az első kötelező felelősségbiztosítási termékek.
Az Euro-Sales Kft. közreműködésével készített, IDE kattintva elérhető tájékoztatónkból kiderül, hogy van arra is lehetőség, hogy teljesen online kössék meg a kötelező felelősségbiztosítást.
Dr. Püski András, a kotelezofelelosseg.hu szakértőjének tájékoztatója itt tekinthető meg:
A IDE kattintva egyszerűen és gyorsan lehetőség nyílik ajánlatkérésre, szerződéskötésre. A www.kotelezofelelosseg.hu szakértői a felmerülő kérdéseket is készséggel megválaszolják, akár a meglévő szerződések felülvizsgálatát is elvégzik.
Kamarai konstrukciók, egyedi kedvezmények, tervezői felelősségbiztosítások kötése és felülvizsgálata, egyszerűen, on-line.
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján végzett egyszerű bejelentések egyes eseteiben a 2019 októberi változásokat követően is kötelező volt a tervezői felelősségbiztosítás. A tervezőnek a kivitelezési dokumentáció feltöltésével egyidejűleg nyilatkoznia kellett az elektronikus építési naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről (155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/E. § (1) bek.).
A 2025. január 15-étől bevezetett, kötelező felelősségbiztosítás esetében ilyen feltöltési kötelezettség nincs.
A feltöltési kötelezettségnek a jelenlegi szabályozási környezetben nem is lenne jelentősége. Ennek az az oka, hogy a felelősségbiztosítás az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltétele, tehát, nem lehet gyakorló tervező, felelősségbiztosítás nélkül. A biztosítás összes adata le van adva a kamarának, az ellenőrzés és a nyilvántartás a területi kamarák feladata. A megrendelő nem fordulhat kárigénnyel a biztosítóhoz, ezért a megrendelőnek a kötvényszám igazából indifferens.
Függetlenül attól, hogy nincs az építési naplóba feltöltési kötelezettség, 2025. január 15-től minden nyitott státuszú elektronikus építési naplóban van lehetőség a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítási adatok megadására és a biztosító által kiállított igazoló dokumentum feltöltésére (lásd: az e-epites.hu tájékoztatását IDE kattintva).
Tervezői felelősségbiztosítás feltöltéséhez „Építész tervező” szerepkör szükséges
A kivitelezői felelősségbiztosítás feltöltéséhez „Kivitelező – napijelentésért felelős” szerepkör szükséges
Nem, ilyen kötelezettséget nem kell teljesíteni a 2026. január 14-étől átstrukturált rendszerben sem.
A gazdasági társaság munkavállalói, alkalmazottai automatikusan biztosítottak a munkaviszony tartama alatt. Az illetékes területi kamara mindösszesen annyit fog kérni a cégvezetéstől, hogy nyilatkozzon arról, hogy a munkavállaló biztosított. Ezt a nyilatkozatot nyugodtan meg lehet tenni, hiszen egy esetleges kárigény mindig a tervezési szerződést kötő és biztosított gazdasági társasággal szemben kerül érvényesítésre. A felelősségbiztosítási szerződés pedig kiterjed a társaság kötvényben megnevezett valamennyi tevékenységére és értelemszerűen munkavállalóira is.
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2026. január 14. napjától hatályos pontosítása kizárólag egyértelműen és jogszabályi szinten is rögzítette a polgári jogi szabályoknak megfelelően a biztosítók által már alkalmazott gyakorlatot. Erre tekintettel nem volt szükség arra, hogy a jogalkotó átmeneti időt biztosítson a szerződések megkötésére, átalakítására, mivel már a jogszabálymódosítást megelőzően is a jelenleg már a Szakmagyakorlási kódexben is megjelenő szempontok alapján kellett megkötni a kötelező felelősségbiztosítási szerződést.
Lásd még: 2026 januártól egyértelművé vált, hogy egy tervező után akár három felelősségbiztosítást is kötelező megkötni
A jogszabályi pontosítás alapján javasoljuk mindazon tervezőnek a felelősségbiztosítási szerződésének, szerződéseinek az áttekintését, aki több jogi formában is végzi a tervezői tevékenységét, akár a www.kotelezofelelosseg.hu szakembereinek bevonásával.
