04. Hogyan jöhet létre a szerződés?

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2008.09.09. 17:10 | Utolsó frissítés: 2014.09.23. 20:07

Olvasási idő: 9 perc
szerződésszerződéskötési ajánlatszerződés hatályaOnline képzések
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

Számtalan vita alakul ki arról a felek között, hogy egyáltalán kötöttek-e egymással szerződést. Téves például az az elképzelés, hogy a szerződés csak együttes aláírás mellett jöhet létre, vagy hogy a megrendelés elküldése önmagában nem számíthat szerződéses ajánlatnak.


1.
Mi minősül szerződéskötési ajánlatnak?

Fontos kiemelni, hogy a szerződési akarat még nem jelent a másik fél irányába semmiféle jogot vagy kötelezettséget, csak akkor, ha ezt közzétesszük vagy célzottan a másik féllel közöljük. Kizárólag az ilyen szerződési nyilatkozathoz fűződhetnek joghatások. Az ajánlat közlésével indul meg a szerződéskötési folyamat.

Ajánlat a régi Ptk. szerint
:
a) a szerződéskötés céljából tett,
b) egyoldalú és címzett
c) akaratnyilatkozat.

Ajánlat az új Ptk. szerint
:
a) szerződés megkötésére irányuló,
b) szándékát egyértelműen kifejező és
c) a lényeges kérdésekre kiterjedő
d) jognyilatkozat [2013. évi V. tv. 6:64. § (1) bek.].

2.
Mikor válik hatályossá az ajánlat?


Hatályossá válik a 2014. március 14-ig tett ajánlat (nyilatkozat):
a) szóban vagy szóbeli üzenettel tett ajánlat (nyilatkozat): a másik fél tudomásszerzésével
b) írásban vagy távirati úton közölt ajánlat (nyilatkozat): a másik félhez történő megérkezéssel (1959. évi IV. tv. 214. §).

Az új Ptk. már a szóbeli vagy írásbeli ajánlat formájához, hanem a felek kapcsolatához köti az ajánlat hatályosulásának előírásait, és szabályozza a ráutaló magatartással tett ajánlat jogi sorsát is. Hatályossá válik a 2014. március 15-ét követően tett ajánlat (nyilatkozat):
a) jelenlévők között nyomban,
b) távollevők között a címzetthez való megérkezéssel,
c) ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével,
d) a nem címzett jognyilatkozat megtételével [2013. évi V. tv. 6:5. § (1)-(4) bek.]
e) az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik [2013. évi V. tv. 6:84. § (1) bek.].

Az új Ptk. már meghatározza azt is, hogy mi minősül jelenlévők között tett nyilatkozatnak. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez [2013. évi V. tv. 6:5. § (1) bek.].

A hatályos ajánlat esetében megkezdődik az ajánlati kötöttség, azt visszavonni csak a másik fél beleegyezésével lehet. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia. Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie (1959. évi IV. tv. 214. §).

3.
Főszabály: a nyilatkozó az ajánlathoz kötve van!


Ajánlati kötöttség
: Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad.

Az ajánlati kötöttség nem áll fenn az alábbi esetekben:

a) Nincs ajánlati kötöttség
Ha az ajánlattevő kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta (az új Ptk. ezt az esetet már nem tartalmazza, azonban a szerződéses szabadság elve alapján van erre is lehetőség);

b) Megszűnt az ajánlati kötöttség
Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja (az új Ptk. szerinti előírás, hogy írásbeli ajánlat csak írásban vonható vissza) [2013. évi V. tv. 6:5. § (3) bek.]. [2013. évi V. tv. 6:5. § (2) bek.; 6:64. § (1) bek.];

A hatályossá vált ajánlat viszont nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg [2013. évi V. tv. 6:5. § (3) bek.]. Az új Ptk. szerint tehát az ajánlat főszabály szerint visszavonható.

c) Letelt az ajánlati kötöttség időtartama
Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. Ajánlati kötöttség időtartama:
a) jogszabály szabályozhatja (ritka);
b) az ajánlattevő határozza meg;
c) ha sem az ajánlattevő, sem jogszabály nem határozza meg:
ca) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;
cb) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta (pl. postafordultával);
d) a másik fél általi visszautasítással [2013. évi V. tv. 6:64. § (1) bek., 6:65. § (1) bek.].

A régi Ptk. az ajánlati kötöttség időtartamát hasonlóan szabályozta. Ugyan a másik fél általi visszautasítás nem szerepelt az ajánlati kötöttséget megszüntető esetek között, azonban a gyakorlatban ezt értelemszerűen az ajánlati kötöttség megszüntetéseként értékelték (1959. évi IV. tv. 211. §).

d) Elektronikus szerződési nyilatkozat késedelmes visszaigazolása
Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül [2013. évi V. tv. 6:84. § (2) bek.].

4.
Az ajánlatra adott elfogadás hozza létre a szerződést


A másik félnek az ajánlati kötöttség időtartamán belül kell a válaszát az ajánlattevő tudomására hoznia, ellenkező esetben csak az ajánlattevőn múlik, hogy azt elfogadja-e.

Az ajánlati kötöttség időtartamán belül a következő válaszok lehetségesek [2013. évi V. tv. 6:66. §, 6:67. §]:


Nincs válasz

Főszabály szerint nem jön létre a szerződés. Jogszabály vagy a felek rendelkezése alapján - kivételes esetben - a hallgatással mint ráutaló magatartással is létrejön a szerződés.

 

Elutasítás

 

 

Nem jön létre a szerződés.

 

Elfogadás eltérő tartalommal
(akar szerződni, de más, módosított feltételekkel)

 

 

 

 

 

A régi Ptk. szerint Új ajánlatnak kell tekinteni. Újrakezdődik az ajánlati szakasz, akkor jön létre a szerződés, ha az eredeti ajánlattevő elfogadja a módosításokat.
DE a Ptk. szerint az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz (vagyis létrejön a szerződés). A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha
a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.


Elfogadás

(az ajánlat teljeskörű elfogadása)

 

 

 

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. A Ptk. szerint a lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltétel esete kivételt képez.

Létrejön a szerződés. Ezt követően
- csak a másik fél beleegyezésével lehet módosítani a szerződést,
- nincs lehetőség eltérő tartalmú ajánlatot tenni, akkor sem, ha az ajánlati kötöttség ideje nem ért véget.


5.
Mikor jön létre a szerződés?

Elsődlegesen is fel kell hívni a figyelmet az új Ptk. egy jelentős változást bevezető rendelkezésére. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik [2013. évi V. tv. 6:67. § (3) bek.]. Vagyis a hozzánk megküldött szerződés akár az aláírásunk nélkül is szerződéssé válhat!

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. Hatályossá válik a 2014. március 15-ét követően tett elfogadó jognyilatkozat:
a) jelenlévők között nyomban,
b) távollevők között a címzetthez való megérkezéssel,
c) ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével [2013. évi V. tv. 6:69. § (1) bek., 6:5. § (1)-(4) bek.]. A korábbi Ptk. a ráutaló magatartással tett jognyilatkozatok kapcsán nem tartalmaz előírást, a jelenlevők és távollévők vonatkozásában ugyanilyen rendelkezéseket alkalmaz (1959. évi IV. tv. 213. §).

Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye [2013. évi V. tv. 6:69. § (2) bek.]. Vagyis főszabály szerint az ajánlattevő személyéhez kapcsolódik a szerződéskötés helye.

6.
Mi történik ha elkésett az elfogadó nyilatkozat?

Késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén főszabály szerint a szerződés nem jön létre [2013. évi V. tv. 6:68. § (1) bek.]. A régi Ptk. csak annyit rögzített, hogy ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön (1959. évi IV. tv. 214. §).

Az új Ptk. kivételként szabályozza, hogy a késedelem esetében is létrejön a szerződés:
a) Ha az ajánlattevő elfogadja a választ, és erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet (vagyis ugyan késve küldték meg az elfogadást, de az ajánlattevő mégis elfogadja azt) [2013. évi V. tv. 6:68. § (2) bek.];

b) Ha az ajánlattevő nem fogadja el a választ, de
- az elfogadást időben elküldték, csak az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett az elfogadó jognyilatkozat, és
- a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz, és
- az ajánlattevő késedelem nélkül nem tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak.

Vagyis a továbbítás valamilyen problémája mellett akkor sem jön létre a szerződés, ha a késve érkezett válaszról az ajánlattevő értesíti az elfogadást küldő felet.

A szerződés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz [2013. évi V. tv. 6:69. § (3) bek.].

7.
Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés

Gyakran előfordul, hogy a szerződést ugyan aláírják a felek, azonban annak hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá [2013. évi V. tv. 6:118. § (1) bek.]. A régi Ptk. jogtechnikailag eltérő rendelkezést tartalmazott, a korábbi szabály szerint a szerződés érvényesen létre sem jött (1959. évi IV. tv. 215. §).

A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni [2013. évi V. tv. 6:118. § (2) bek.].

A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik [2013. évi V. tv. 6:118. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy hiába van egy érvényes, aláírt szerződésünk, abból számunkra semmilyen jog vagy kötelezettség nem keletkezhet (pl. nem vásárolhatjuk meg az ingatlant, ha a kiskorú eladó érdekében eljáró gyámhatóság azt nem hagyja jóvá).

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...