10.1. A szerződés teljesítése. A teljesítési hely és idő

Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek a szerződésben mindenképpen rögzítik, hogy a szerződést hol és mikor teljesíteni. Az új Ptk. jelentős egyszerűsítéseket vezetett be, és a gyakorlathoz jobban igazodó teljesítési hely és idő szabályokat rögzít arra az esetre, ha a felek nem határozták volna meg, hogy mikor és hol akarják a megállapodásokat teljesíteni.

1.
A szerződés teljesítésére vonatkozó előírások

1.1. A teljesítéssel kapcsolatos kérdések: hol, mikor és hogyan

Amikor a felek szerződést kötnek egymással általában rendelkeznek arról, hogy a szerződést hol, mikor és hogyan kell teljesíteni. Főszabály szerint ezekben a kérdésekben nem is kell megállapodniuk - ezek nem minősülnek ún. lényeges elemeknek -, ezek nélkül is érvényes a szerződés. Ezek tipikusan olyan kérdések, amelyekbe a jogalkotók nem kívánnak beleszólni, de a Polgári Törvénykönyv (a régi és az új Ptk.) is szabályozza azokat az eseteket, amikor a felek valamelyik részletben nem állapodnak meg (pl. csak egy dolog pontos határidőben történő megrendeléséről és leszállításáról szól a szerződés, de abban nem állapodnak meg, hogy hol történik meg az átadás).

Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg a régi és az új Ptk. részletesen rögzíti:
- a teljesítés helyére
- a teljesítési idejére
- a teljesítés módjára
vonatkozó előírásokat.

Azért van ezeknek a részleteknek kiemelt jelentősége, mert egyrészt csak akkor felel meg egy teljesítés a szerződésnek, ha a felek megállapodásának - vagy ennek hiányában a Ptk. rendelkezéseinek - megfelelő helyen, időben és módon történik. Bármelyik elemmel kapcsolatos hiányosság következtében a teljesítés nem lesz szerződésszerű, vagyis szerződésszegés történik.

Másrészt vannak olyan szerződések is, amelyek érvényesen létre sem jönnek addig, amíg a felek meg nem állapodnak valamelyik elemben (pl. a vállalkozási szerződés érvényes létrejöttéhez a bírósági gyakorlat alapján szükséges egyebek mellett a teljesítés határidejében történő megállapodás is).

Nagyon fontos: mindig legyünk tisztában azzal, hogy a szerződésünkben rögzített feltételek mellett esetlege a Ptk. is előírhat számunkra valamilyen jogot vagy kötelezettséget a szerződés teljesítésével kapcsolatban. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.

1.2. A teljesítés és a kárveszélyviselés kapcsolata

A kárveszélyviselés a tulajdonos egyik kötelezettsége, és azt jelenti, hogy a tulajdonos viseli a tulajdonában beállott minden olyan kárt, amelynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni. Ha valaki a megfelelő időben és helyen teljesít, akkor főszabály szerint a kárveszélyviselés a másik félre száll át. A régi és az új Ptk. is azonosan szabályozza, hogy a teljesítéssel – néhány kivételtől eltekintve – száll át a kárveszély is a másik félre (1959. évi IV. tv. 279. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:122. §].

Példa: Építési anyagot rendeltem a cégem székhelyére. Ha a szállító tévedésből rossz címre küldi az anyagot, és onnan ellopják, követelhetem, hogy szállítsa le a székhelyre is (a kárt a szállító viseli). Ha a szállító a székhelyre szállítja, és onnan lopják el az anyagot, csak az ár újbóli kifizetése mellett kérhetem, hogy küldje el ismét a szállítmányt (a kárt a cégem viseli, mert a székhelyre való leszállítással a kárveszélyviselés már a cégemet terheli).

A teljesítéssel történő kárveszélyviselések alól a Ptk. az alábbi kivételeket határozza meg:
a) ha a jogosult késedelembe esik - pl. nem fizeti ki egy részletet - éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítés már megtörtént volna – az átvételi késedelemmel a kárveszély a jogosultra száll át. (1959. évi IV. tv. 303. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:156. § (3) bek.];
b) adásvételi szerződésnél, ha a vételárat részletekben fizetik ki, a vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli (1959. évi IV. tv. 376. § (4) bek.) – a Ptk. ezt a szabályt már nem tartalmazza;
c) vállalkozási szerződéseknél a megkezdett, illetve a befejezett, de még át nem adott mű tekintetében speciális, a felek felelősségéhez igazodó szabályok rendezik a kárveszélyviselést (1959. évi IV. tv. 400. §) [2013. évi V. tv. 6:248. §];
d) építési és szerelési szerződéseknél a megrendelő által előzetesen átvett munkarészek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjától a megrendelőre száll át (1959. évi IV. tv. 405. §, 407. §) – a Ptk. a kivitelezési szerződés vonatkozásában speciális kárveszélyviselési szabályt nem tartalmaz.

2.
Hol kell teljesíteni a szerződést?

2.1. A teljesítés főszabály szerint a felek által kijelölt helyen történik

A teljesítés helyét elsődlegesen a felek jelölhetik ki. A bíróság egy vonatkozó döntésében kimondta, hogy az együttműködési kötelezettség keretében a jogosult a teljesítés helyének megjelölésénél kellő gondossággal tartozik eljárni. Nem jelölhet ki tehát olyan területet vagy telepet, ahol a szerződés zavartalan és biztonságos teljesítésének körülményei nincsenek biztosítva. Ha a kötelezett teljesítése azért válik lehetetlenné mert a jogosult e feltételeket nem biztosította, ennek jogkövetkezményeiért a jogosultat terheli a felelősség (lásd: BH1984. 272.).

2.2. Teljesítési hely a régi Ptk. alapján

Amennyiben a felek ebben nem állapodnak meg a teljesítés helyéről, a régi Ptk. szerint a teljesítés helye attól függ, hogy a szolgáltatás átlépi-e a település közigazgatási határait:
a) Helyi teljesítésről akkor beszélünk, ha a szerződés tárgyát a kötelezett lakó- vagy székhelyével megegyező településre kell szállítani, vagy ott kell elvégezni.
b) Helyközi teljesítésről akkor beszélünk, ha a szerződés tárgyát nem a kötelezett lakó- vagy székhelyével megegyező településre kell szállítani, vagy nem ott kell elvégezni (a bírói gyakorlat a nagyobb városokban a különböző kerületek közötti teljesítés esetét is ilyennek minősíti).

a) Helyi teljesítés esetében a teljesítési hely:
- A kötelezett lakóhelye (székhelye), kivéve, ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik (például: a kazán beüzemelését csak a kazán használati helyén lehet elvégezni)
- A szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van (például: az elromlott berendezés megjavítására kötnek szerződést a felek, és a vállalkozó is tudja, hogy hol van a berendezés)
- A jogosult lakóhelye (székhelye), pénztartozás esetében
- Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél (ebben a sorrendben):
- a jogosult által kijelölt hely,
- a jogszabály által kijelölt hely,
- a jogosult székhelye (telephelye),
- a rendeltetési állomás, ha a teljesítés fuvarozó közbejöttével történik.

b) Helyközi teljesítés esetében a teljesítési hely:
- Az a hely, ahol a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja az árut (ha tehát például a berakodásnál - nem a kötelezett tevékenysége miatt - vagy a szállításnál megsérül az áru, az már a megrendelő kára lesz).
- Fogyasztói szerződés esetében az a hely, ahol a fogyasztónak átadják. Vagyis a fogyasztó - aki lehet magánszemély és cég is, a lényeg, hogy ne a gazdasági tevékenységébe tartozó dologra vonatkozzon a szerződés - és a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében kötő személy között a teljesítés a fogyasztó részére történő átadással valósul meg, akkor is, ha fuvarozó útján juttatják el a terméket).
- A jogosult lakóhelye (székhelye), ha a kötelezett a dolgot - a szerződés szerint - saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak (ha tehát például a berakodásnál vagy a szállításnál megsérül az áru, az a kötelezett kára lesz).
- Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél (ebben a sorrendben):
- a jogosult által kijelölt hely,
- a jogszabály által kijelölt hely,
- a jogosult székhelye (telephelye),
- a rendeltetési állomás, ha a teljesítés fuvarozó közbejöttével történik (1959. évi IV. tv. 278. §).

2.3. Teljesítési hely az új Ptk. alapján

Az új Ptk. lényegesen leegyszerűsíti a teljesítési hely szabályait, mivel már nem tér ki a helyközi teljesítés, a teljesítési segéd, a saját szállítóeszközzel történő küldés és a fogyasztói szerződésre vonatkozó eltérő rendelkezésekre. A 2014. március 15-ét követő szerződések teljesítése helye kapcsán már nincs eltérő rendelkezés a gazdálkodó szervezetekre sem.

Az új Ptk. szerint a szolgáltatás teljesítésének helye:
a) nem természetes személy kötelezett esetében, a kötelezett kötelem keletkezésének időpontja szerinti:
- telephelye (több telephely esetében a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban álló telephelye)
- székhelye (ha nincs telephelye);
b) természetes személy kötelezett esetében, a kötelezett kötelem keletkezésének időpontja szerinti:
- a lakóhelye
- szokásos tartózkodási helye (ha nincs lakóhelye) [2013. évi V. tv. 6:37. § (1)-(2) bek.].

2.4. Címváltozás esetén ki viseli a költségeket?

A régi és az új Ptk. is előírja, hogy ha a kötelem keletkezését (a szerződés aláírását) követően a teljesítési hely megváltozik, és erről a kötelezett a jogosultat értesíti, az ebből fakadó költségek a kötelezettet terhelik. Az új Ptk. azzal egészíti ki a rendelkezést, hogy a teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget a kötelezett köteles előlegezni is (1959. évi IV. tv. 279. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:37. § (3) bek.].

A teljesítés helye a kötelezett által közölt új cím lesz [2013. évi V. tv. 6:37. § (3) bek.].

3.
Mikor kell teljesíteni a szerződést?

3.1. A teljesítés ideje a régi Ptk. szerint

A teljesítés idejét elsődlegesen szintén a felek határozhatják meg. Amennyiben a teljesítés idejét a 2014. március 14-ig megkötött szerződés nem rögzíti, a régi Ptk. a szerződés jellege alapján jelöli ki a teljesítési időt

3.1.1. Visszterhes szerződés esetében
Bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti. Ameddig a felszólítás nem történik meg egyik fél kötelezettsége sem válik esedékessé. Az egyidejű teljesítésre történő felszólítás feltételei:
- a felszólító félnek is fel kell ajánlania a teljesítést,
- a felszólító félnek képesnek kell lennie a saját szolgáltatásának a teljesítésre,
- a kötelezettnek a teljesítés előkészítéséhez megfelelő időt szükséges biztosítani (pl. általában nem lehet azt követelni, hogy másnap teljesítsen) (1959. évi IV. tv. 280. § (1) bek. a) pont).

3.1.2. Ingyenes szerződés esetében
A jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. Ez azt jelenti, hogy például a megajándékozott bármikor kérheti az ajándék átadását, de az ajándékozó nem szólíthatja fel a megajándékozottat az ajándék átvételére. A teljesítésre történő felszólítás feltétele: a kötelezettnek a teljesítés előkészítéséhez megfelelő időt szükséges biztosítani (1959. évi IV. tv. 280. § (1) bek. b) pont).

3.1.3. Életfenntartást biztosító kötelezettségek esetében
A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. Fontos tudni, hogy a jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton nem lehet követelni (viszont ha a kötelezett kifizeti, akkor ezen a címen nem kérheti vissza). Alapos okot jelent például a hat hónapnál régebbi tartozások követelésére, ha a jogosult kórházban volt (1959. évi IV. tv. 280. § (3) bek.).

3.1.4. Egyidejű teljesítési kötelezettség esetében
Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia biztosítékot kérhet.

Biztosíték hiányában a jogosultnak három lehetősége van a jogszabály szerint (a szerződés egyéb jogot is meghatározhat).

a) A biztosíték hiányától függetlenül folytatja a teljesítést (ez azért kockázatos, illetve arra is figyelni kell, hogy a szerződésben akár ki is zárható a biztosíték kérése).

b) Ha a jogosult nem kap biztosítékot, a saját szolgáltatásának nyújtását megtagadhatja, ha
- a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
- a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
- a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.

c) A jogosult elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el (a megfelelő határidő fogalma nincs meghatározva, mindig adott esetben lehet eldönteni, hogy a biztosíték nyújtása mennyi időn belül várható el) (1959. évi IV. tv. 281. §).

Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben a felelős őrzés szabályai irányadók, ez azt jelenti például, hogy a dolog őrizetéről a másik fél költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi. A szolgáltatás megtagadására jogosult a dolgot költségei megtérítéséig vissza is tarthatja (1959. évi IV. tv. 196-197. §).

3.2. A teljesítés ideje az új Ptk. szerint

Az új Ptk. szerint a teljesítés ideje lehet (függetlenül a szerződés jellegétől):
a) A felek által kitűzött határnap: a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni;
b) A felek által kitűzött határidő: a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját [2013. évi V. tv. 6:35. § (1) bek.];
c) A szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési idő (ha nincs a felek által kitűzött határnap vagy határidő) [2013. évi V. tv. 6:35. § (2) bek.];
d) A kötelezett teljesítésének előkészítéséhez szükséges idő (ha a felek nem jelölték ki, és a szolgáltatás rendeltetéséből sem következtethető ki) [2013. évi V. tv. 6:35. § (3) bek.].

Az egyidejű teljesítés szabályai kapcsán az új Ptk. a szolgáltatás megtagadása helyett a visszatartási jogot biztosítja a jogosult számára. A teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja [2013. évi V. tv. 6:138. § (3) bek.]. A teljesítés egyidejű felajánlása mellett az alábbi jogosultságokkal lehet élni (ha a felek szerződésében egyéb jogosultság nincs kikötve):
a) a saját esedékes szolgáltatás arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatartható (az új Ptk. már nem tűz ki a biztosíték kéréséhez a másik fél vagyoni helyzetéhez kapcsolódó feltételt);
b) megfelelő határidő kitűzése a szerződésszegés megszüntetésére;
c) ha a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott a jogosult elállhat a szerződéstől [2013. évi V. tv. 6:139. § (1)-(2) bek.].

Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók [2013. évi V. tv. 6:139. § (3) bek.].

3.3. A határnap és a határidő kijelölésének módja

Teljesítési határidő meghatározásának lehetséges formái:
a) határnap (konkrét dátum, akár óra, perc megjelölésével is lehetséges - pl. október 27. napján 12 órakor)
b) határidő (kezdő és/vagy végső határnap megjelölésével - pl. október 1. és 27. napja között; október 27. napjáig),
c) egyéb módon meghatározott időpont (pl. a jövő hónap vége, a következő félév első napja, a következő év első negyedében, a szerződés aláírását követő 30. napon)
d) konkrét esemény, rendezvény megjelölése (pl. az esküvő napján, a 2018. évi labdarúgó vb döntőjének napján)

3.4. Mikor van a teljesítési határidő utolsó napja?

A szerződést - a megállapodásnak és a jogszabálynak - megfelelően teljesíteni lehet:
a) ha határnap (konkrét nap vagy esemény) van meghatározva, akkor csak azon a napon és megfelelő időpontban (pl. egy 18 óráig nyitva tartó bolt rendel egy árut, akkor nem szerződésszerű, ha az áru 23 órakor érkezik meg);
b) ha határidő van meghatározva, akkor az időtartamon belül bármelyik napon (és a teljesítési határidő utolsó napja az időtartam utolsó napja lesz).

A teljesítési határidő számításának szabályai (2014. március 15-e előtti és utáni szerződések esetében is):
a) jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani, vagyis a napok számítását az ezt követő napon kell elkezdeni [2013. évi V. tv. 6:8. § (1) bek.];
b) a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le:
- amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak (pl. a 2013. december 30-án aláírt szerződést egy hónapon belül kell teljesíteni, a határidő utolsó napja: 2014. január 31.);
- ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le (pl. a 2013. december 30-án aláírt szerződést két hónapon belül kell teljesíteni, a határidő utolsó napja: 2014. február 28.);
- ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap – a konkrétan meghatározott nap esetében is –, a határidő a következő munkanapon jár le [2013. évi V. tv. 6:8. § (2)-(3) bek.]..
c) – kizárólag az új Ptk-ban rögzített, hogy – a  határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be [2013. évi V. tv. 6:8. § (4) bek.].

3.5. Lehet-e a határidő lejárta előtt teljesíteni?

3.5.1. Előteljesítés a régi Ptk. szerint

Ha a kötelezett a 2014. március 14-ig aláírt szerződést a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt akarja teljesíteni, a jogosult választhat:
a) beleegyezik a teljesítésbe - ebben az esetben a korábbi teljesítés is szerződésszerűnek fog minősülni;
b) nem egyezik bele a teljesítésbe - ebben az esetben a jogosult nem köteles a teljesítést elfogadni vagy a szolgáltatást átvenni;
- DE ha a kötelezett a jogosult beleegyezése nélkül mégis teljesít - például a megrendelt dolgot fuvarozóval elküldi - a jogosultnak kötelessége gondoskodni a dolog őrzéséről a kötelezett veszélyére és költségére (a felelős őrzés szabályai szerint). A dolog őrzése nem jelenti annak elismerését, hogy a kötelezett szerződésszerűen teljesített.

Kivételt jelent a pénzszolgáltatás (pl. egy kölcsön határidő előtti teljesítése), mivel ezt a jogosult a határidő előtt is köteles elfogadni - ettől a szabálytól is eltérhetnek a felek (1959. évi IV. tv. 282. §; 1960. évi 11. tvr. 3. §; 1959. évi IV. tv. 196-197. §).

3.5.2. Előteljesítés az új Ptk. szerint

Az új Ptk. változtatott idő előtti teljesítés szabályain. A 2014. március 15-étől megkötött szerződések esetében nem a jogosult döntésétől, hanem a körülményektől függ, hogy az előteljesítésre lehetőség van-e. A jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha
a) az lényeges jogi érdekét nem sérti, és
b) a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.

A teljesítési idő előtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét, vagyis a másik nem köteles az előteljesítésre, ő az eredeti határidőben is szerződésszerűen tud teljesíteni [2013. évi V. tv. 6:36. § (4) bek.].