06.1. A szerződés érvénytelensége (a 2014. március 14-éig létrejött szerződések vonatkozásában)

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2008.09.09. 17:11 | Utolsó frissítés: 2014.09.23. 20:28

Olvasási idő: 8 perc
szerződésérvénytelen szerződésmegtámadható szerződéssemmis szerződésérvénytelenségérvénytelenségi okokérvénytelenségi okOnline képzések
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

Az érvénytelen szerződéseknek két nagy csoportja van: megtámadható és semmis szerződések. Az alábbiakból megtudhatjuk, hogy ki és milyen határidővel hivatkozhat az érvénytelenségre, illetve mi lesz az érvénytelenség következménye. Az új Ptk. által bevezetett jelentős változásokra tekintettel a 2014. március 15-én követően létrejött szerződések érvénytelenségi szabályait külön tájékoztatóban ismertetjük.

1.
A szerződések csoportosítása a kikényszeríthetőségük alapján (a régi Ptk. alapján)

Elnevezés

Meghatározás

Példa


Államilag meghatározott szerződések

A szerződéskötés kötelező

Gépjármű felelősség-biztosítás

 

A szerződés tartalmát jogszabály rögzíti

Kötelező jótállás esetei

 

Bíróság határozza meg a szerződés tartalmát

Szerződésmódosítás bírósági úton [1959. évi IV. tv. 241. §]


Államilag elfogadott és ki nem kényszeríthető szerződések


Fontos tudni:
- Az ilyen követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
- Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie (kiv.: az elévült követelések) [1959. évi IV. tv. 204. §].

A játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le);

Baráti kártyapartiból eredő tartozás

Kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések;

Lóversenyre kölcsönadott összeg

Azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.

Életjáradék, tartásdíj vagy baleseti járadék hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem követelt részletei [1959. évi IV. tv. 280. §]


Államilag elfogadott és kikényszeríthető szerződések

A felek által megkötött szerződést a felek kötelesek teljesíteni. A szerződésszerű teljesítés elmaradása esetében a sérelmet szenvedett fél az állam által rendelkezésre bocsátott eszközökkel a jogos követeléseit érvényesítheti.

Az érvényes és hatályos szerződések.


Államilag el nem fogadott szerződések

A felek által megkötött szerződés teljesítését az állam megakadályozza, a feleknek nincs lehetőségük a teljesítés állami úton történő kikényszerítésére.

Az érvénytelen szerződések.

 

2.
Érvénytelenségi okok (a régi Ptk. alapján)

A szerződésben lévő hiba fajtája


Megtámadhatósági ok


Semmisségi ok

A szerződési akarat hibája

1. Tévedés
2. Megtévesztés
3. Fenyegetés

1. Cselekvőképességi hiba
2. Színlelt szerződés
3. Kényszer

A szerződési jognyilatkozat hibája

 

4. Alaki hiba
5. Álképviselet

A célzott joghatás hibája

4. Feltűnő értékaránytalanság
5. Tisztességtelen szerződési feltétel

6. Tilos szerződés
7. Uzsorás szerződés
8. Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
9. Lehetetlen szerződés

 

 

2.
Az érvénytelenség szabályai a 2014. március 14. napjáig megkötött szerződések esetében
(a régi Ptk. alapján):

1959. évi IV. tv. 234-236. §
(régi Ptk.)

Megtámadhatóság

Semmisség

Ki hivatkozhat az érvénytelenségre?

Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

Bárki

(az ügyész mindig, illetve a gyakorlat megkövetel valamilyen érdekeltséget)

Milyen határidővel lehet rá hivatkozni?

1 év

A megtámadási határidő megkezdődik:
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;
c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

Nincs határidőhöz kötve

(a bírói gyakorlat az elévülési időhöz köti)

Milyen eljárást kell lefolytatni?

A megtámadást – a megtámadási határidőn belül – írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A bíróságnak meg kell állapítani az érvénytelenséget.

Külön eljárásra nincs szükség, bírósági ítélet hiányában is érvénytelennek tekintendő a szerződés.

Hivatalból vizsgálják?

Nem, a jogosultnak hivatkoznia kell rá.

Igen, a bíróságnak és a hatóságoknak bármelyik fél hivatkozása nélkül is vizsgálniuk kell.

Megszűnhet-e az érvénytelenségi ok?

A megtámadási jog megszűnik:
- A szerződést írásban megerősítik
- A megtámadásról írásban lemondanak (csak a megtámadási határidő megkezdődését követően lehetséges)
- A megtámadási határidő lejár (ebben az esetben az elévülés szabályainak alkalmazása miatt lehetnek kivételek)

A semmisségre való hivatkozás jogáról való lemondás is semmis, vagyis a semmisségi okra való hivatkozás joga nem szűnhet meg.

 

3.
A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei (a régi Ptk. szerint)

a) A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása

Főszabály szerint érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ez történhet úgy is, hogy a felek pénzbeli elszámolással rendezik az ügyet.

A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása során nincs jelentősége az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartásának. A rendezés során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik – lásd: PK 32. szám.

A szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítása mindenekelőtt ingatlanra kötött visszterhes szerződések esetében teremthet méltánytalanul súlyos érdeksérelmet, különösen akkor, ha a szerződéskötéstől hosszabb idő telt el. Míg az ingatlant szolgáltató félnek visszajáró pénzkövetelés tőke összege állandó marad és kamatos kamat nem számítható fel, addig az ingatlanok forgalmi értéke többnyire növekszik. A nagy értéket képviselő ingóságok átruházásánál pedig döntően a dologszolgáltatás értéke csökken lényegesen. Erre figyelemmel az 1/2005. Polgári jogegységi határozat kimondja, hogy dologszolgáltatásra irányuló és egészben vagy részben kölcsönösen teljesített visszterhes szerződés esetében a szerződéskötést megelőző helyzet nem állítható vissza, ha az érvénytelen szerződés megkötését követően bekövetkezett gazdasági változások következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti egyensúly oly mértékben megbomlott, hogy a teljesített szolgáltatások visszatérítése a méltányossággal már össze nem egyeztethető értékaránytalansággal járna. Ilyen kivételes helyzet fennállása esetén a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és gondoskodik a szolgáltatások egyensúlyáról.

b) A szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása

Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani – akár gazdasági vagy jogi okokból is, nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy a dolog már nincs meg –, és az érvénytelenségi ok sem küszöbölhető ki, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.

Tipikusan ilyen jogkövetkezmény állapítható meg a vállalkozási szerződések esetében, mivel például a befektetett munka, vagy a felépített ház eredeti állapotba hozására nincs lehetőség. Ilyenkor a bíróság megállapítja a határozathozatalig terjedő időre a jogos vállalkozói díjat és egyéb költségeket, mintha a felek érvényes szerződést kötöttek volna, és az elszámolást követően a szerződéses viszony megszűnik.

c) A szerződés érvényessé nyilvánítása

Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

A feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadás következtében érvénytelenné vált szerződés esetében a szerződés érvényessé nyilvánításakor a bíróságnak olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítania, amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy – lásd: PK 267. szám.

Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.

d) Állam javára történő marasztalás

A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.

e) Uzsorás szerződésre vonatkozó speciális jogkövetkezmények

Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza (1959. évi IV. tv. 237-238. §; 1960. évi 11. tvr. 33. §).

f) Kártérítés

Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti, de
ha az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi,
ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza.

Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja (1959. évi IV. tv. 238. §).

g) Részleges érvénytelenség

A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg (jogszabály ettől eltérően rendelkezhet). Ezért értelemszerűen az érvénytelenség nem vonatkozhat a szerződés lényeges részére, és a többi rész érvényes. A bíróság az érvénytelen részt kiveszi a szerződésből.

Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető (1959. évi IV. tv. 239. §).

 

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...