01.4. A szerződés és a jogszabály viszonya

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2014.02.24. 21:52 | Utolsó frissítés: 2020.04.17. 13:01

Olvasási idő: 4 perc
szerződésúj Ptk.
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

Sok esetben nem a felek szerződéséből derül ki az, hogy egy adott feladatot kinek kell vagy kellett volna elvégeznie, vagy éppen a hibás teljesítés kinek a felelőssége. Az adott szerződéshez kapcsolódó feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírások is meghatározhatják, még akkor is, ha nagyon részletes megállapodást kötöttünk. A szerződés és a jogszabályok viszonyában vannak olyan jogszabályi rendelkezések is, amelyeket nem kötelező betartani.


1.
Mi dönti el a jogvitát?


Nem létezik olyan szerződés, amely a felekre vonatkozó minden rendelkezést tartalmazna, hiszen a szerződés mellett a jogszabályok is előírnak a szerződéses partnerek számára egyéb jogokat és kötelezettségeket. Az építőipar területére egyre inkább az a jellemző, hogy a jogalkotó kötelező jogszabályi előírásokkal próbálja meg szabályozni a szerződéses viszonyokat. Ha valami kötelező, akkor attól a szerződés sem térhet el, így ha valamit például az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) a kivitelező feladatként rögzít, azt a szerződés alapján sem lehet azért az építtetőt vagy a tervezőt felelőssé tenni. A felek közötti megállapodásban valamelyik fél átvállalhatja a másik fél feladatát, de csak akkor ha a jogszabály nem tiltja meg önmagában már a feladat átadását is. Ha a feladat átadható, a feladat elmulasztásából fakadó hatósági büntetést akkor is a jogszabály szerinti felelős fogja kapni, ha a feladatát a másik fél átvállalta.

2.
Diszpozitív és kógens jogszabály


A felek között vita esetében a konkrét ellátandó feladat vagy hiba felelősét a szerződés mellett – vagy éppen helyett – a jogszabályok fogják kijelölni. Attól függően, hogy a jogszabály vagy a szerződés tartalma az elsődleges két csoportba sorolhatók a jogszabályi rendelkezések. A jogszabályok között meg kell különböztetni a kötelező (kógens) és a megengedő (diszpozitív) jogszabályokat.

Diszpozitív rendelkezések:
a) a felek a Ptk-ban (1959. évi IV. törvény) és az új Ptk-ban (2013. évi V. tv.) rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől is eltérhetnek egyező akarattal, ha jogszabály az eltérést nem tiltja;
b) a Ptk-ban (és az új Ptk-ban) rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a felek az adott kérdést szerződésükben nem rögzítették;
c) a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról a megállapodásukban másként nem rendelkeztek;
d) a diszpozitív szabályok alól kivételt csak jogszabály tartalmazhat.

Kógens rendelkezések:
a) a felek még egyező akarattal sem térhetnek el ezektől a szabályoktól (a jogszabály által előírt tartalom akkor is a szerződés részévé válik, ha a felek eltérően állapodnak meg);
b) ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre (vagyis nem kell külön ezt rögzíteni a szerződésben) [2013. évi V. tv. 6:60. § (1) bek.];
c) ezen szabályok megsértése érvénytelen, vagy helyükbe a jogszabályi rendelkezés lép.

3.
A jogszabályok és a szerződés viszonya


Az adott szerződéstől függ, hogy a jogszabályok és a szerződés tartalma hogyan viszonyul egymáshoz, illetve, hogy milyen jogszabályi rendelkezéseket lehet alkalmazni.A kivitelező és a megrendelő (vagy a kivitelezők) közötti jogvita esetében a jogszabályok és a szerződés viszonya az alábbiak szerint alakul:

1.
Kógens jogszabályok

Legfontosabbak: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex); 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény); Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet), 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex); 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (Építési termék rendelet); OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet)

2.
A felek megállapodása (vagyis maga a szerződés)

3.
A Ptk. építési szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 402-405. §)

3.
Az új Ptk. kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:252. §)

4.
A Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 389-401. §)

4.
Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:238. §-250. §)

5.
A Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályai, amelyeket valamennyi szerződésre, így az építési szerződésre is alkalmazni kell (Ptk. 198-364. §)

5.
Az új Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályai, amelyeket valamennyi szerződésre, így a kivitelezési szerződésre is alkalmazni kell (új Ptk., A kötelmek közös szabályai, Első és Második rész 6:1. §-57. § és 6:58. §-214. §)

6.
A polgári jog alapelvei (Ptk. 1-7. §)

6.
A polgári jog alapelvei (új Ptk. 1:1. §-6. §)

Megjegyzések:
a) A táblázatban található sorrend egyben erősorrendet is jelent (például az 1. sorban található rendelkezés felülírja a 2. sorban találhatót, és így tovább).
b) A 3. és 4. sorban található rendelkezések a vállalkozási szerződések esetében különülnek el, általában 5 sorból áll a lista - Például ingatlan adásvételi szerződés tekintetében a 3. és 4. sorban is az alábbiak szerepelnek: A Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 365. §-376. §); Az új Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:215. § - 6:233. §)

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...