Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05.2.1. Mihez nem szükséges építési engedély? Az engedélyhez kötöttség előírásainak változásai

2013 előtt azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell kérnünk vagy bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától – az épület térfogatának fogalma miatt – több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni. 2024. október 1-jétől egy új logika mentén kell meghatároznunk, hogy milyen hatósági döntésre lehet szükségünk az építkezés megkezdése előtt.

Az engedélyköteles tevékenységek listája 2008-ig

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben (a 2007.01.30. napján hatályos szöveg itt elérhető) még csak arra vonatkozóan találtunk listát - igaz, kivételekkel -, hogy melyek voltak engedélyköteles tevékenységek. Mindazokat az építési tevékenységeket, amelyeket nem találhattunk a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedélyel nélkül lehetett végezni.

A 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet konkrétan rögzítette, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély, és mi bejelentéshez kötött.

A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés a 2007. évi Eljárási kódexben már nem volt, ezért kérdésessé vált, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselő-testület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján.

 

2009. október és 2012. december közötti időszak szabályai

2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál és egyszerűsített építési engedélyezésre (az egyszerűsített eljárásból 15 és 30 napos ügyintézési határidejű volt).

2010. május 28-át követően ismét jelentősen módosult a jogszabályi lista.

A 2009. évi Eljárási kódex 1. számú melléklete sorolta fel
- a normál építési engedélyhez (I. oszlop),
- az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) és
- a bejelentéshez kötött (IV. oszlop) tevékenységeket, valamint
- azokat a tevékenységeket, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges (V. oszlop).

 

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2013. január 1-jétől

A régi Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) 2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolta fel (hasonló módon, mint a 2008. év előtti szabályozás).

Ha valamennyi – sajátos építményfajtát nem érintő – építési tevékenységet nézzük, a 2 kategória inkább 5, hiszen ide sorolható:
a) Építési (és bontási) engedélyhez kötött tevékenységek;
b) Bontási tudomásulvételhez kötött tevékenységek (2016. június 14. napjától megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása);
c) Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek;
d) Építési (és bontási) engedély vagy bontás tudomásulvétele nélkül végezhető tevékenységek;
e) Nyilvántartott műemléki értéket, műemlék épületet és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő építési tevékenységek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységekkel is találkozhatunk.

Az építési tevékenység fogalma az Építésijog.hu Fogalomtárában ide kattintva megismerhető.
 

2017. január 1. napjától jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre

A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. 2016 januárjától a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek esetében egy új ügyintézési rend bevezetésével került bevezetésre, sajátos szabályokkal együtt (ez az egyszerű bejelentés).

Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017. januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódex 1. számú melléklete helyébe egy teljesen új mellékletet lépett.

A módosítás főbb szempontjai:
a) Azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével engedély nélkül elvégezhetővé tegye.
b) Ahol az Eljárási kódex 2016. évben még mérethatárokat állapított meg az engedélykötelesség szempontjából, ott a hatályos melléklet a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölte, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Lásd még: Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

A változásokat részletesen és szemléletesen bemutató táblázatunkat itt tekintheti meg.

2021 januárjától módosult az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre

2021-ben is módosultak az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek meghatározásai. A változás nagy része tulajdonképpen leköveti a korábbi jogszabálymódosításokat azzal, hogy a meglévő építmények felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, helyreállítására vonatkozó meghatározások hatályon kívül helyezésre kerülnek a normaszövegből.

Ezzel egyrészt kibővítésre kerül az engedély nélkül építhető építmények köre, de tulajdonképpen csak hozzáigazítás történik az eddigi főszabályhoz, mivel a meglévő építmények átalakítása, felújítása már eddig sem volt engedélyköteles, így ennek megismétlése felesleges minden építménynél. Valljuk be, nem is életszerű minden esetben, hiszen például ki hallott már mobil illemhely korszerűsítéséről és felújításáról a gyakorlatban, még ha elméletileg lehetséges is.

Lásd még: Megszűnt az ütemezés miatti engedélymódosítás. Nem minden előtető építhető engedély nélkül

 

Új fogalmak és módosuló engedélyhez kötött lista 2022 januárjától

Az OTÉK új fogalma miatt módosult (lásd: Az OTÉK új fogalma: az építmény térfogata) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre.

Az Eljárási kódex 2022. január 11-étől módosított előírása szerint építési engedély nélkül végezhető nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, illetve lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot [788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 20. § k) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 8. pont].

Jelentős változás, hogy nem kell építési engedélyt kérni a meglévő építmény hasznos alapterületét nem növelő bővítés esetében [788/2021. (XII. 27.) Korm. rend. 18. § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. mellékletét 1a. pont].

Lásd még: Jelentősen változott az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre
 

Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2024. szeptember 30. napján hatályos listája IDE kattintva érhető el.
 

2024. október 1-től új szempontrendszert kell alkalmazni az engedélyhez kötött építési tevékenységek meghatározása során

A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet visszatért a 2013 előtti jogszabályi rendelkezésekhez, és már újra az engedélyhez kötött tevékenységek felsorolását találjuk meg.

A 2024. október 1. napjától hatályos jogi környezetben az alábbi lépések alapján tudjuk eldönteni, hogy egy adott építési tevékenység esetében szükséges-e valamilyen előzetes hatósági döntés, vagy sem:

a) az adott tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött-e [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 16. §],

b) ha az adott tevékenység nem egyszerű bejelentéshez kötött, akkor építési engedély alapján végezhető-e [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 17. §],

c) ha se egyszerű bejelentés, se építési engedély nem szükséges, akkor településképi bejelentést kell-e tenni [2023. évi C. tv. 97. § (2) bek. c) pont; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (1)-(2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 13. számú melléklet].

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az illetékes települési önkormányzatnál kezdeményezi, vagyis ez nem az építésügyi hatóság hatásköre.

Az Eljárási kódex 2024. október 1. napjától hatályos rendelkezései miattt a tájékoztató cikkünk címét is át kellett írni. Az engedélyhez kötött építési engedélyek hatályos listáját az alábbi tájékoztatóban találják meg: Mit lehet egyszerű bejelentés vagy építési engedély nélkül építeni? A 2024. október 1-jétől hatályos jogszabályi lista

Az ÉPÍTÉSIJOG.HU és az ARTIFEX KIADÓ Kft. 2024. október 15-ére egész napos konferenciát, webináriumot és szakmai konzultációt szervez

2024. október 1-jén lépnek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) leglényegesebb rendelkezései. A Méptv. teljesen átalakítja a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét, és az új törvényhez kapcsolódóan több tucat eddig ismert rendeletet cserélnek le (pl. OTÉK, Eljárási kódex) vagy módosítanak (Kivitelezési kódex).

Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, akkor feltétlenül érdemes részt vennie – akár személyesen, akár az online közvetítés megtekintésével – október 15-i konferenciánkon!

Ahogy az Építésijog.hu rendezvényeinek rendszeres résztvevői már megszokhatták, előadásaink az új szabályok gyakorlati alkalmazásához kívánnak konkrét segítséget nyújtani. Nem elméleti fejtegetésekkel, nem puszta jogszabályszámokkal és a jogszabályi előírások tételes felsorolásával várjuk Önöket – az előadások kifejezetten azt mutatják be, hogy a gyakorlatban mi változik, hogy a változások az Ön szakmai tevékenységében hogyan fognak megjelenni (új feladatok, új szempontok formájában).
 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>