Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet (Frissítés: 2025.01.19.)

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – az egyes egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – 2025. január 15-e óta csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.

 

A kötelező felelősségbiztosítás jogszabályi háttere

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő normaszövege, mind a tervezők, mind a kivitelezők vonatkozásában kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Méptv. 68. § (8) bekezdés
 

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.

Méptv. 69. § (3) bekezdés
 

A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő.

A részletszabályokat a kivitelezők esetében a 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet (Kivitelezési kódex) a tervezők esetében a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) tartalmazza. A hivatkozott jogszabályokban 2024. október 1-jei hatállyal az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló „salátrendelet” iktatja be a felelősségbiztosításra vonatkozó előírásokat (a kormany.hu oldalon közzétett tervezet szövegét IDE kattintva ismerhetik meg).

A Kivitelezési kódex 21/B. § (1) bekezdés [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/B. § (1) bek.]:
 

A vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

 

Milyen tevékenységi körök esetében kell felelősségbiztosítást kötni?

 

Társas vállalkozások	Egyéni vállalkozók
TEÁOR'08: 41.20 - 43.99	ÖVTJ'24: 412001 – 439918
TEÁOR'25: 41.00 - 43.99 (kivéve: 43.60)	ÖVTJ'25:  410001 - 439906 (kivéve: 436001)

 

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a TEÁOR’08 2024.12.31-ig volt hatályos, a TEÁOR’25 nómenklatúrát 2025.01.01-jétől kell alkalmazni. Az egyértelműség kedvéért hagytuk benne a fenti táblázatban TEÁOR’08 szerinti kódszámokat.

A TEÁOR'25 43.60. kódszámú tevékenység: Speciális építőipari szolgáltatás közvetítése

 

A felelősségbiztosítás minimális szakmai paraméterei

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott
- személyi sérüléses károkra
- dologi károkra
- e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/B. §].

 

Alvállalkozók biztosítása

A felelősségbiztosításnak tartalmaznia kell úgynevezett alvállalkozói kiterjesztést is.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/B. §].

 

A felelősségbiztosítási limit összegek

A felelősségbiztosítási limitek esetében öt kategóriát határoz meg a kormányrendelet, differenciálva a projekt alapú és határozatlan tartamú biztosítási szerződések között [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/D. § (1) bek.]:

 

Biztosítás kategória	Éves nettó jövedelem	Határozatlan tartamú szerződés esetén	Projekt alapú biztosítás esetén
1.	100 millió forintot nem haladja meg	20 millió forint / kár, 40 millió forint / év	20 millió forint / kár / év 40 millió forint / tartam
2.	100 millió forinttól 500 millió forintig	50 millió forint / kár, 100 millió forint / év	50 millió forint / kár, 100 millió forint / tartam
3.	500 millió forinttól 2 milliárd forintig	100 millió forint / kár, 200 millió forint / év	100 millió forint / kár, 200 millió forint / tartam
4.	2 milliárd forinttól 10 milliárd forintig	150 millió forint / kár, 300 millió forint / év	150 millió forint / kár, 300 millió forint / tartam
5.	10 milliárd forint felett	200 millió forint / kár, 400 millió forint / év	200 millió forint / kár, 400 millió forint / tartam

 

A jogszabály szerint éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét. Ha a vállalkozó kivitelező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, akkor az 1. kategóriás biztosítást kell megkötnie [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/D. § (2) bek.].

Nagyon fontos, hogy a biztosításkötésre kötelezett vállalkozónak az árbevétel, éves nettó jövedelem adatait a biztosítónak jelentenie kell. Ez eddig is általános szakmai gyakorlat volt a közlési és változás bejelentési kötelezettség keretében. A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval köteles kezdeményezni a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/D. § (3) bek.].

 

Ellenőrzési funkció – A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerepe

A felelősségbiztosítási kötelezettség kapcsán az MKIK ellenőrzi a felelősségbiztosítási szerződést:
- A nyilvántartásba vételkor [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/F. § (1) bek.].
- A működés létszaka alatt évente egy alkalommal [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/G. § (2) bek.].
- Az MKIK részére jelentik a biztosító társaságok is a szerződés megszűnését a megszűnést követő legkésőbb 15 napon belül [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 21/F. § (3) bek.].

 

Az első innovatív, jogszabályoknak megfelelő termék a biztosítási piacon

 

• A jogszabályoknak megfelelő termék
• Adószám megadását követően automatikus adatkitöltés
• Gyors, egyszerű, on-line kötés
• A biztosítás kiterjed az alvállalkozókra és a munkavállalókra
• 8 napon belül kiállított digitális fedezet igazolás

A megkötéshez kattintson!

 

Kérdéseire az Euro-Sales Kft. által összeállított GYIK-ban is megtalálhatja a választ

Az Építésijog.hu előfizetői a „2025. évi kötelező kivitelezői felelősségbiztosítási 1x1 – Gyakran ismételt kérdések-válaszok” összeállításban a felelősségbiztosítással kapcsolatos konkrét kérdésekre kaphatnak válaszokat. Az Euro-Sales Kft. folyamatosan bővíti a GYIK-ot (jelenleg 12 kérdést-választ tartalmaz).

Példák a GYIK kérdéseire:
 

1. kérdés: A már érvényes és hatályos biztosítási szerződéssel meg lehet felelni az új biztosítás kötési kötelezettségnek?

7. kérdés: Ha korábban egyszerű bejelentéshez kötöttem felelősségbiztosítást, az megfelel a 2024. október 1. napját követő szabályozásnak?

8. kérdés: A megrendelő, építtető előírhat a jogszabályban meghatározottnál szigorúbb szakmai tartalommal felelősségbiztosítási szerződést?

11. kérdés: Lehet-e építési naplót nyitni kivitelezői felelősségbiztosítás nélkül?

12. Kinek kell feltölteni a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás dokumentumait a MKIK rendszerébe?