Előfizetés
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért
Közzétéve: 2013.07.16. 21:45 | Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41
Az Országgyűlés az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia.
Magyar Közlöny: 2013. évi 57. szám; 2013. évi 111. szám
Érintett jogszabály: 2005. évi XLVII. törvény; 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény;
Hatályos: 2013. július 1.
Építésijog.hu Hírlevél 2013 év. 5. szám
1. Mi is az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?
A 2013. évi XXXIV. törvény által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. A TSzSz azonban csak a jogszabályban meghatározott szerződéses jogviszonyokban és csak meghatározott kérdések elbírálása során járhat el.
A TSzSz vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.; 2005. évi XLVII. tv. 2. § (1) bek. f) pont].
A szervezet tagjait szintén az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.].
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a jogszabály szerint – amely remélhetőleg a gyakorlatban is érvényesülni fog – a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (3) bek.].
2. Milyen kérdésekben járhat el?
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis más tevékenységekre nem kérhető a közreműködése [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3) bek.]. Építési beruházásnak az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége értendő [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (8) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 30. pont].
Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdések vizsgálhatók a TSzSz eljárásában, de nem minden probléma vonatkozásában [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]. A jogszabály külön nevesíti az építési és a kivitelezési szerződést, azonban az építési és a kivitelezési szerződés nem minősül külön szerződési típusnak, az eltérés legfeljebb annyi lehet a két fogalom között, hogy a Ptk. kizárólag az építési szerződés elnevezést használja.
Az építési beruházás keretében is csak két kiemelt kérdéskörben lehet felkérni a TSzSz-t szakértői vélemény készítésére:
a) a teljesítésigazolás kapcsolatosan, ha
- a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg,
- a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy
a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]
b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség érvényesíthetőségéhez, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (2) bek., 1. § (4) bek. a) pont].
A jogalkotó egyéb szerződéses biztosíték vizsgálatát nem tette lehetővé, bár véleményem szerint legalább a kötbér és a jóteljesítési garancia összege vonatkozásában is érdemes lett volna a TSzSz tevékenységét lehetővé tenni. A kötbérrel és a jóteljesítési garanciával kapcsolatosan is előfordulnak olyan visszaélések, amelyek a vállalkozók anyagi érdekét súlyosan sérthetik.
3. Miben más a TSzSz mint egy igazságügyi szakértő?
Fontos tudni, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság eljárásában nem rendelhető ki [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (6) bek.; 2005. évi XLVII. tv 1. § (1) bek.]. A TSzSz szakvéleménye kizárólag a szakvéleményére alapított peres eljárásban használható fel.
4. Ki lehet a TszSz tagja?
A Szerv tagja az az igazságügyi szakértő lehet, aki a kijelölt szervezetek bevonásával kialakított, 11 tagú véleményező bizottság által meghirdetett pályázati kiírásnak megfelelt és akit - a bizottság véleményének meghallgatása mellett - az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.].
A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a TSzSz vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].
5. Milyen jogszabályok vonatkoznak a Szerv működésére?
A Teljesítésigazolási Szakértői Szervre, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire a 2013. évi XXXIV. törvény, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény, a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak, illetve a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv saját ügyrendje további részletszabályokat állapíthat meg.
6. Mikortól tevékenykedik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?
A TSZSZ-t létrehozó törvény 2013. július 1-jén lép hatályba, azonban jelen tájékoztató lezárásának időpontjában (2013. július 12.) az MKIK tájékoztatója szerint még nem kezdte meg a működését. A kamara tájékoztatóját itt olvashatja el.
A működés megkezdésére még biztosan várni kell, mivel a TSzSz leendő tagjai 2013. június 26-áig adhattak be pályázatot, és valószínűsíthetően a pályázatok kiértékelése, a tagok felvétele, majd a működési szabályok kialakítása és elsajátítása még jelentős időt vesz igénybe.
Amint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatást ad ki a működés megkezdéséről, azt a kamarai értesítést követő Építésijog.hu Hírlevélben közölni fogjuk.
7. Ki lehet-e zárni a TSzSz jogkörét a szerződésben?
A jogalkotó gondolt arra az esetre is, ha az erőfölényben lévő fél valamilyen módon a szerződésbe foglaltatja a TSzSz eljárásának kizárását, korlátozását. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz [2013. évi XXXIV. tv. 8. § (7) bek.].
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának szabályairól, valamint a TSzSz szakértői véleményhez kapcsolódó előnyökről az Építésijog.hu Általános tájékoztatók/Követelések érvényesítés című almenüben olvashatnak.
A TSzSz vezetőjével 2014. novemberében készített riportot itt elolvashatja: A tartozások egy részét a TSZSZ puszta említésének hatására kifizetik
