A Kormány felülvizsgálta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájáért felszámítható szakértői díjak mértékét. A felülvizsgálat különösen indokolt volt, hiszen a TSZSZ eljárásáért fizetendő díj 2013 óta 60 000 Ft és 450 000 Ft közötti összeg. 2016-ban annyit pontosítottak, hogy ezeket a díjak bruttó vitatott összeg alapján kell kiszámolni, de a minimális és maximális díjban azóta sem történt változás.

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

A TSzSz a szakértői eljárásban a Felek (vállalkozó és megrendelő) közötti alapjogviszony szerződés alapján és a bankgarancia szövege figyelembe vételével vizsgálja a bankgarancia lehívásának indokoltságát. A szakértői eljárás részleteiről a Bankszövetség és az ÉVOSZ egyetértésével készült egy útmutató.

Már több, mint egy éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint augusztus 12-étől működik a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a kérelmezőnek (illetve annak, akinek az álláspontját alátámasztja). Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSZSZ szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel. Érdemes tudni, hogy a TSZSZ szakvéleményre alapított per szabályaiban 2024. november 1-jétől jelentős változások történtek, amelyek főként a vállalkozó kivitelezők számára előnyösek.

Véleményem szerint a legfontosabb cél a TSZSZ szakvélemény esetében az, hogy a felek között peren kívüli megállapodás jöjjön létre, ez pedig bármelyik fél kérelmére bekövetkezhet. A fővállalkozó kivitelezők, alvállalkozók, tervezők részére különösen fontos tudnivalót jelent, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv milyen szabályok alapján és mennyiért készíti el a szakvéleményét. A TSZSZ-hez a megrendelő is fordulhat, azonban számára lényegesen kevesebb előnnyel jár a szakvélemény, ráadásul 2025. januárjától a minőségi kérdéseket csak szűkebb körben vitathaja a TSZSZ eljárásában. 2025. január 1. napjától a TSZSZ szakvélemény költsége jelentősen emelkedett.

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).

Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből derül ki, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. vagy 2013. évi V. tv.) rendelkezéseiből derül ki. Az építési szerződés jogszabályi elnevezése – az új Ptk. hatályba lépése miatt – 2014. március 15. napjától kivitelezési szerződésre változott.