Voltak már kirívóan rossz negyedévei a magyar építőipari vállalkozásoknak, de még sosem szűnt meg 1700 cég egyetlen negyedév alatt, ahogyan arra sem volt korábban példa, hogy a törölt cégek száma négy egymást követő negyedévben is meghaladja az 1500-at. „Az ágazat nagyon várja már a szociálpolitikai támogatás kiterjesztését, mert ez lökést adhat az ingatlanpiacnak és rajta keresztül az építőipari megrendeléseknek is” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.  

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint augusztus 12-étől működik a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. április 19. A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani. I.4.1. Az építési munkaterület fogalma A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását, b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont]. Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet. Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont]. I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról. A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.