A kormany.hu oldalon már megismerhető az Eljárási kódex ügyfélkörre és az ÉTDR nyilvános felületére vonatkozó tervezet

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. június 5-i bejelentésének megfelelően, a kormány június 12-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 281/2024 (IX. 30.) Korm. rendeletnek, azaz az Eljárási kódexnek az ügyfélkörre és a nyilvánosságra vonatkozó módosítását. Előbbi vonatkozásában megszűnne az ügyfél-fogalom törvényellenes szűkítése, a nyilvánosság terén pedig visszaállna az ÉTDR általános tájékoztatási felülete a 2024. augusztus 16. előtti tartalommal, de új néven: „az ÉTDR nyilvános felülete”. A tervezetet 2026. június 20-ig bárki véleményezheti a tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu email-címre küldendő levélben.

 

A kormany.hu kormányzati honlapról tölthető le a tervezet

Két elérési utat is mutatunk a normatervezet (valamint tartalmi összefoglalója, indokolás-tervezete és hatásvizsgálata) megismeréséhez. Erre a linkre kattintva közvetlenül elérhető a négy dokumentum. Azon olvasóink kedvéért, akik más jogszabálytervezeteknek a társadalmi egyeztetését is figyelemmel kísérnék, megmutatjuk az általános elérési útvonalat. A kormany.hu honlapra, majd az annak felső sorában megjelenő „Dokumentumtár” szövegre kattintva, a „Dokumentum típusa” legördülő menüsorból válasszuk ki a „Jogszabálytervezetek” lehetőséget. Ezt a műveletsort elvégezve, 2026. június 15-én az alábbi kép fogadott:




Az alsó sorban középen látható a „Társadalmi egyeztetés az építésügyi eljárások nyilvánosságáról” csempe, ahol az egyeztetés határideje (2026. 06. 20.) olvasható, és az „Email írása” linkre kattintva bárki a véleményét eljuttathatja a tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu email-címre (vagy más tárca tervezete esetében a megfelelő minisztérium hasonló email-címére). Mindegyik, a társadalmi egyeztető felületre kitett tervezet letölthető  tömörített .zip formátumban, illetve a „Részletek” feliratra kattintva pdf-fájlokként is:

A tervezett változtatásokhoz kapcsolódóan részletes, mindenki számára elérhető tájékoztatókat tettünk közzé, amelyekben bemutattuk a jelenlegi szabályozás részleteit is:

- Visszaállhat a 2024 augusztusa előtti ügyféli kör az építésügyi hatósági eljárásokban

- Újra működni fog az ÉTDR általános tájékoztatási felülete?

 

Mi derül ki Vitézy Dávid nyilatkozatán (és a fenti cikkeinkben írtakon) túl a tervezetből?

1. Módosulni fog az ÉTDR nyilvános felületének elnevezése

A normatervezetből kiderül, hogy a kormányrendelet megjelenésének másnapjától az ÉTDR-nek lesz egy „nyilvános”-nak nevezett felülete. A kapcsolata a 2024. augusztus 16-án megszűnt „általános tájékoztató felület”-tel az, hogy rajta elérhetőek lesznek az ÉTDR általános tájékoztatási felületén 2024. augusztus 15-éig elérhető adatok is.

2. Az eljárások főbb adatait tekintve nem lesz az eddigi tiltásnak a nyilvános felület teljeskörűségére kiható hatása

A normatervezetből az is kiderül, hogy az ÉTDR nyilvános felületén elérhetőek lesznek a 2024. augusztus 16-a és a tervezett módosítás hatálybalépése közötti időben indult ügyeknek is az alábbi adatai:
a) a kérelem vagy az egyszerű bejelentés benyújtását követően
aa) a kérelmezett eljárás típusa és a kérelem benyújtásának időpontja,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek címe és helyrajzi száma, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi száma,
ac) az építési tevékenység tárgya, valamint
b) a döntés kiadmányozását követően a döntés meghozatalának időpontja.

Ugyanezen adatok voltak mindenki számára elérhetőek 2024. augusztus 16-a előtt is, és ezeket kell majd a nyilvános felületen közzétenni a tervezett módosítás hatálybalépésétől (ami a tervek szerint a Magyar Közlönyben történő kihirdetés napját követő nap lenne).

3. A tervezők egy hónap felkészülési időt kapnának az anonimizált tervlapok előállítására

A tervezetnek azon rendelkezései, amelyek a nyilvános felületen közzéteendő anonimizált tervlapokra vonatkoznak, csak a Magyar Közlönyben történő kihirdetés napját követő 30. napon lépnének hatályba. Szintén e késleltetett hatálybalépés vonatkozna a hatóságnak a döntés rövid tartalma közzétételére vonatkozó kötelezettségére.

A​z ÉTDR nyilvános felületén az alábbi dokumentumok fognak megjelenni (az Eljárási kódex 1. mellékletben meghatározott tartalommal, személyes adat nélkül):​​​​​​
a) az egyszerű bejelentési, az építési engedélyezési, az összevont telepítési, a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén: helyszínrajz, utcai homlokzati terv vagy látványterv;
b) bontás esetén: helyszínrajz, valamint a bontandó épületről és annak környezetéről készített fotók.

Az Építésijog.hu álláspontja szerint ez esetben talán túlzó az egy hónapos felkészülési idő, hiszen az építtető és a tervező (és az esetleges más személyek) nevének elhagyása a digitális helyszínrajzról – a tervező részéről – pár kattintással megtörténhet. A hatósági döntés rövid tartalmának a közzétételére sem kell külön felkészülni. Az anonimizált tervlapok a 2024. augusztus 16. és ezen rendelkezések késleltetett hatályba lépése között indult (és induló) ügyekben nem fogják az ÉTDR nyilvános felületének a részét képezni!

4. Az ügyféljogok törvényellenes szűkítése a kihirdetést követő naptól szűnne meg

A módosító kormányrendelet-tervezet egyetlen szakasza foglalkozik e kérdéssel: „Hatályát veszti az Eljr. 5. § (3) bekezdése.”.

Emlékeztetőül – immár az egykori jogszabály-előkészítő tárca jogutód minisztériuma által is elismerten törvénysértő – rendelkezés: „Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban, valamint az egyszerű bejelentési eljárásban – kivéve, ha az építtető vagy az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosa részben vagy egészben az állam vagy valamely önkormányzat – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú, közterületnek nem minősülő telek tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél.”

Ugyan e hatályon kívül helyező szabály hatályba lépne már a Magyar Közlönyben történő kihirdetés napját követő napon, azonban sajnálatos, hogy e rendelkezést a tervezet nem említi azon normahelyek között, amelyeket a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kellene. Álláspontunk szerint indokolt lenne a folyamatban lévő ügyekben is előírni – hiszen azokban sem késő – a törvényes tágabb ügyfél-fogalom alkalmazását. Megítélésünk szerint ez az építtetők érdekeivel is egybeesne, a későbbi jogviták – és a döntés semmisségének veszélye – elkerülése érdekében.
 

A Méptv.-ből is indokolt lenne egy ügyféljogokat korlátozó rendelkezés elhagyása

A Méptv. 163. § (2) bekezdése szerint: „A hatósági ügyirat részét képező építészeti-műszaki dokumentáció tervlapjainak az épület belső kialakítására vonatkozó részeibe kizárólag az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet bele. Ez alól kivételt képeznek a közhasználatú építmények építészeti-műszaki dokumentációinak azon részei, amelyek a közfeladat ellátását biztosító építményrészekre vonatkoznak.”

Az Építésijog.hu 2024. októberében megjelent – az Építésijog.hu előfizetői által olvasható – tájékoztatója (lásd: Ki ismerheti meg az épület belső területeit meghatározó terveket?) már felhívta arra a figyelmet, hogy a tiltás hatálya alá tartozó tervlapok csak részben azonosíthatóak egyértelműen. Az Építésijog.hu szerzője 15 olyan körülményt gyűjtött össze a cikkben, amelyek tekintetében az ügyfelek nem rendelkezhetnek egyértelmű információkkal, adatokkal, ha nem férhetnek hozzá az alaprajzokhoz.
 

Bizonyára meg lehet határozni olyan építménytípusokat vagy épületrészeket, amelyek esetében, szűk körben, ez az indokolás alkotmányosan védhető (pl. az atomerőmű vagy az ország aranytartalékának páncélterme). De kényszerítő indok nélkül ez az általános tervlap-betekintési tilalom alapvetően korlátozza mind az egyes ügyfelek (pl. a telepítési távolságok betartásának ellenőrzésére vonatkozó) jogát, mind a településkép-védelmi hatáskörében eljáró önkormányzatnak a rendeltetésekkel és a rendeltetési egységszámokkal kapcsolatos feladatellátását. A Méptv. bizonyára már esedékes soron következő felülvizsgálatához az Építésijog.hu javasolja ennek a tiltásnak az újragondolását is.