Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Igen. Minden esetben meg kell viszont vizsgálni, hogy a szakmai paraméterek (térítés terjedelme, biztosított tevékenység, felelősségbiztosítási limitek, árbevétel adat) megfelelnek-e a hatályos jogszabályi előírásoknak.

Igen. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet ) 15/F. § (1) bekezdése kötelező felelősségbiztosítást ír elő.

Nem, a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak olyan szűkítést, hogy csak az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló félnek kell felelősségbiztosítási szerződést kötni.

A felelősségbiztosítási limit meghatározásának alapja az “éves nettó jövedelem”. Minél magasabb az éves nettó jövedelem, annál magasabb felelősségbiztosítási limit megkötése szükséges. Éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó jövedelmet.

Igen, a biztosítási évfordulóval kezdeményezni kell a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelem alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

Részben. Egyrészről a jogalkotó egységesít, hogy ne két külön szabályrendszer alapján kelljen biztosítást kötni. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapján, 2024. október 1. napjával hatályba lépett egy új Eljárási kódex. Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) magába olvasztotta az egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (régi Eljárási kódex).

Másrészről a kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre a Szakmagyakorlási kódex szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 56. § (3) bek.].

Nem, a 266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet más szakmai paramétereket határoz meg a 15/H. § (1) bekezdésében.

Igen, a szerződés szabad megállapodás tárgya. Amennyiben a megrendelő úgy látja, hogy az adott beruházás kapcsán nem elegendőek a Szakmagyakorlási kódexben meghatározott biztosítási paraméterek, más, szigorúbb követelményt is megfogalmazhat a tervezési szerződés megkötésének feltételeként.

A biztosítónak kötelessége díjmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül fedezet igazolást kiállítani [266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet 15/J. § (2) bek.].

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervezőnek a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, de 2024 decemberében már megjelentek az első kötelező felelősségbiztosítási termékek.

Az Euro-Sales Kft. közreműködésével készített, IDE kattintva elérhető tájékoztatónkból kiderül, hogy van arra is lehetőség, hogy teljesen online kössék meg a kötelező felelősségbiztosítást.