Előfizetés
Felelősségi károk valós példákkal, avagy, mikor fizet a biztosító? - 9. rész
Közzétéve: 2026.10.24. 14:22 | Utolsó frissítés: 2026.10.24. 14:28
Az építés során okozott károk ritkán vezethetők vissza egyetlen hibára. Egy hibás hóteher-számítás, a tervektől eltérő kivitelezés és az ellenőrzési dokumentumok hiányos vizsgálata egymásra épülhet, és ugyanahhoz a káreseményhez több szereplő felelőssége is kapcsolódhat. A jogi felelősség megállapítása azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden kárra kiterjed a biztosítási fedezet. A következő, hóteherből eredő kár példája azt mutatja be, miért döntő a megfelelő biztosítási összegű és megfelelő kárelemekre kiterjedő felelősségbiztosítás. A példa valós káreseményen alapul, de a konkrét ügy felismerhetőségének elkerülése érdekében a valóságtól eltérő tényállási elemeket közlünk.
Amikor több hiba ugyanahhoz a kárhoz vezet
A tervező, a kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladatai nem olvadnak össze egyetlen általános „építési felelősséggé”. Mindegyik szereplőnél azt kell vizsgálni, milyen szakmai és szerződéses kötelezettséget vállalt, milyen információ állt rendelkezésére, mit kellett volna észlelnie, és a mulasztása milyen mértékben járult hozzá a kárhoz. Egy épület részleges meghibásodása ezért egyszerre lehet tervezési, kivitelezési és ellenőrzési hiányosság következménye. A kármegosztás szakértői bizonyításon és az okozati hozzájárulás értékelésén alapul, nem az érintettek puszta megnevezésén.
Miért kell fizetnie a tervezőnek vagy a kivitelezőnek?
Ha a tervező vagy a kivitelező szerződés alapján vállalt feladatait nem megfelelően teljesíti, a kiindulópont a szerződésszegésért való felelősség. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. 6:142. §-a alapján a szerződésszegő fél köteles megtéríteni a másik félnek a szerződésszegéssel okozott kárt. A kötelezett akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható tőle a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása.
Hibás teljesítésnél a Ptk. 6:174. §-a kapcsolja össze a kellékszavatossági helyzetet a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséggel. Ha például a tetőszerkezet vagy a beépített rétegrend nem felel meg a tervnek, a szakmai szabályoknak vagy a szerződésben vállalt minőségnek, a hibás teljesítésből eredő károk megtérítése külön vizsgálat tárgya. A felelősség terjedelmét a szerződés, a feladatmegosztás, a szakmai szabályok és az okozati összefüggés együttesen határozza meg.
Ha a károsult tulajdonos és a kárt okozó személy között nem volt szerződéses kapcsolat, akkor a szerződésen kívüli károkozás Ptk. 6:519. §-ának általános szabálya az irányadó. Ilyenkor a károsultnak főszabály szerint bizonyítania kell a jogellenes károkozást, a tényleges kárt és az okozati összefüggést.
Egy biztosítási szerződés azonban más kérdésre ad választ: nem azt dönti el, hogy a biztosított jogilag felel-e, hanem azt, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott feltételek, kizárások, limitek és önrészek mellett köteles-e helytállni.
Nem minden jogilag fennálló kár biztosítási esemény, és a biztosító sem térít automatikusan minden olyan összeget, amelyért a biztosított felelőssége megállapítható.
A konkrét eset (a valóságtól eltérő részletekkel)
Egy ipari épület lapostetejének teljes felújítására került sor. A beruházás részeként a régi vízszigetelést, hőszigetelést és részben a teherhordó tetőrétegrendet is el kellett bontani, majd új, energetikailag korszerű rétegrendet kellett kialakítani. A beruházás tervezésével, kivitelezésével és a műszaki ellenőri feladatokkal az épület tulajdonosa három különböző céget bízott meg.
A tervezési dokumentációban a hóteher számítása hibásan, az adott épület geometriai és helyszíni adottságainál alacsonyabb értékkel készült. A számítás nem kezelte megfelelően a tető egyes részein kialakuló hófelhalmozódás kockázatát sem. A tervben szereplő rétegrend nagy teherbírású, 160 milliméteres hőszigetelő elemekkel számolt, amelyekhez a rögzítés és a vízszigetelés kialakítása is igazodott.
A kivitelező a költségek csökkentése érdekében a tervtől eltérően, dokumentált tervezői jóváhagyás nélkül, 120 milliméteres, alacsonyabb teherbírású elemeket épített be. A módosított rétegrendhez nem készült megfelelő statikai felülvizsgálat. A kivitelező felelős műszaki vezetője a beépítést szakmailag irányította, de az eltérés dokumentált jóváhagyása és megfelelő korrekciója elmaradt.
A műszaki ellenőr a beépített anyagok teljesítménynyilatkozatait és szállítóleveleit nem vetette össze kellő alapossággal a kiviteli tervvel, és a tervtől való eltérést nem jelezte az építtetőnek.
A felújítás átadása után egy ritka, de az adott térségben és a tető tervezett használati időtartamában előre látható téli hóhelyzet alakult ki. A nagy mennyiségű hó a tető több pontján összegyűlt. A szerkezet előbb lehajlott, majd a raktárépület egyik tetőmezője részben beszakadt. Személyi sérülés nem történt, mert a csarnokot a veszély észlelésekor lezárták, a lezuhanó szerkezeti elemek azonban jelentős kárt okoztak az épületben és az ott tárolt berendezésekben, gépekben.
A teljes kár 115 millió forint volt. Ebből 70 millió forintot tett ki a tető és a kapcsolódó épületrészek helyreállításának dologi kára, 15 millió forintot a raktárcsarnok berendezéseiben keletkezett kár, 10 millió forintot az ideiglenes elhelyezés és a kitelepülés költsége, további 20 millió forint pedig a tervezett munkavégzés és raktározás elmaradásából eredő bevételkiesés volt.
Mit állapított meg a szakértő?
A független statikai és építési szakértő a tervdokumentációt, az építési napló bejegyzéseit, az anyagok teljesítménynyilatkozatait, a számlákat és a helyszíni állapotot is megvizsgálta. Arra jutott, hogy a tető részleges beszakadását nem önmagában a havazás okozta. A tervezési számítás hibája, a tervtől eltérő, gyengébb teherbírású rétegrend és az eltérés ellenőrzésének elmaradása együttesen vezetett a káreseményhez. A rendkívüli hóhelyzet önmagában nem minősítette a kárt automatikusan elháríthatatlan külső okká.
A szakértő szerint - a szakértői bizonyítás és a szerződéses feladatok összevetése alapján - a közrehatási arányok a következőképpen állapíthatók meg:
a tervező 40 százalékban, a kivitelező 45 százalékban, a műszaki ellenőr pedig 15 százalékban járult hozzá a kárhoz.
Milyen károkat, költségeket fizethet a biztosító?
A biztosítási fedezet azt mutatja meg, hogy a biztosítási szerződés milyen típusú károkra, milyen feltételekkel és milyen kizárások mellett nyújt védelmet. A limit pedig felső határ: akkor sem fizethető ki annál több, ha a biztosított jogi felelőssége és a fedezet fennáll.
Eltérő felelősségbiztosítási limitek
- A kivitelező 100 millió forint káreseményenkénti limitű, a szakmai szabályok megszegéséből eredő dologi károkra kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezett.
- A tervező 50 millió forint káreseményenkénti limitű tervezői felelősségbiztosítást kötött.
- Az építési műszaki ellenőr biztosításának limitje pedig 10 millió forint volt káreseményenként.
Az elmaradt bevétel és bizonyos tisztán vagyoni károk kizártak voltak a fedezet köréből, ezért a 115 millió forintos teljes kárból a 20 millió forintos elmaradt bevétel után a biztosító már nem fizethetett.
Mennyit fizet a biztosító?
A biztosító által téríthető 95 000 000 Ft összegű kár a megadott közrehatási arányok alapján így oszlik meg:
|
Közreható |
Közrehatás aránya |
Arányos kárösszeg |
|---|---|---|
|
Tervező |
40% |
38 000 000 Ft |
|
Kivitelező |
45% |
42 750 000 Ft |
|
Műszaki ellenőr |
15% |
14 250 000 Ft |
|
Összesen |
100% |
95 000 000 Ft |
A kivitelező 100 milliós limitje és a tervező 50 milliós limitje ezeket az összegeket nem érte el, így ezen szereplők által okozott kárt a biztosító teljes mértékben téríthette. A műszaki ellenőr 10 millió forintos limitje miatt azonban a 10 millió forint feletti összeg nem térülhetett meg.
Mit kell tennie az építtetőnek és az építőipari szereplőknek a biztonság megteremtése érdekében?
A megfelelő fedezet kiválasztásakor nem elegendő a káreseményenkénti limitet megnézni. Vizsgálni kell
- az éves aggregát limitet,
- a dologi és a tisztán vagyoni károk elhatárolását,
- az alvállalkozók és közreműködők helyzetét,
- a munkavállalókkal kapcsolatos kizárásokat,
- az önrészt,
- az időbeli hatályt és
- azt, hogy a szerződés kár bekövetkezése vagy kárbejelentés alapján működik-e.
Fontos lehet az utófedezet, a korábbi tevékenységből eredő károk kezelése, a sorozatkár fogalma, valamint az is, hogy a biztosító milyen határidőn belül és milyen tartalommal várja el a kár bejelentését.
A jogi háttér röviden
A tervezői felelősségbiztosításra vonatkozó speciális szabályokat a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésügyhöz kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet 15/F-15/I. §-ai és 22. §-a tartalmazza. Ezeket a rendelkezéseket a tervezői tevékenység, a kötési kötelezettség, a fedezeti követelmények és az időbeli hatály vizsgálatakor együtt, mindig a hatályos szöveg alapján kell értelmezni. A jogszabályi minimum azonban nem azonos az adott projekt tényleges kockázatával. Az Építésijog.hu részletes tájékoztatóját lásd ITT.
A kivitelezői felelősségbiztosítás kapcsán a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet 21/E-21/G. §-ai irányadók. A rendeleti kötelezettség fennállása és tartalma nem teszi feleslegessé a konkrét kötvény és biztosítási feltételek áttekintését. A biztosítási szerződés dönti el, hogy az adott kárelem a biztosítási esemény fogalmi körébe tartozik-e, milyen kizárás érvényesül, és hogyan kell számítani a felelősségbiztosítási limitet. Az Építésijog.hu részletes tájékoztatóját lásd ITT.
A megfelelő Biztosítási fedezet nem adminisztratív formalitás. Önmagában a jogszabályoknak történő megfelelés nem jelent automatikusan megfelelő biztosítási fedezetet is.
