A lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek részére fontos előírásokat tartalmaz a módosított 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. A kötelező jótállás és a szigorúbb szerződési követelmények is csak akkor érvényesülnek, ha a céggel szerződő fél fogyasztónak minősül. Jelen tájékoztatóban a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2014. április 9. napjától hatályos változásait mutatom be.

A jótállás és a szavatosság megegyezik az igényérvényesítési lehetőségekben, vagyis abban, hogy a megrendelő milyen igényeket érvényesíthet a vele szerződő vállalkozóval, tervezővel és egyéb szereplővel szemben. Abban tehát nincs eltérés, hogy például a megrendelő jótállás alapján kérhet kicserélést, de szavatosság alapján nem.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A kivitelezési (építési), a tervezési, valamint a szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége. Érdemes tudni, hogy ezek nem szinonimák, viszont számos előírásban egyezik és különbözik a két fogalom. Jelen anyagban táblázatba foglaltan hasonlítottam össze a jótállást és a szavatosságot, egyebek mellett feltüntetve a jogszabályi alapot, azt, hogy mire vonatkozik, és az igényérvényesítési időket. Kizárólag az építőipari tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át, a termékek megvásárlásához kapcsolódó jótállásra, szavatosságra nem térek ki.

Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között rendezi, mivel a gyakorlatban a jótállás szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslásának eszközévé vált.

A leggyakoribb szerződésszegés az, amikor ugyan teljesíti a fél a megállapodásban foglaltakat, de nem megfelelő minőségben vagy nem a megígért tartalommal. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ún. kellékszavatosság szabályai határozzák meg. A Ptk. a hibás teljesítés fogalmát is átalakította. A Ptk. már egységesen szabályozza a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést.