2019. október 24: teljes átalakuláson esett át az egyszerű bejelentés

Szerző:  Baksa Lajos,  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2019.10.28. 16:20

Közzétéve: 2019.10.24. 23:54

Az egyszerű bejelentés jogintézményének 2016. évi bevezetése óta számtalan bizonytalan pontja volt, amelyeket a jogalkotó folyamatosan próbált rendezni, ennek köszönhetően több alkalommal is változtak az előírások. A 2019. október 22-én kihirdetett, és október 24-én hatályba is lépett kormányrendelet - nyolc jogszabályt érintve - teljesen átalakította az eddig ismert szabályokat. Az építésügy minden szereplőjének újra kell tanulnia mindazt, amit az egyszerű bejelentés kapcsán eddig elsajátított. Az Építésijog.hu portálon folyamatosan tesszük közzé a kapcsolódó tájékoztatókat.

Magyar Közlöny: 2019. évi 171. szám
Érintett jogszabály: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2019. október 24., 2019. november 9.

 

Egyszerű bejelentés újra az ÉTDR felületén


A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) hatálybalépésekor az egyszerű bejelentések során az elektronikus építési napló kapott kulcsszerepet. Egyrészt biztosította a bejelentés teljes elektronikus ügyintézését, másrészt a kivitelezési munkákhoz köthető, építési napló fontosságát és folyamatos vezetését a legtöbb munkánál megkövetelő előírások miatt is ésszerű volt az egyszerű bejelentéseket e felületen megtenni.

Az egyszerű bejelentések alapján épülő lakóépületek esetében alkalmazható új előírások viszont lehetővé teszik egyes építkezéseknél, hogy azok elektronikus építési napló vezetése nélkül történjenek. Mivel itt építési napló nem kerülne készenlétbe helyezésre, megnyitásra, így csak a bejelentés aktusára naplót nyitni, készenlétbe helyezni felesleges lenne. Valószínűleg ezen megfontolásból (is) az egyszerű bejelentéseket mostantól ismét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) felületén kell megtenni.

Ezzel a módosítással mostantól visszaáll az egyszerű bejelentések megjelenésekor alkalmazandó eljárás, mivel - sokan emlékezhetnek -, hogy az első bejelentések anno szintén az ÉTDR-en keresztül történtek meg. Egyébiránt az ÉTDR rendszer nyitóoldalán már most olvasható a felhívás, miszerint az egyszerű bejelentéseket mostantól az ÉTDR-ben kell megtenni, de a korábbi e-napló bejelentések továbbra is láthatóak az e-napló rendszerben [244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 18. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1a) bek.].

 

Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?


A ÉTDR felületén megtett bejelentésnek az alábbiakat tartalmazza:
a) az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építészeti-műszaki tervező - beleértve a szakági tervezőt is - nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
e) a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását,
f) az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be [244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 18. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1b) bek.].

A bejelentéshez csatolni kell
a) az Egyszerű bejelentési rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt,
b) ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi [244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 18. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1c) bek.].

 

Az építésfelügyeleti hatóság kötelezően ellenőrzi valamennyi bejelentést


Nincs változás abban, hogy az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az egyszerű bejelentések kezelése, ellenőrzése. Az egyszerű bejelentéseket a továbbiakban az építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR rendszerben ellenőrzi, vizsgálva, hogy annak tartalma megfelel-e az Egyszerű bejelentési rendeletben meghatározottaknak. 2019. október 24-e előtt csak egy szűk körben volt az építésfelügyeletnek ellenőrzési kötelezettsége.

Amennyiben a bejelentés hiányos, úgy az építésfelügyeleti hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt vagy képviselőjét
a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,
b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
c) a bejelentés vagy melléklete hiányairól [244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 19. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

Felhívjuk arra a figyelmet, hogy csak hiányos bejelentés esetében van a hatóságnak intézkedési kötelezettsége, tehát az épület szabályossága, vagy éppen a dokumentáció tartalma változatlanul nem kötelező ellenőrzési szempont.

Az illetékes építésfelügyeleti hatóság a bejelentés tényéről továbbra is értesítést küld az Egyszerű bejelentési rendeletben meghatározott szerveknek (pontosították, hogy az építész és mérnöki kamara értesítendő), érintett személyeknek, de a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője helyett már a polgármesternek kell az értesítést küldeni [244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 26. § b) pont; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (3) bek.].

A jogszabályban egy változatlan szabály azért maradt: a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]. Ezt az előírást még mindig nehezen tudjuk értelmezni, mivel a hatóság-ügyfél kommunikációja véleményünk szerint nem képzelhető el a közigazgatási hatósági eljárások keretein kívül.

 

A felkészülési idő teljes hiánya


Az Építési törvény 2019. szeptember 30-án hatályba lépett módosításai (a kapcsolódó tájékoztató ITT olvasható) előrevetítették, hogy valamilyen változásra számítani kell, de a módosításokat a törvény által elvárt határidőig nem hirdették ki, majd pedig egy váratlan fordulattal a módosítások egy azonnali és teljeskörű átalakítás formájában szakadtak a szakemberek nyakába.

Az építésügy szereplői a 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet által bevezetésre kerülő, rendkívül lényeges átalakításokra még a legminimálisabb felkészülési időt sem kaptak. Nem lennék annak a tervezőnek a helyében, aki az elmúlt hónapokban az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentációt készítette elő, és most azzal szembesül – ha egyáltalán értesül róla –, hogy ami elkészült, az nem elegendő a kivitelezés megkezdéséhez. A tervező mellett talán nagyobb lesz a csalódottsága az építtetőnek, akinek így csúszni fog az építkezés kezdése, garantáltan több tervezési költséggel kalkulálhat, és még örülhet, ha a kivitelező kivárja a munkakezdés megteremtésének feltételeit.

Nehezen érthető, hogy mi indokolta azt, hogy a felelősségbiztosítási kötelezettség vagy éppen a naplóvezetési kötelezettség megszüntetését, miért ne néhány hónappal később vezesse be a jogalkotó. Ezzel esélye lett volna legalább az érintetteknek a szerződéseiket már ennek megfelelően megkötni, felkészülni az új körülményekre.

Meg kell emlékeznünk az építésfelügyeleti hatóságok munkatársairól is, akik október 24-én eléggé meglepettek lehettek, amikor megkapták az első ÉTDR-en keresztül tett bejelentést. Lényeges, hogy ezzel a változással úgy nőtt jelentősen az építésfelügyeletek munkaterhe, hogy a hatóságok sem értesülhettek erről korábban. Az építésfelügyeletek jelenleg is a működőképesség határán dolgoztak, ez a váratlan - és ráadásul 8 napos ügyintézési határidővel megállapított - feladat egyes hatóságoknál, rövidtávon biztosan megoldhatatlan lesz. 

 

Folyamatosan tesszük közzé a változásokról szóló tájékoztatásokat


Valószínűleg nem vigasztalja az építkezőket, hogy az Építésijog.hu sem volt arra képes, hogy a módosításokat tartalmazó kormányrendelet hatálybalépéséig közzé tegye a tájékoztatóit. Szerzőink gőzerővel dolgoznak, és remélhetőleg napokon belül teljes áttekintést kaphatnak az új előírások gyakorlati alkalmazásához szükséges tudnivalókról.


Az Építésijog.hu oldalon részletes tájékoztatókat itt találnak (a tájékoztató anyagok folyamatosan készülnek, ezért az alábbi cikklista még bővülni fog):

- Lakóház építése építési napló nélkül?

- Milyen feltételek mellett kaphatunk 2019. október 24-e után hatósági bizonyítványt?

A Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalása az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatáról (2019.10.25.)

- A felelősségbiztosítás jelentősége – minden szereplő alapvető érdeke

- Pontosították a saját célra történő kivitelezés előírásait

- Csökkent a kivitelezési dokumentáció kötelező tartalma

Az e-epites.hu oldalon közzétett felhívás IDE kattintva érhető el.

https://www.e-epites.hu/hirek/felhivas-az-egyszeru-bejelentes-2019-oktober-24-i-valtozasairol


A Magyar Építész Kamara állásfoglalása IDE kattintva olvasható el.

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt