Teljes bizonyító erejű magánokirat
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2025.02.18. 20:30
Közzétéve: 2017.02.19. 20:02
Az okiratoknak nagyon fontos szerepük van az életünkben. Ezt a tényt tükrözi az, hogy több jogügyletet kötelezően írásbeli alakhoz köt a jogalkotó, és az is, hogy például a peres eljárás során a bíróságok is az okirati bizonyítékokra helyezik a hangsúlyt. A teljes bizonyító erejű magánokiratok az okiratok egy külön csoportját képezik. Fontos tudni, hogy az egyes okiratok mit bizonyítanak, és egy bírósági eljárásban melyik félnek kell igazolnia az okiratban foglaltak valótlanságát.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
Az okiratoknak nagyon fontos szerepük van az életünkben. Ezt a tényt tükrözi az, hogy több jogügyletet kötelezően írásbeli alakhoz köt a jogalkotó, és az is, hogy például a peres eljárás során a bíróságok is az okirati bizonyítékokra helyezik a hangsúlyt. A teljes bizonyító erejű magánokiratok az okiratok egy külön csoportját képezik.
Az okiratok csoportosítása
Az okiratok típusait és formai követelményeit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. Az okiratokat két nagy csoportra oszthatjuk a kiállítójuk és ehhez igazodva a bizonyító erejük szerint:
|
közokiratok |
|
magánokiratok |
Közokirat
A közokirat
- papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet
- bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv
- az ügykörén belül,
- a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki [2016. évi CXXX. tv. 323. § (1) bek.].
A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében [2016. évi CXXX. tv. 323. § (2) bek.].
A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja [2016. évi CXXX. tv. 323. § (3) bek.]
|
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, |
|
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, |
|
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. |
Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta.
Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta [2016. évi CXXX. tv. 323. § (3a) bek.]. Elektronikus közokirat esetében jogszabály eltérő módon is lehetővé teheti a Dáptv. szerinti szerepkör teljes bizonyító erejű igazolását [2016. évi CXXX. tv. 323. § (3b) bek.].
Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el [2016. évi CXXX. tv. 323. § (4) bek.].
Jogszabály egyéb okiratot vagy – adathordozótól függetlenül – más dolgot közokirattá nyilváníthat [2016. évi CXXX. tv. 323. § (5) bek.].
Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza [2016. évi CXXX. tv. 323. § (6) bek.].
A közokiratról készült másolat bizonyító ereje
Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak – a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül –, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt a Dáptv. szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették [2016. évi CXXX. tv. 324. § (1) bek.].
Ha közokiratnak nem minősülő okiratról készül közokiratba foglalt másolat, a közokirat csupán azt bizonyítja, hogy annak tartalma a közokiratnak nem minősülő eredeti okiratéval megegyezik [2016. évi CXXX. tv. 324. § (2) bek.].
Magánokirat
Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
|
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, |
|
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni, |
|
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti, |
|
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja, |
|
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, |
|
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, |
|
g) 1 |
|
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el, |
|
i) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett, |
|
j) a dokumentumot Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette [2016. évi CXXX. tv. 325. § (1) bek.]. |
A magánokiratokon belül a bizonyítóerejük szempontjából különbséget teszünk teljes bizonyító erejű magánokirat és egyszerű magánokirat között.
Mit jelent a teljes bizonyító erő?
A magánokirat
- az ellenkező bebizonyításáig
- teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
- kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el [2016. évi CXXX. tv. 325. § (3) bek.].
A minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtétele idejében a nyilatkozatot tevő személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta [2016. évi CXXX. tv. 325. § (3a) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 325. § (1) bek. f) pont].
A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. Ilyenkor azonban – a közokirattal ellentétben – a magánokirat valódiságát a félnek kell bizonyítani [2016. évi CXXX. tv. 325. § (4) bek.].
A teljes bizonyító erejű magánokirathoz tehát egy törvényi vélelem fűződik (vagyis, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette vagy elfogadta). Ez a vélelem csak akkor áll fenn, ha a magánokirat valódiságát nem vonják kétségbe, vagy valódisága már bizonyított.
Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik [2016. évi CXXX. tv. 325. § (5) bek.].
A magánokirathoz fűződik a hamisítatlanság vélelme is, vagyis az, hogy ha a magánokiraton lévő aláírás valódisága nem vitás, vagy bizonyított, az aláírást megelőző szöveget az ellenkező bebizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. Az okirat rendellenessége lehet például a szövegben lévő javítás, törlés, áthúzás vagy betoldás. Ezzel a rendellenességgel szemben a fél bizonyíthatja, hogy az okirat rendellenessége már az aláírásakor is fennállt (vagyis nem utólagos, jogellenes változtatás, azaz hamisítás következménye).
Ha az okirat külsőre megfelel a törvényben előírt feltételeknek, az okirat valódiságát vitató félnek kell bizonyítania, hogy az okirat készítésénél az előírt alaki kellékeket nem tartották be.
A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát – kétség esetében – más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja [2016. évi CXXX. tv. 325. § (6) bek.].
Ki kell emelni, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat a benne szereplő tények valódiságát nem bizonyítja (csak a nyilatkozat megtételét vagy elfogadását).
Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg [2016. évi CXXX. tv. 325. § (7) bek.].
Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató
a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,
b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a Dáptv. szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és
c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét [2016. évi CXXX. tv. 325. § (8) bek.].
Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta [2016. évi CXXX. tv. 325. § (1) bek.].
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a másolat közokiratról készült
Egyszerű magánokirat
Egyszerű magánokirat az az okirat, amely sem közokiratnak, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősül. A magánokirathoz nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály
a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy
b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
