01. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).

 

Mi is az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?

A 2013. évi XXXIV. törvény által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. A törvény indokolása szerint a lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro- kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegette ezért szükséges volt egy speciális jogosultságokat eredményező, még a peres eljárást megelőzően elkészülő szakvéleményt készítő szerv létrehozása. A TSZSZ azonban csak a jogszabályban meghatározott szerződéses jogviszonyokban és csak meghatározott kérdések elbírálása során járhat el.

A TSZSZ vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek. a) pont].

A jogszabály szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (3) bek.].

A szerv létrehozását az indokolta, hogy a követelést érvényesítő fél már a peres iratokhoz tudjon csatolni egy olyan szakvéleményt, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett az is hangsúlyos célja a volt a TSZSZ létrehozásának, hogy a TSZSZ vélemény peres eljárási cselekmények számát csökkentő vagy permegelőző hatású legyen. A jogalkotó szerint jóval nagyobb az esélye annak, hogy a felek között legalább a teljesítés ténykérdéseit illetően egyetértés alakulhat ki és emiatt további bizonyítás nem szükséges, de akár annak is, hogy a felek a szakvélemény (és jogkövetkezményei) ismeretében per nélkül rendezik a köztük fennálló vitás kérdéseket.

A TSZSZ-t létrehozó törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba, azonban az MKIK tájékoztatója szerint a TSZSZ ténylegesen 2013. augusztus 12-én kezdte meg a működését. Az Üzlet7 különszámát itt olvashatja el.

A TSzSz korábbi vezetőjével, Máté Miklóssal 2014. novemberében készített riportot itt elolvashatja: A tartozások egy részét a TSZSZ puszta említésének hatására kifizetik

A TSZSZ jelenlegi vezetői (a TSZSZ elérhetőségei IDE kattintva érhetők el):
- Koós Gábor TSZSZ vezető
- Répás Balázs TSZSZ vezető-helyettes

 

Milyen jogszabályok vonatkoznak a Szerv működésére?

A Teljesítésigazolási Szakértői Szervre, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

2013. évi XXXIV. törvény	az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
2016. évi XXIX. törvény	az igazságügyi szakértőkről
236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet	a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv saját ügyrendje további részletszabályokat állapíthat meg.
 

Csak építési beruházások esetében járhat el a TSZSZ

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis más tevékenységekre nem kérhető a közreműködése [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3) bek.]. Építési beruházás alatt a Méptv. szerinti tevékenységeket kell érteni (lásd az Építésijog.hu Fogalomtárát IDE kattintva) [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (8) bek.; 2023. évi C. tv. 16. § 21. pont].

Az építési beruházások közül a TSZSZ törvény hatálya nem terjed ki
a) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra
b) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság mint megrendelő által kötött szerződések alapján megvalósított, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó közlekedési infrastrukturális építési beruházásokra [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3a)-(3b) bek.].
 

Milyen kérdésekben járhat el a testület?

Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdések vizsgálhatók a TSzSz eljárásában, de nem minden probléma vonatkozásában [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]. A jogszabály külön nevesíti az építési és a kivitelezési szerződést, azonban az építési és a kivitelezési szerződés nem minősül külön szerződési típusnak. Az eltérés annyi a két fogalom között, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) az építési szerződés, míg a Ptk. (2013. évi V. tv.) a kivitelezési szerződés elnevezést használja.

Az építési beruházás keretében is csak két kiemelt kérdéskörben lehet felkérni a TSzSz-t szakértői vélemény készítésére:
a) a teljesítésigazolás kapcsolatosan, ha
- a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg,
- a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy
- a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség érvényesíthetőségéhez, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (2) bek.; 2013. évi XXXIV. tv. 1. § (4) bek. a) pont].

A jogalkotó egyéb szerződéses biztosíték vizsgálatát nem tette lehetővé, bár véleményem szerint legalább a kötbér, a jóteljesítési és a jótállási biztosíték (visszatartás) összege vonatkozásában is érdemes lett volna a TSzSz tevékenységét lehetővé tenni. A kötbérrel és a vállalkozói díjból visszatartott öszegekkel kapcsolatosan is előfordulnak olyan visszaélések, amelyek a vállalkozók anyagi érdekét súlyosan sérthetik, akkor is, ha a biztosíték nyújtására nem bankgaranciával kerül sor.

A TSZSZ honlapján található tájékoztató szerinti nem feladata a TSZSZ-nek:
- A tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata kizárólag olyan mértékig tárgya a szakértői eljárásnak, hogy az a tervezési eljárásokra vonatkozó rendeletben megfogalmazottaknak megfelel-e, vagy sem.
- A szakértői eljárásnak nem tárgya a tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata: a tervellenőri feladatok ellátása, a beépített anyagok megfelelőségének igazolása.
- A beépített anyagok mennyiségi felmérése, a felmérési napló/naplórész készítése, a megépült szerkezet, a munkanem minőségi osztályba sorolás.
- A szakhatósági hozzájárulások beszerzése, azok hiányában ilyen irányú igazolások kiállítása, - Szakkérdések felülvizsgálata (pl. statikai, tűzvédelmi stb. szakkérdések),
- Költségvetés készítése, tervek készítése.
- Esztétikai kérdések eldöntése.
- Jogi kérdések eldöntése (pl. kötbér, illetve kárigény, kamat).
 

Írásbeli szerződés nélkül nem lehet TSZSZ eljárást kezdeményezni

Lényeges, hogy a vitás teljesítéssel összefüggésben szóbeli megállapodás alapján a TSZSZ nem tud eljárni. A kérelem beadásához az szükséges, hogy a kérelmezőnek írásbeli szerződést csatoljon be, mert a TSZSZ csak írásbeli szerződés esetében fogadhatja be a kérelmet.

 

Miben más a TSzSz mint egy igazságügyi szakértő?

Fontos tudni, hogy a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó eljárásában a TSZSZ 2025. január 1-jétől vált kirendelhetővé. A TSZSZ a tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésben rendelhető ki szakértőként, azonban csak olyan kirendelést fogadhat el, amely a TSZSZ törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti, vagyis csak akkor vállalhat el más eljárásban kirendelést, ha a TSZSZ törvény szerinti ügyekben el tudja készíteni a szakvéleményeket [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (6) bek.; 2016. évi XXIX. tv. 2. § 8. pont].

A TSZSZ szakvéleménye a TSZSZ szakvéleményre alapított peres eljárásban alapvető jelentőségű (a részleteket lásd ITT), míg más eljárásokban a TSZSZ szakvéleményét 2025. január 1-jétől szakértői véleményként vehetik figyelembe.
 

Ki lehet a TSZSZ tagja?

A szervezet tagjait tagjait az igazságügyi szakértők vagy az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért felelős miniszter - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek által delegált, 11 tagú bizottság véleményezése mellett - az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.].

A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a TSZSZ vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].
 

Ki lehet-e zárni a TSzSz jogkörét a szerződésben?

A jogalkotó gondolt arra az esetre is, ha az erőfölényben lévő fél valamilyen módon a szerződésbe foglaltatja a TSZSZ eljárásának kizárását, korlátozását. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy az eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz [2013. évi XXXIV. tv. 8. § (7) bek.].