01. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Közzétéve: 2013.07.16. 23:14 | Utolsó frissítés: 2025.01.05. 19:48

Olvasási idő: 8 perc
Teljesítésigazolási Szakértői Szervlánctartozáskörbetartozás

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).


 

Mi is az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv?


A 2013. évi XXXIV. törvény által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, és igazságügyi szakértői tevékenységet végez. A törvény indokolása szerint a lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro- kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegette ezért szükséges volt egy speciális jogosultságokat eredményező, még a peres eljárást megelőzően elkészülő szakvéleményt készítő szerv létrehozása. A TSZSZ azonban csak a jogszabályban meghatározott szerződéses jogviszonyokban és csak meghatározott kérdések elbírálása során járhat el.

A TSZSZ vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek. a) pont].

A jogszabály szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (3) bek.].

A szerv létrehozását az indokolta, hogy a követelést érvényesítő fél már a peres iratokhoz tudjon csatolni egy olyan szakvéleményt, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. Emellett az is hangsúlyos célja a volt a TSZSZ létrehozásának, hogy a TSZSZ vélemény peres eljárási cselekmények számát csökkentő vagy permegelőző hatású legyen. A jogalkotó szerint jóval nagyobb az esélye annak, hogy a felek között legalább a teljesítés ténykérdéseit illetően egyetértés alakulhat ki és emiatt további bizonyítás nem szükséges, de akár annak is, hogy a felek a szakvélemény (és jogkövetkezményei) ismeretében per nélkül rendezik a köztük fennálló vitás kérdéseket.

A TSZSZ-t létrehozó törvény 2013. július 1-jén lépett hatályba, azonban az MKIK tájékoztatója szerint a TSZSZ ténylegesen 2013. augusztus 12-én kezdte meg a működését. Az Üzlet7 különszámát itt olvashatja el.

A TSzSz korábbi vezetőjével, Máté Miklóssal 2014. novemberében készített riportot itt elolvashatja: A tartozások egy részét a TSZSZ puszta említésének hatására kifizetik

A TSZSZ jelenlegi vezetői (a TSZSZ elérhetőségei IDE kattintva érhetők el):
- Koós Gábor TSZSZ vezető
- Répás Balázs TSZSZ vezető-helyettes

 

Milyen jogszabályok vonatkoznak a Szerv működésére?


A Teljesítésigazolási Szakértői Szervre, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről


A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv saját ügyrendje további részletszabályokat állapíthat meg.
 

Csak építési beruházások esetében járhat el a TSZSZ


A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis más tevékenységekre nem kérhető a közreműködése [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3) bek.]. Építési beruházás alatt a Méptv. szerinti tevékenységeket kell érteni (lásd az Építésijog.hu Fogalomtárát IDE kattintva) [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (8) bek.; 2023. évi C. tv. 16. § 21. pont].

Az építési beruházások közül a TSZSZ törvény hatálya nem terjed ki
a) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra
b) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság mint megrendelő által kötött szerződések alapján megvalósított, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó közlekedési infrastrukturális építési beruházásokra [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (3a)-(3b) bek.].
 

Milyen kérdésekben járhat el a testület?


Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdések vizsgálhatók a TSzSz eljárásában, de nem minden probléma vonatkozásában [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]. A jogszabály külön nevesíti az építési és a kivitelezési szerződést, azonban az építési és a kivitelezési szerződés nem minősül külön szerződési típusnak. Az eltérés annyi a két fogalom között, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) az építési szerződés, míg a Ptk. (2013. évi V. tv.) a kivitelezési szerződés elnevezést használja.

Az építési beruházás keretében is csak két kiemelt kérdéskörben lehet felkérni a TSzSz-t szakértői vélemény készítésére:
a) a teljesítésigazolás kapcsolatosan, ha
- a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg,
- a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy
- a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (1) bek.]

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség érvényesíthetőségéhez, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (2) bek.; 2013. évi XXXIV. tv. 1. § (4) bek. a) pont].

A jogalkotó egyéb szerződéses biztosíték vizsgálatát nem tette lehetővé, bár véleményem szerint legalább a kötbér, a jóteljesítési és a jótállási biztosíték (visszatartás) összege vonatkozásában is érdemes lett volna a TSzSz tevékenységét lehetővé tenni. A kötbérrel és a vállalkozói díjból visszatartott öszegekkel kapcsolatosan is előfordulnak olyan visszaélések, amelyek a vállalkozók anyagi érdekét súlyosan sérthetik, akkor is, ha a biztosíték nyújtására nem bankgaranciával kerül sor.

A TSZSZ honlapján található tájékoztató szerinti nem feladata a TSZSZ-nek:
- A tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata kizárólag olyan mértékig tárgya a szakértői eljárásnak, hogy az a tervezési eljárásokra vonatkozó rendeletben megfogalmazottaknak megfelel-e, vagy sem.
- A szakértői eljárásnak nem tárgya a tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata: a tervellenőri feladatok ellátása, a beépített anyagok megfelelőségének igazolása.
- A beépített anyagok mennyiségi felmérése, a felmérési napló/naplórész készítése, a megépült szerkezet, a munkanem minőségi osztályba sorolás.
- A szakhatósági hozzájárulások beszerzése, azok hiányában ilyen irányú igazolások kiállítása, - Szakkérdések felülvizsgálata (pl. statikai, tűzvédelmi stb. szakkérdések),
- Költségvetés készítése, tervek készítése.
- Esztétikai kérdések eldöntése.
- Jogi kérdések eldöntése (pl. kötbér, illetve kárigény, kamat).
 

Írásbeli szerződés nélkül nem lehet TSZSZ eljárást kezdeményezni


Lényeges, hogy a vitás teljesítéssel összefüggésben szóbeli megállapodás alapján a TSZSZ nem tud eljárni. A kérelem beadásához az szükséges, hogy a kérelmezőnek írásbeli szerződést csatoljon be, mert a TSZSZ csak írásbeli szerződés esetében fogadhatja be a kérelmet.

 

Miben más a TSzSz mint egy igazságügyi szakértő?


Fontos tudni, hogy a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó eljárásában a TSZSZ 2025. január 1-jétől vált kirendelhetővé. A TSZSZ a tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésben rendelhető ki szakértőként, azonban csak olyan kirendelést fogadhat el, amely a TSZSZ törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti, vagyis csak akkor vállalhat el más eljárásban kirendelést, ha a TSZSZ törvény szerinti ügyekben el tudja készíteni a szakvéleményeket [2013. évi XXXIV. tv. 1. § (6) bek.; 2016. évi XXIX. tv. 2. § 8. pont].

A TSZSZ szakvéleménye a TSZSZ szakvéleményre alapított peres eljárásban alapvető jelentőségű (a részleteket lásd ITT), míg más eljárásokban a TSZSZ szakvéleményét 2025. január 1-jétől szakértői véleményként vehetik figyelembe.
 

Ki lehet a TSZSZ tagja?


A szervezet tagjait tagjait az igazságügyi szakértők vagy az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért felelős miniszter - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek által delegált, 11 tagú bizottság véleményezése mellett - az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki [2013. évi XXXIV. tv. 3. § (1) bek.].

A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a TSZSZ vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől [236/2013. (VI. 30.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].
 

Ki lehet-e zárni a TSzSz jogkörét a szerződésben?


A jogalkotó gondolt arra az esetre is, ha az erőfölényben lévő fél valamilyen módon a szerződésbe foglaltatja a TSZSZ eljárásának kizárását, korlátozását. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy az eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz [2013. évi XXXIV. tv. 8. § (7) bek.].


Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...