A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalmának pontosítása

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2019.01.26. 16:51 | Utolsó frissítés: 2019.02.21. 09:46

Olvasási idő: 5 perc
Teljesítésigazolási Szakértői SzervTSzSz
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.



Magyar Közlöny: 2018. évi 194. szám
Érintett jogszabály: 2013. évi XXXIV. törvény
Módosító jogszabály: 2018. évi XCVI. törvény
Hatály: 2018. december 21.
 

A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalma


A speciális perjogi szabályok szerint lefolytatandó Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményre alapított per vitathatatlanul a TSZSZ-eljárás egyik legnagyobb előnye, ami nem kizárólag magát a bírósági eljárást jelenti, hanem sok esetben az előzetes megegyezést is elősegítheti.

2018. december 21-től az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a az alábbiak szerint módosult [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §; 2018. évi XCVI. tv. 11. §]:
 

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik.


Miért volt szükséges a módosítás?


A korábbi szabályozás a TSZSZ szakvéleményére alapított pereket a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indított” perekre szűkítette; ezt a bíróságok egy része úgy értelmezte, hogy amennyiben a megrendelőnek van követelése a vállalkozóval szemben, az nem érvényesíthető ebben a pertípusban. A jogszabály-szöveg módosítását tehát önmagában az is indokolta, hogy az eredeti rendelkezés egymással ellentétes értelmezésekre adott lehetőséget, ennek elkerülése pedig minden esetben kívánatos.

 

Megrendelő is kérhet szakvéleményt


A TSZSZ-törvény tárgyi hatálya a TSZSZ létrehozása óta a „megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó” számára teszi lehetővé az eljárás kezdeményezését. Ennek megfelelően a megrendelő is kérheti a TSZSZ szakvéleményét, akár a hibás/hiányos teljesítés megállapítása érdekében. Amennyiben megtagadnák a megrendelőtől (akár fővállalkozóról, alvállalkozóról, akár magánmegrendelőről beszélünk), hogy a TSZSZ szakvéleményére alapítsa a pert, úgy a TSZSZ eljárása nem valódi segítség, éppen ellenkezőleg: felesleges pénzkidobás lenne számára.

A fentieknek megfelelően a TSZSZ álláspontja mindig az volt, hogy a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés” érvényesítésébe tágabb értelemben bele kell érteni a már kifizetett vállalkozói díj visszakövetelését is, hiszen ha a jogszabály lehetőséget ad a megrendelők számára, hogy a TSZSZ-hez forduljanak, észszerűtlen lenne, hogy éppen ebből az előnyből, amit a TSZSZ szakvéleményére alapított peres eljárás jelenthet, kizárja őket.
 

 

Miért éppen most került sor a módosításra?


Az utóbbi egy-két évben megszaporodtak a TSZSZ-nél a magánépíttetők által beadott kérelmek. Az ilyen ügyek közös jellemzője, hogy a kivitelező a szerződés teljesítése előtt eltűnik a felvett előleggel, jó esetben „csak” befejezetlen, rosszabb esetben súlyos minőségi hibás teljesítést hagyva maga után. A TSZSZ-nek a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – amennyiben a kérelmező minden szükséges dokumentumot be tud adni – az ilyen ügyekben is eljárási kötelezettsége van. A TSZSZ-eljárások lezárása után, a bírósági eljárások elindulásával azonban egyre gyakrabban jöttek olyan visszajelzések, hogy a bíróság nem tekinti a TSZSZ szakvéleményére alapított pernek az ilyen ügyeket.

Bár 2013-ban a TSZSZ-t elsősorban az építőipari lánctartozásokban érintett kis- és középvállalkozások segítése érdekében hozták létre, a szervezetnek az éppen fennálló építőipari problémákra is reagálnia kell. A TSZSZ-nél előforduló ügyek számából az látható, hogy a magánmegrendelőket érintő problémák a hazai építőiparban zajló folyamatoknak köszönhetően nem csökkennek; a probléma gyökerének megszüntetése rendszerszintű változást kíván. Mindaddig, amíg a probléma fennáll, a TSZSZ – hatásköri keretei között – igyekszik kivenni részét a bajba jutott megrendelők segítésében is.
 

A 2019. februári építési jogi változások jelentőségére való tekintettel a 2019. FEBRUÁR 26-i rendezvényünkön is kitérünk az új előírásokra, és a szakmai konzultáció alkalmával a résztvevők a változásokkal kapcsolatosan is kérdezhetik a szakmai cikkek szerzőjét (Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő).

 


 

Építőipari jogviták II. – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei


Reménytelen lenne a vitatott követelések érvényesítése az építőiparban? Törvényen kívüli eszközökben senki ne gondolkodjon! Érdemes tudni, hogy az évekig húzódó pereskedés mellett - vagy éppen helyette – más megoldások is vannak. A gyakorlatot és a jogszabályokat is alaposan ismerő szakértőink segítségével fél nap alatt alaposan körüljárjuk a kérdést, hogy Ön is tisztában legyen a valós lehetőségekkel. Küldje el nekünk a kérdéseit előre, hogy előadóink ezekből is fel tudjanak készülni!

 

IDŐPONT: 2019. február 26., 14:00 órától 18:55-ig


 

HELYSZÍN: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., földszinti nagyelőadó (színvonalas oktatási épület, ingyenes és kényelmes parkolási lehetőség!)


ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 2 pont (MÉK 2019/15)

 

 

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>

 

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...