A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalmának pontosítása

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.

Magyar Közlöny: 2018. évi 194. szám
Érintett jogszabály: 2013. évi XXXIV. törvény
Módosító jogszabály: 2018. évi XCVI. törvény
Hatály: 2018. december 21.
 

A TSZSZ szakvéleményére alapított per fogalma

A speciális perjogi szabályok szerint lefolytatandó Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményre alapított per vitathatatlanul a TSZSZ-eljárás egyik legnagyobb előnye, ami nem kizárólag magát a bírósági eljárást jelenti, hanem sok esetben az előzetes megegyezést is elősegítheti.

2018. december 21-től az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/A. §-a az alábbiak szerint módosult [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §; 2018. évi XCVI. tv. 11. §]:
 

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik.

Miért volt szükséges a módosítás?

A korábbi szabályozás a TSZSZ szakvéleményére alapított pereket a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indított” perekre szűkítette; ezt a bíróságok egy része úgy értelmezte, hogy amennyiben a megrendelőnek van követelése a vállalkozóval szemben, az nem érvényesíthető ebben a pertípusban. A jogszabály-szöveg módosítását tehát önmagában az is indokolta, hogy az eredeti rendelkezés egymással ellentétes értelmezésekre adott lehetőséget, ennek elkerülése pedig minden esetben kívánatos.

 

Megrendelő is kérhet szakvéleményt

A TSZSZ-törvény tárgyi hatálya a TSZSZ létrehozása óta a „megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó” számára teszi lehetővé az eljárás kezdeményezését. Ennek megfelelően a megrendelő is kérheti a TSZSZ szakvéleményét, akár a hibás/hiányos teljesítés megállapítása érdekében. Amennyiben megtagadnák a megrendelőtől (akár fővállalkozóról, alvállalkozóról, akár magánmegrendelőről beszélünk), hogy a TSZSZ szakvéleményére alapítsa a pert, úgy a TSZSZ eljárása nem valódi segítség, éppen ellenkezőleg: felesleges pénzkidobás lenne számára.

A fentieknek megfelelően a TSZSZ álláspontja mindig az volt, hogy a „szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés” érvényesítésébe tágabb értelemben bele kell érteni a már kifizetett vállalkozói díj visszakövetelését is, hiszen ha a jogszabály lehetőséget ad a megrendelők számára, hogy a TSZSZ-hez forduljanak, észszerűtlen lenne, hogy éppen ebből az előnyből, amit a TSZSZ szakvéleményére alapított peres eljárás jelenthet, kizárja őket.
 

Miért éppen most került sor a módosításra?

Az utóbbi egy-két évben megszaporodtak a TSZSZ-nél a magánépíttetők által beadott kérelmek. Az ilyen ügyek közös jellemzője, hogy a kivitelező a szerződés teljesítése előtt eltűnik a felvett előleggel, jó esetben „csak” befejezetlen, rosszabb esetben súlyos minőségi hibás teljesítést hagyva maga után. A TSZSZ-nek a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – amennyiben a kérelmező minden szükséges dokumentumot be tud adni – az ilyen ügyekben is eljárási kötelezettsége van. A TSZSZ-eljárások lezárása után, a bírósági eljárások elindulásával azonban egyre gyakrabban jöttek olyan visszajelzések, hogy a bíróság nem tekinti a TSZSZ szakvéleményére alapított pernek az ilyen ügyeket.

Bár 2013-ban a TSZSZ-t elsősorban az építőipari lánctartozásokban érintett kis- és középvállalkozások segítése érdekében hozták létre, a szervezetnek az éppen fennálló építőipari problémákra is reagálnia kell. A TSZSZ-nél előforduló ügyek számából az látható, hogy a magánmegrendelőket érintő problémák a hazai építőiparban zajló folyamatoknak köszönhetően nem csökkennek; a probléma gyökerének megszüntetése rendszerszintű változást kíván. Mindaddig, amíg a probléma fennáll, a TSZSZ – hatásköri keretei között – igyekszik kivenni részét a bajba jutott megrendelők segítésében is.
 

A 2019. februári építési jogi változások jelentőségére való tekintettel a 2019. FEBRUÁR 26-i rendezvényünkön is kitérünk az új előírásokra, és a szakmai konzultáció alkalmával a résztvevők a változásokkal kapcsolatosan is kérdezhetik a szakmai cikkek szerzőjét (Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő).

Építőipari jogviták II. – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei

Reménytelen lenne a vitatott követelések érvényesítése az építőiparban? Törvényen kívüli eszközökben senki ne gondolkodjon! Érdemes tudni, hogy az évekig húzódó pereskedés mellett - vagy éppen helyette – más megoldások is vannak. A gyakorlatot és a jogszabályokat is alaposan ismerő szakértőink segítségével fél nap alatt alaposan körüljárjuk a kérdést, hogy Ön is tisztában legyen a valós lehetőségekkel. Küldje el nekünk a kérdéseit előre, hogy előadóink ezekből is fel tudjanak készülni!

 

IDŐPONT: 2019. február 26., 14:00 órától 18:55-ig

HELYSZÍN: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., földszinti nagyelőadó (színvonalas oktatási épület, ingyenes és kényelmes parkolási lehetőség!)

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 2 pont (MÉK 2019/15)

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>