03.2. Telekalakítási engedély

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.14. 15:39

Közzétéve: 2013.05.30. 18:28

Mielőtt megvásároljuk a telket, nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas, még lehetőségünk van – ha ezt a körülmények lehetővé teszik – telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől (hiszen ezt követően a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását), illetve 2013. január 1-jétől.

Részletek »

02.5. Sajátos építményfajták építésügyi hatóságai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.09. 21:14

Közzétéve: 2013.05.30. 17:35

A sajátos építményfajták építésügyi hatósági rendszere lényegesen eltér az egyéb építmények engedélyezését és ellenőrzését végző szabályozástól. Főszabály szerint az eljárások ezekben az esetekben is a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet kell alkalmazni, de az egyes építményfajtákra eltérő eljárási szabályok is találhatók.

Részletek »

02.3.3. Településképi kötelezés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.03.18. 21:27

Közzétéve: 2013.05.30. 17:16

A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a tervezett tevékenységek vonatkozásában tud döntést hozni. Azon tevékenységekkel szemben, amelyek már megvalósultak, a polgármester – a településrendezési kötelezések keretein belül - az ún. településképi kötelezési eljárást folytathatja le.

Részletek »

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:31

Közzétéve: 2013.05.30. 17:11

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Részletek »

19. Fellebbezési szabályok az építésügyi hatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.03. 21:18

Közzétéve: 2013.05.30. 15:57

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szemben az ügyfél fellebbezést terjeszthet elő. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől az általános, a Ket. szerinti szabályoktól eltérő számos jelentős módosítás következett be az építésügyi és építésfelügyeleti fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezésekben. Az alábbiakban az alkalmazandó Ket., az Építési törvény (Étv.) és az Eljárási kódex előírásait egységesen közöljük.

Részletek »

02.3.1. Településképi véleményezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:28

Közzétéve: 2013.04.02. 15:03

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Részletek »

13.2. A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei (2017-01-01)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.12. 21:01

Közzétéve: 2013.02.16. 12:55

2017. január 1-től tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Legfontosabb, hogy megszűnt a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség három különböző esete. Az alábbi tájékoztatóban a 2017. január 1. napjától hatályos rendelkezések ismerhetők meg.

Részletek »

15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.13. 15:38

Közzétéve: 2010.08.02. 19:40

Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.

Részletek »

05.16. A bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2010.08.02. 19:13

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

Részletek »

05. Építési engedélyezési eljárás

Szerző:  Baksa Lajos,  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018.02.25. 17:25

Közzétéve: 2010.08.02. 18:32

Ha nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozik az építési tevékenység, akkor lakóépület létesítését, bővítését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az alábbiakban az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerhetők meg. Az összefoglaló tartalmazza egyebek mellett, hogy mit kell mellékelni az engedély iránti kérelemhez, mikor kezdhetők meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

Részletek »

02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:16

Közzétéve: 2010.08.01. 22:38

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

Részletek »

04.3. Bizonyítás az építéshatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:35

Közzétéve: 2010.07.08. 21:01

A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.

Részletek »

04. A tulajdoni lap

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.07. 08:26

Közzétéve: 2008.09.09. 18:43

A tulajdoni lap az ingatlanok "alapdokumentuma", ennek pontos ismerete nélkül semmilyen ingatlant nem szabad megvennünk. Kérdés, hogy milyen információkat találhatunk a tulajdoni lapon? Az alábbiakból megtudhatjuk azt is, hogy mennyibe kerül a tulajdoni lap másolat, és hol szerezhető be.

Részletek »

3. A tervpályázati eljárás szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:42

A tervpályázati eljárásokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), illetve a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 19. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban, valamint a Kbt. 182. §-ának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet ( a továbbiakban:Rendelet) határozza meg.

Részletek »

10.1. Az építési napló. Az elektronikus építési napló bevezetése

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.07.23. 17:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:41

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési naplók vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Attól függően, hogy mikor kezdődött a beruházás, a papíralapú vezetés vagy az elektronikus vezetés előírásai alkalmazandók. Az utóbbi években többször is változott annak a meghatározása, hogy milyen építési tevékenységre kötelező építési naplót vezetni.

Részletek »

09.1. Építési műszaki ellenőr feladatai és felelőssége

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.05. 09:57

Közzétéve: 2008.09.09. 18:39

Az építési műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Fontos tudni, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni. A nem kötelező esetekben is nagyon-nagyon javasolt a műszaki ellenőr megbízása minden olyan építtető részére, aki laikusként vág bele egy építkezésbe. A műszaki ellenőr jelentős költségeket tud megspórolni az építtető részére, illetve segít megelőzni a hibás kivitelezésből eredő károkat.

Részletek »

05.1. A tervező feladata, felelőssége

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.06.14. 10:13

Közzétéve: 2008.09.09. 18:37

A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.

Részletek »

05.3. A tervezési szerződés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.03.07. 21:56

Közzétéve: 2008.09.09. 18:36

A megfelelő tervek elkészíttetéséhez (elkészítéséhez) megfelelő szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény (Étv.) határozza meg. Ezek a szabályok egészültek ki 2013. augusztus 1. napjától a Szakmagyakorlási rendeletben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) található előírásokkal.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt