05. Építési engedélyezési eljárás

Szerző:  Baksa Lajos,  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018.02.25. 17:25

Közzétéve: 2010.08.02. 18:32

Ha nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozik az építési tevékenység, akkor lakóépület létesítését, bővítését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az alábbiakban az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerhetők meg. Az összefoglaló tartalmazza egyebek mellett, hogy mit kell mellékelni az engedély iránti kérelemhez, mikor kezdhetők meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

Részletek »

02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:16

Közzétéve: 2010.08.01. 22:38

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

Részletek »

04.3. Bizonyítás az építéshatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:35

Közzétéve: 2010.07.08. 21:01

A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.

Részletek »

04. A tulajdoni lap

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.07. 08:26

Közzétéve: 2008.09.09. 18:43

A tulajdoni lap az ingatlanok "alapdokumentuma", ennek pontos ismerete nélkül semmilyen ingatlant nem szabad megvennünk. Kérdés, hogy milyen információkat találhatunk a tulajdoni lapon? Az alábbiakból megtudhatjuk azt is, hogy mennyibe kerül a tulajdoni lap másolat, és hol szerezhető be.

Részletek »

3. A tervpályázati eljárás szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:42

A tervpályázati eljárásokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), illetve a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. 19. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban, valamint a Kbt. 182. §-ának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet ( a továbbiakban:Rendelet) határozza meg.

Részletek »

10.1. Az építési napló. Az elektronikus építési napló bevezetése

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.07.23. 17:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:41

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési naplók vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Attól függően, hogy mikor kezdődött a beruházás, a papíralapú vezetés vagy az elektronikus vezetés előírásai alkalmazandók. Az utóbbi években többször is változott annak a meghatározása, hogy milyen építési tevékenységre kötelező építési naplót vezetni.

Részletek »

09.1. Építési műszaki ellenőr feladatai és felelőssége

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.05. 09:57

Közzétéve: 2008.09.09. 18:39

Az építési műszaki ellenőr az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi, ez a személy a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét is vizsgálja. Fontos tudni, hogy az építkezések többségénél már kötelező ilyen szakembert megbízni. A nem kötelező esetekben is nagyon-nagyon javasolt a műszaki ellenőr megbízása minden olyan építtető részére, aki laikusként vág bele egy építkezésbe. A műszaki ellenőr jelentős költségeket tud megspórolni az építtető részére, illetve segít megelőzni a hibás kivitelezésből eredő károkat.

Részletek »

05.1. A tervező feladata, felelőssége

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.06.14. 10:13

Közzétéve: 2008.09.09. 18:37

A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.

Részletek »

05.3. A tervezési szerződés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.03.07. 21:56

Közzétéve: 2008.09.09. 18:36

A megfelelő tervek elkészíttetéséhez (elkészítéséhez) megfelelő szerződés szükséges, olyan, amely lehetőség szerint mindkét fél számára megfelelő garanciákat biztosít. A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződést külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény (Étv.) határozza meg. Ezek a szabályok egészültek ki 2013. augusztus 1. napjától a Szakmagyakorlási rendeletben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) található előírásokkal.

Részletek »

03. Kivitelezési szerződés (2014.03.15-ig: Építési szerződés)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.09.06. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:35

Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből derül ki, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. vagy 2013. évi V. tv.) rendelkezéseiből derül ki. Az építési szerződés jogszabályi elnevezése – az új Ptk. hatályba lépése miatt – 2014. március 15. napjától kivitelezési szerződésre változott.

Részletek »

16. Vállalkozási szerződés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.07. 08:36

Közzétéve: 2008.09.09. 18:34

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.

Részletek »

15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.02.21. 16:38

Közzétéve: 2008.09.09. 18:30

2013. január 1-ig a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye. A 2012. évi CLVII. törvény a szankciórendszer szabályait is jelentősen átalakította. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság milyen esetekben és milyen jogszabályi feltételek betartása mellett alkalmazhat szankciókat a szabálytalan építkezések kapcsán.

Részletek »

04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.31. 19:47

Közzétéve: 2008.09.09. 18:29

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

Részletek »

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.06.22. 11:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.

Részletek »

06. Használatbavételi engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:04

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől, 2016. január 1-jétől, illetve 2016. október 14. napjától is jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. A legtöbb esetben elegendő az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

Részletek »

07. Bontási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.08.23. 14:00

Közzétéve: 2008.09.09. 18:25

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

Részletek »

04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:45

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függetlenül valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek az általános közigazgatási rendtartásról (2016. évi CL törvény, Ákr.) rendelkezései például a hiánypótlás vagy az eljárás felfüggesztésének körében.

Részletek »

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.17. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

Részletek »

02.4. Építésügyi hatóságok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:18

Közzétéve: 2008.09.09. 18:22

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 197, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.

Részletek »

01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.27. 12:49

Közzétéve: 2008.09.09. 18:21

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt