Előfizetés
A tervlap.hu értesülései szerint az építésügyi hatósági hatáskör nem kerül át (vissza) a településekhez
Közzétéve: 2026.10.26. 18:41 | Utolsó frissítés: 2026.10.26. 18:41
A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is beszélt a várható változásokkal kapcsolatban. A tervlap.hu összefoglalta a rendezvényeken elhangzottakat, majd pedig megkereste a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, hogy erősítse meg vagy cáfolja a szakmai portál értesüléseit. A minisztérium válaszaiból egy olyan építésügyi rendszer képe rajzolódik ki, amelyben csökken a kivételes jogi megoldások szerepe, miközben erősödik a települési szintű kontroll, a tervminőségi szemlélet, valamint az urbanisztikai és társadalmi szempontok jelentősége. A részletszabályok többsége még nem ismert, de az irány már jól látható: a hangsúly egyre inkább nem önmagában az épületen, hanem az épület és a település kapcsolatán lesz. A szakma egy nagyon fontos kérdésben is tisztábban láthat: a tervlap.hu értesülései szerint az építésügyi hatóságok nem kerülnek át a települési önkormányzatokhoz, maradnak a kormányhivatalokban.
Biztosan kevesebb kiemelt beruházás lesz
A tervlap.hu IDE kattintva elérhető tájékoztatója szerint a legfontosabb jelzés kétségtelenül a kiemelt beruházások rendszerének felülvizsgálata. Az államtitkár több fórumon is arról beszélt, hogy hosszú távon a kivételes szabályozási eszközök szerepét csökkenteni kívánják. A Portfolio által idézett szakmai vitában Szemerey Samu ugyan hangsúlyozta, hogy bizonyos esetekben a kiemelés intézménye továbbra is szükséges lehet, de a cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a beruházások többsége normál településrendezési és építéshatósági keretek között valósulhat meg. Ez a tervezők számára mindenekelőtt azt jelenti, hogy ismét nagyobb jelentőséget kaphatnak a helyi szabályozási környezet, a településképi követelmények és a helyi szakmai egyeztetések. A kiemelt állami és magáncélú ügyeket befagyasztották 2026.12.31-ig, csak használatbavételi engedélyezési eljárás folytatható le az Otthon Start Program ügyeiben (erről az Építésijog.hu tájékoztatását ITT olvashatja).
A tervtanácsi rendszer átalakítása várható
Ezzel összefüggésben várható a tervtanácsi rendszer átalakítása is. A szakmai fórumokon elhangzott tájékoztatások szerint a kormány az Országos Építészeti Tervtanács szerepének mérséklését és a területi, illetve helyi tervtanácsok megerősítését vizsgálja, miközben a települési főépítészi rendszer megtartását támogatja. A folyamat mögött ugyanaz a szemlélet rajzolódik ki, amelyet az államtitkár több nyilatkozatában is hangsúlyozott: a helyi adottságok, a térségi felelősség és a települési identitás erősebb figyelembevétele. Átfogóbb OÉT reform 2027. év tavaszán várható, egy komplex csomagban. Idén decemberben minimális változtatás lesz; az OÉT delegálási jogkörének visszaállítása és a területi tervtanácsok szerepének növelése kerül módosításra. Valamint egy adott lépték felett kötelező előzetes konzultáció bevezetése. Távlatilag a tervtanácsi hierarchiát jó megoldásnak látják, a feladatkörökről átfogóan gondolkodnak.
Az idén már nem várható átfogó TÉKA-módosítás
A következő évek egyik legfontosabb kérdése a TÉKA sorsa lehet. A jelenlegi információk szerint 2026-ban még csak kisebb korrekciók várhatók, elsősorban a gyakorlatban jelentkező ellentmondások feloldása érdekében. Külön említésre került a parkolási előírások felülvizsgálata, ugyanakkor a nagyobb módosításokat a minisztérium egyelőre későbbre ígéri.
A jelentősebb beruházások előkészítésénél hangsúlyosabbak lesznek az urbanisztikai szempontok
A legérdekesebb szemléletváltás talán abban érhető tetten, ahogyan a kormányzat a nagyobb beruházások értékeléséről beszél. Az Infostartnak adott interjúban Szemerey Samu kifejezetten arról beszélt, hogy a felfüggesztett fejlesztéseket nem pusztán gazdasági vagy beruházási szempontok alapján kívánják megítélni, hanem olyan kritériumok szerint is, mint az urbanisztikai minőség, a közhasznú tartalom vagy a helyi közösségekkel való együttműködés. Ez jelentős változást jelez a korábbi időszakhoz képest, amikor a hangsúly sok esetben elsősorban a beruházás gyors megvalósításán volt.
Ehhez kapcsolódik az a szakmai elképzelés is, hogy nagyobb projektekhez bevezetésre kerül a komplex hatástanulmány készítése (kiemelten közlekedésre). Ennek továbbfejlesztéseként hosszabb távon bevezetik a kötelező mestertervet is a jelentősebb léptékű fejlesztésekre.
Bár ennek részletszabályai még nem ismertek, a tendencia egyértelmű: a jövőben a nagy léptékű fejlesztések várhatóan összetettebb szakmai megalapozást igényelnek majd. A tervezési folyamatban így a forgalmi modellezés, a települési kapcsolatok elemzése és a környezeti hatások értékelése a mostaninál hangsúlyosabb szerephez juthat.
Az építésügyi hatóságok maradnak a jelenlegi helyükön
A tervlap.hu az építési hatóság pozicionálásáról is megkérdezte a minisztériumot. A KBM tájékoztatása szerint az építésügyi hatóság marad a jelenlegi helyén. Az Építésijog.hu örömmel hallotta ezt a fejleményt, mert véleményünk szerint nem lett volna jó döntés a települési önkormányzatok részére átadni az építésügyi hatósági hatásköröket.
A jövőbeni változások eredményeképpen valószínűleg növekedni fog a Balatoni főépítész hatásköre.
A tervlap.hu lehetséges változásokról készített részletes tájékoztatói - amelyben olvashatnak egyebek mellett a BIM alkalmazásával, az ÉMI újbóli létrehozával kapcsolatos tervekről, valamint a Magyar Építész Kamara etikai és fegyelmi szabályzatának módosításáról - itt és itt érhetők el.
