A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) legtöbb rendelkezése 2024. október 1-jén lép hatályba. Ma már ismert, hogy legalább nyolc új végrehajtási kormányrendelet egyidejű hatályba lépésével számol az építésügyi tárca, és körülbelül hetven kapcsolódó jogszabály módosul. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó első két új rendelet már 2024 augusztusában kihirdetésre került. Az alábbi cikkben az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet felváltó új jogszabályt mutatjuk be.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) legtöbb rendelkezése 2024. október 1-jén lép hatályba. Ma már ismert, hogy legalább nyolc új végrehajtási kormányrendelet egyidejű hatályba lépésével számol az építésügyi tárca, és körülbelül hetven kapcsolódó jogszabály módosul. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó első két új rendelet már 2024 augusztusában kihirdetésre került. Az alábbi cikkben a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Hatásköri rendelet) helyébe lépő jogszabályt mutatjuk be, amelyből kiderül, hogy 2024. október 1-jétől milyen új foglalkoztatási (alkalmazási) feltételeket írnak elő az építésügyi hatósági ügyintézőknek.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.

Ahogy arról korábban oldalunkon mi is beszámoltunk, az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-jétől kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá válnak. A 2019. évi CX. törvény után megjelentek a kormányrendeletek módosításai is, amelyek ezen módosításokat vezetik át az anyagi jogi jogszabályokban, valamint a gyakorlati megvalósításhoz is tartalmaznak előírásokat.

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük. Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

Ezen az oldalon a HATÓSÁGI gyakorlatban leggyakrabban felmerülő építési jogi kérdések (GYIK = Gyakran Ismételt Kérdések) és a rájuk adott válaszok olvashatók.  

A Kormány a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet érintő pontosítást fogadott el, így egyértelmű vált az építésügyi hatóság illetékessége. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek módosításával egyes fővárosi kerületi önkormányzatok részére lehetővé vált, hogy alkalmazzák a 2012. novemberében már elfogadott, de akkor még hatályba nem lépett településrendezési eszközöket.

A felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet a nevéhez semmiben nem kapcsolódó tartalmakat is rejt magában. Az Eljárási kódexben a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó rendelkezésből hiányzó mondatrészt is a hivatkozott kormányrendeletben találhatjuk meg.

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.